A Demokratikus Koalíció (DK) és a Párbeszéd kivételével minden frakció vezérszónokai támogatták vagy elfogadhatónak nevezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) egy campusba költöztetését támogató ingatlanjuttatást.

Fidesz: a nemzetépítés részei az egyházak

A nemzetépítés nélkülözhetetlen részeként beszélt az egyházakról Bajkai István, a Fidesz vezérszónoka, aki a kormány és az egyházak közötti szoros kapcsolat fontosságára hívta fel a figyelmet.
A szekularizáció egyáltalán nem jelent semlegességet - fogalmazott, utalva arra, hogy az alaptörvény preambuluma elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét, az alaptörvény pedig minden állami szerv kötelességévé tette a keresztény kultúra védelmét.
Hangsúlyozta: a tárgyalt törvényjavaslat keresztény értékrendünk és állami hagyományaink szellemében segíti elő a PPKE működésének hatékonyabbá tételét, célja, hogy méltó körülmények között működhessen az egyetem.
Mindezek alapján képviselőcsoportjuk támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.

Jobbik: támogatható a cél

Támogatható célnak nevezte a PPKE karainak összeköltöztetését Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka, hozzátéve, később derülhet csak ki, alkalmas-e az egyetem elhelyezésére az épület, ugyanakkor elismerte, hogy a többi kar közelségének komoly szinergiahatása lesz.
Az, hogy egy egyházi fenntartású egyetemet támogatunk, az a Jobbik számára, mint nemzeti néppárt számára, természetes - tette hozzá, képviselőcsoportjuk támogatásáról biztosítva a kezdeményezést.
Ugyanakkor kérdésként vetette fel, mi lesz így a gyönyörű, de felsőoktatási feladatra csak korlátozottan alkalmas piliscsabai campus sorsa.

KDNP: fontos az összeköltözés és az egyházak társadalmi tevékenysége

A KDNP vezérszónoka, Nacsa Lőrinc örömét fejezte ki az összeköltöztetés miatt, ugyanakkor bánatát fejezte ki, hogy az egyetem elhagyja "kisebb hatásfokkal működő, de szemet gyönyörködtető" piliscsabai campusát.
Azt emelte ki: a Magyar Rádió egykori épületében méltó elhelyezést nyerhet az egyetem, versenyképességet fokozó tényezőként említve az egységes budapesti campus megteremtését.
Hozzátette: szükség van arra, hogy megfelelő feladatot találjanak az így kiürülő piliscsabai campusnak.
Az egyházak társadalmi és közfeladatot ellátó munkáját kiemelve kijelentette, ez a közösségépítő, közösségteremtő társadalmi tevékenység "becsülendő és hatalmas munka, amire szüksége van Magyarországnak és a magyar társadalomnak".

MSZP: nem ördögtől való az ötlet

Nem ördögtől való ötletként beszélt az előterjesztésről Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka, jelezve, a megoldást pártja egyáltalán nem ellenzi.
Jelezte: nem látják, mi lesz a piliscsabai ingatlan sorsa, sem azt, menyire alkalmas felsőoktatási feladatra a Magyar Rádió egykori épülete, e két bizonytalansági tényező miatt jelen állás szerint tartózkodni fognak a végszavazásnál.
Az MSZP a célt érti, helyesnek tartja, a megoldásban vannak bizonytalanságok - fogalmazott.

DK: ez az állami vagyon elherdálása

Arató Gergely (DK) arról beszélt: pont az állam és az egyházak szétválasztásáról nem szól a tárgyalt törvényjavaslat, mert lényege szerinte "az egyházi állam továbbépítése közpénzből".
Ami történik, az állami vagyon nyilvánvaló, felelőtlen és zavaros körülmények közötti elherdálása - fogalmazott, mondván, értékes ingatlanokat ad át az állam úgy, hogy még értékbecslés sem készült, ez pedig "a közvagyonnal való felelőtlen gazdálkodás".
Az előterjesztést indokolatlannak és előkészítetlennek nevezte az ellenzéki képviselő, aki szerint se az egyetem diákjai, se az egész felsőoktatás érdekeit nem szolgálja a vagyonátadás.

Párbeszéd: a tisztázatlan kérdések miatt nem támogatható a javaslat

A Párbeszéd vezérszónoka szerint a tisztázatlan kérdések miatt nem tudják támogatni az előterjesztést.
Kocsis-Cake Olivio felvetette: nem világos, hogy a széttagoltság megszüntetésének során mi lesz az esztergomi tanárképzés sorsa, ahogy az sem, mennyire alkalmas a kiszemelt helyszín felsőoktatási feladatokra.
Tisztázatlannak nevezte, hogy mi lesz az egyetem kiköltözése után a piliscsabai ingatlan sorsa, ahogy azt is, mekkora költséget jelent majd a palotanegyedbeli épületbe költözés, valamint az átalakítás.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusba költözését tartalmazó törvényjavaslat általános vitájával zárta munkáját kedden az Országgyűlés.

Államtitkári hozzászólás

Orbán Balázs az elhangzottakra úgy reagált: a felsőoktatás átalakításáról, a versenyképességi problémákról, a megfogalmazott intézkedésekről az ITM elég sokat beszélt az elmúlt másfél-két évben. Kitért a Budapesti Corvinus Egyetemen zajlott modellváltásra, és jelezte, hogy hasonló logika mentén más egyetemeknél is szeretnék megvalósítani. Kijelentette: nem arról van szó, hogy egy egyházi felsőoktatási intézmény kiemelt prioritást élvez.
A piliscsabai campus ügyében osztotta a "keserédes hozzáállást", de az egyetem vezetése évek óta egyre nagyobb intenzitással kérte, hogy valamilyen megoldás szülessen. Két évig tartott annak a végiggondolása, hogy ha nem Piliscsabán lesz a campus, akkor hová kerüljenek ezek az oktatási intézmények. Azzal kapcsolatban, hogy ott milyen funkció fog a későbbiekben megvalósulni, türelmet kért. Annyit jelzett, hogy a felmerülő elképzelések mindegyike oktatási, kutatás vagy kulturális célú hasznosításra tesz javaslatot.
Kitért a köztelevízió üresen álló Szabadság téri épületére is, és azt mondta, az MSZP-SZDSZ kormányok legsötétebb ügyletei közé tartozott, a külföldi beruházó lényegében ingyen jutott az ingatlanhoz. Jelezte azt is, az esztergomi tanárképzés ügyében nem született döntés.

Független: mennyibe fog kerülni a piliscsabai campus fenntartása?

A független Szabó Szabolcs azt kérdezte, a piliscsabai campus esetében kiszámolták-e, hogy havonta, évente mennyibe fog kerülni az őrzés és a karbantartás. Mekkora az értéke az ingatlanvagyonnak, ami a fenntartó tulajdonába kerül, illetve amit az állam odaad? - firtatta.
Ki fogja finanszírozni az újonnan átadott épületek felújítását? Ezek mostani állapotukban oktatásra nyilvánvalóan nem alkalmasak - jegyezte meg a politikus. Azt kérte, konkrétan foglalják szerződésbe, mit vár el az állam cserébe.

Államtitkári zárszó

Orbán Balázs zárszavában reményének adott hangot, hogy akár kormánypártokon túlnyúló támogatással tudják majd elfogadni a javaslatot. Az egyetem szempontjából kifejezetten jó lenne, ha ez így történne - jegyezte meg.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Napirend után

Varga-Damm Andrea (Jobbik) a női jogok első képviselőjéről, Takács Éváról emlékezett meg. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) az őshonos nemzeti kisebbségek érdekében indított aláírásgyűjtő kampányra, és annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy mindenki boldogulhasson a szülőföldjén. Felvetette adott esetben egy önálló nemzetpolitikai minisztérium létrehozását is.

Jakab István ezt követően bezárta az ülésnapot, az Országgyűlés jövő hétfőn folytatja munkáját.

A Demokratikus Koalíció (DK) és a Párbeszéd kivételével minden frakció vezérszónokai támogatták vagy elfogadhatónak nevezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) egy campusba költöztetését támogató ingatlanjuttatást.

Fidesz: a nemzetépítés részei az egyházak

A nemzetépítés nélkülözhetetlen részeként beszélt az egyházakról Bajkai István, a Fidesz vezérszónoka, aki a kormány és az egyházak közötti szoros kapcsolat fontosságára hívta fel a figyelmet.
A szekularizáció egyáltalán nem jelent semlegességet - fogalmazott, utalva arra, hogy az alaptörvény preambuluma elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét, az alaptörvény pedig minden állami szerv kötelességévé tette a keresztény kultúra védelmét.
Hangsúlyozta: a tárgyalt törvényjavaslat keresztény értékrendünk és állami hagyományaink szellemében segíti elő a PPKE működésének hatékonyabbá tételét, célja, hogy méltó körülmények között működhessen az egyetem.
Mindezek alapján képviselőcsoportjuk támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.

Jobbik: támogatható a cél

Támogatható célnak nevezte a PPKE karainak összeköltöztetését Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka, hozzátéve, később derülhet csak ki, alkalmas-e az egyetem elhelyezésére az épület, ugyanakkor elismerte, hogy a többi kar közelségének komoly szinergiahatása lesz.
Az, hogy egy egyházi fenntartású egyetemet támogatunk, az a Jobbik számára, mint nemzeti néppárt számára, természetes - tette hozzá, képviselőcsoportjuk támogatásáról biztosítva a kezdeményezést.
Ugyanakkor kérdésként vetette fel, mi lesz így a gyönyörű, de felsőoktatási feladatra csak korlátozottan alkalmas piliscsabai campus sorsa.

KDNP: fontos az összeköltözés és az egyházak társadalmi tevékenysége

A KDNP vezérszónoka, Nacsa Lőrinc örömét fejezte ki az összeköltöztetés miatt, ugyanakkor bánatát fejezte ki, hogy az egyetem elhagyja "kisebb hatásfokkal működő, de szemet gyönyörködtető" piliscsabai campusát.
Azt emelte ki: a Magyar Rádió egykori épületében méltó elhelyezést nyerhet az egyetem, versenyképességet fokozó tényezőként említve az egységes budapesti campus megteremtését.
Hozzátette: szükség van arra, hogy megfelelő feladatot találjanak az így kiürülő piliscsabai campusnak.
Az egyházak társadalmi és közfeladatot ellátó munkáját kiemelve kijelentette, ez a közösségépítő, közösségteremtő társadalmi tevékenység "becsülendő és hatalmas munka, amire szüksége van Magyarországnak és a magyar társadalomnak".

MSZP: nem ördögtől való az ötlet

Nem ördögtől való ötletként beszélt az előterjesztésről Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka, jelezve, a megoldást pártja egyáltalán nem ellenzi.
Jelezte: nem látják, mi lesz a piliscsabai ingatlan sorsa, sem azt, menyire alkalmas felsőoktatási feladatra a Magyar Rádió egykori épülete, e két bizonytalansági tényező miatt jelen állás szerint tartózkodni fognak a végszavazásnál.
Az MSZP a célt érti, helyesnek tartja, a megoldásban vannak bizonytalanságok - fogalmazott.

DK: ez az állami vagyon elherdálása

Arató Gergely (DK) arról beszélt: pont az állam és az egyházak szétválasztásáról nem szól a tárgyalt törvényjavaslat, mert lényege szerinte "az egyházi állam továbbépítése közpénzből".
Ami történik, az állami vagyon nyilvánvaló, felelőtlen és zavaros körülmények közötti elherdálása - fogalmazott, mondván, értékes ingatlanokat ad át az állam úgy, hogy még értékbecslés sem készült, ez pedig "a közvagyonnal való felelőtlen gazdálkodás".
Az előterjesztést indokolatlannak és előkészítetlennek nevezte az ellenzéki képviselő, aki szerint se az egyetem diákjai, se az egész felsőoktatás érdekeit nem szolgálja a vagyonátadás.

Párbeszéd: a tisztázatlan kérdések miatt támogatható a javaslat

A Párbeszéd vezérszónoka szerint a tisztázatlan kérdések miatt nem tudják támogatni az előterjesztést.
Kocsis-Cake Olivio felvetette: nem világos, hogy a széttagoltság megszüntetésének során mi lesz az esztergomi tanárképzés sorsa, ahogy az sem, mennyire alkalmas a kiszemelt helyszín felsőoktatási feladatokra.
Tisztázatlannak nevezte, hogy mi lesz az egyetem kiköltözése után a piliscsabai ingatlan sorsa, ahogy azt is, mekkora költséget jelent majd a palotanegyedbeli épületbe költözés, valamint az átalakítás.

Nemzetközi egyezmények tárgyalásával, a győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításával, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ingatlanjuttatásával foglalkozó előterjesztéssel folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Uniós nemzetközi egyezmények

Horvátország európai uniós csatlakozása indokolja az unió két nemzetközi szerződésének jegyzőkönyvvel ellátását, amelynek kihirdetését tartalmazzák a tárgyalt előterjesztések - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Völner Pál hozzátette: az EU és Dél-Korea közötti megállapodás a kétoldalú kapcsolatok miatt is előnyös Magyarország számára. Az egyezmény a többi között a terrorizmus elleni küzdelmet, a migráció kezelését, az éghajlatváltozással, a drogkereskedelemmel, a szervezett bűnözéssel vagy a korrupcióval kapcsolatos teendőket is tartalmazza.
Az unió és Izrael között megkötött megállapodás pedig a politikai párbeszéd fenntartása mellett az illegális migráció, a pénzmosás, a drogkereskedelem, a szervezett bűnözés adta teendőket, valamit kulturális és audiovizuális területeket érint.
Hörcsik Richárd (Fidesz) szólt a pozitív irányba fejlődő magyar-horvát kapcsolatokról, amely szempontjából szimbolikus a javaslatok támogatása - fogalmazott. Az euromediterrán bilaterális kapcsolatok fontosságát is hangsúlyozta.
Brenner Koloman (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy 2020-as év Zrínyi-emlékév, amelyhez Horvátország is csatlakozni fog.
Juhász Hajnalka (KDNP) rámutatott: az áruk és szolgáltatások kereskedelmének bővítésével is foglalkozik az unió és Izrael közötti megállapodás.
Molnár Gyula (MSZP) szerint minden megállapodás megerősítése Horvátországgal Magyarország elemi érdeke, Horvátország iránti elkötelezettségét mutatja.
Az ülés levezető elnöke a vitát lezárta, Völner Pál pedig megköszönte a támogatásokat.

Nemzeti emlékhellyé nyilvánítják a győri Káptalandombot

A győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló javaslat vitájában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, hogy jelenleg 16 nemzeti emlékhely található Magyarországon.
A Káptalandomb Győr szíve, itt található a város látnivalóinak zöme - hangsúlyozta. Évente több mint százezer látogató érkezik a Káptalandombra, az itt található székesegyház látogatóközpontjában pedig naponta több százan fordulnak meg. A Káptalandombon álló bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el és itt őrzik Szent László hermáját is - hívta fel a figyelmet.
A székesegyházban található a második világháború alatt vértanúságot szenvedett és 1997-ben boldoggá avatott Apor Vilmos püspök sírja is - hívta fel a figyelmet.
Simon Róbert (Fidesz) azt mondta, hogy a Káptalandomb Győr kiemelkedő jelentőségű és az egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező része. A Moson és a Duna találkozásánál fekvő hordalékkúp a város legősibb része - emelte ki. A Káptalandombon áll a város két legjelentősebb műemléke, a Püspökvár és a bazilika - hívta fel a figyelmet. A képviselő is megemlékezett róla, hogy itt látható Szent László hermája és boldog Apor Vilmos síremléke.
Magyar Zoltán (Jobbik) hangsúlyozta, teljes mértékben egyetért a javaslattal és az annak indoklásában leírtakkal. A Káptalandombnak méltó helye lesz a nemzeti emlékhelyek között - mondta, hozzátéve, szeretné, ha más győri történelmi emlékhelyek is komolyabb figyelmet kapnának.
Nacsa Lőrinc (KDNP) az Országgyűlés fontos feladatának nevezte, hogy a kulturális, szellemi és lelki örökségeket megőrizze az utókornak. A magyar állam a keresztény értékeinek köszönheti a fennmaradását - szögezte le.
A Káptalandomb Győr kiemelt jelentőségű és egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező része, ráadásul a város turizmusának "motorja" - hangsúlyozta.
Molnár Gyula (MSZP) pártja nevében egyetértéséről biztosította az előterjesztőket.
Kara Ákos (Fidesz) úgy fogalmazott: minden győri és a város térségében élő ember örül a javaslatnak. A Káptalandombon nem csak érezhetőek, de meg is tapasztalhatóak a magyar történelem évszázados emlékei - mondta.
A vita lezárását követően az elhangzottakra reagáló Orbán Balázs - jelezve, lát esélyt arra, hogy a parlament egyhangúlag fogadja el az előterjesztést - azt hangsúlyozta: e döntés meghozatala kulturális és épített örökségünk megőrzése szempontjából kulcskérdés.

Egyetemi ingatlanjuttatás

A parlament ezt követően áttért a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) által ellátott oktatási feladatok elősegítése céljából, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére adandó ingyenes vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat általános vitájára.
Orbán Balázs az előterjesztő nevében arra emlékeztetett: az alaptörvény rögzíti az állam és a vallási közösségek különválasztását, ugyanakkor közösségi célok megvalósítása érdekében lehetővé teszi együttműködésüket.
Magyarország kormánya az egyházakra mint stratégiai partnerekre tekint abban a munkában, amely hazánk megújításáról szól - jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a PPKE, amelynek széttagolt működését a fővárosban koncentrálnák a juttatással, Magyarország legrégibb és legnagyobb egyeteme.
Utalt rá: a kormányzat két éve döntött a széttagoltság megszüntetéséhez szükséges lépésekről, a Magyar Rádió egykori épülete pedig nem csupán erre alkalmas, de az oktatás színvonalának emelésére, a korszerű környezet kialakítására is.

Nemzetközi szerződéseket hirdetett ki, szigorította az emberkereskedelemre vonatkozó büntetőszabályokat kedden az Országgyűlés, amely lehetővé tette, hogy a nagyobb városok polgármesterei ezentúl végezhessenek egészségügyi tevékenységet.

Nemzetközi szerződések kihirdetése

A parlament négy nemzetközi szerződés kihirdetését hagyta jóvá. A képviselők elsőként az Európai Közösség és a Kínai Népköztársaság közötti tengeri szállítmányozási megállapodást módosították Horvátország uniós csatlakozása miatt, majd a Magyarország és Törökország közötti nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló egyezményre bólintottak rá.
Ratifikálták a magyar és szerb kormányok között kötött, a két ország közös államhatárát keresztező földgázszállító vezeték építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavarelhárításával szóló együttműködést. Végül pedig jóváhagyták az Egyesült Nemzetek Terrorizmus Ellenes Hivatala regionális programtámogató irodájának Budapesten történő felállítását is.
A fiatalkorúak szexuális kizsákmányolása elleni törvénymódosításokról döntöttek
Az Országgyűlés kimondta, hogy a tizennyolcadik életévüket be nem töltött, szexuális szolgáltatás nyújtására felajánlkozó személyek nem bűnelkövetők, hanem a prostitúció és az ahhoz kapcsolódó jelenségek áldozatai.
A képviselők egyhangúlag 188 igen szavazattal fogadták el az igazságügyi miniszter a fiatalkorúak szexuális kizsákmányolása ellen irányuló javaslatát.
Az elfogadott változtatások továbbra is megtiltják a fiatalkorúaknak a szexuális szolgáltatásra való felajánlkozást, de a tilalom megszegése esetére nem helyeznek kilátásba szabálysértési felelősségre vonást, hanem egy új jogintézményt vezetnek be, az úgynevezett általános védelmi intézkedést. Ennek keretében a rendőrség speciális gyermekotthonban helyezi el a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmát megszegő, családjában nevelkedő fiatalkorút.

Ingyenessé tették a kiemelt közérdekű építkezések közterület-használatát

Az Országgyűlés kormánypárti kezdeményezésre díjtalanná tette a több mint 50 százalékban közpénzből finanszírozott, kiemelt közérdekű beruházások közterület-használatát az építkezéshez szükséges időre.
A képviselők 133 igen szavazattal, 54 nem ellenében és két tartózkodás mellett fogadták el az épített környezetről szóló törvény ezt tartalmazó módosítását.
Az előterjesztés benyújtói az indoklásban úgy fogalmaztak, az önkormányzati autonómiára tekintettel csak a lehető legszűkebb, az építési munkálatok elvégzéséhez nélkülözhetetlen mértékben, időtartamban és területre vonatkozhat a díjmentesség. Egy elfogadott bizottsági módosító javaslat eredményeként az új szabályokat - hatályba lépésük napjától - a folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell.

A nagyobb városok polgármesterei ezentúl végezhetnek egészségügyi tevékenységet

Az Országgyűlés döntése alapján változik a háromezernél több lakosú települések főállású polgármestereire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályozás, így ők - az alapellátás kivételével - a jövőben létesíthetnek egészségügyi tevékenységre irányuló jogviszonyt.
Az erről szóló, az önkormányzati törvényt módosító javaslatot - amelyet kormánypárti képviselők, Gulyás Gergely (Fidesz), Böröcz László (Fidesz), Bajkai István (Fidesz) és Nacsa Lőrinc (KDNP) terjesztettek elő - 133 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadta el a parlament.
A törvénymódosítás az önkormányzati képviselőkre és a képviselő-testületek bizottságainak nem képviselő tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokon is változtatott. Így a jövőben lehetnek az állam által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezetek felügyelőbizottságának vagy ügyvezetésének tagjai.

A Magyarország és Oroszország közötti, a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről vitáztak a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.

Előterjesztő: a kétoldalú kapcsolatokat szolgálja a magyar-orosz egyezmény a szociális biztonságról

Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzeti ügyekért felelős államtitkára elmondta: a szociális biztonságról szóló magyar-orosz egyezmény támogatja a kétoldalú kapcsolatokat és segíti az állampolgárok szerzett jogainak megőrzését. A jelenlegi elavult egyezmény felváltása az új dokumentummal kedvező az állampolgároknak, és olyan méltányos jogi keretet fektetnek le, amely a gazdasági kapcsolatok megerősítéséhez is hozzájárul - vélekedett.
Emlékeztetett: az egyezmény elődje egy 1962-es szerződés, amely még más feltételekkel jött létre, más viszonyokat szolgált, és már a rendszerváltozás idején sem felelt meg a kor elvárásainak. A jelenlegi egyezmény hosszú tárgyalások eredményeként jött létre, kiegyensúlyozott nemzetközi szerződést dolgoztak ki, amely új perspektívát ad - fogalmazott.
Megjegyezte: az egyezmény azért is jelentős, mert lehetőséget ad a biztosítási idők összeszámítására, amivel megelőzhető, hogy valaki elessen egy ellátástól, mert mindkét országban dolgozott.

Képviselői felszólalások

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) kijelentette: pártja támogatja az egyezmény kihirdetését. Egy csaknem 60 évvel ezelőtt kötött egyezményt váltana fel a dokumentum, ami nagyon időszerű - mondta. Közölte: az elmúlt évek változásai megkövetelik, hogy felváltsák a régi szerződést egy modern, az országok érdekeivel összhangban álló szabályozással.
Balczó Zoltán (Jobbik) is azt mondta: pártja támogatja a szerződést. A szociálpolitikai és szociális biztonsági megállapodások szabályozzák külföldi munkavégzés esetén a társadalombiztosítási kötelezettségeket és ellátási jogosultságokat. Ukrajnával is mielőbb hasonló megállapodást kellene kötni - jelentette ki.
Nacsa Lőrinc (KDNP) közölte: támogatják az egyezmény kihirdetését, mert fontos a pragmatikus együttműködés Oroszországgal. A szerződés felváltja a korábban a Szovjetunióval kötött megállapodást, szükségszerű a mai kor követelményeihez alkalmazkodó korszerű egyezmény - fogalmazott.
Korózs Lajos (MSZP) is arról beszélt, hogy szükség lenne egy hasonló egyezményt kötni Ukrajnával is. Támogatják a mostani szerződést, már tíz éve várnak erre a szabályozásra, amely kitér a munkaviszonnyal szerzett jogosultságokra, azok elismerésére - közölte.
Arató Gergely (DK) is azt vetette fel, hogy nem érteni, ha Oroszországgal sikerült a kormánynak megoldani ezt a problémát, hogy korszerű megállapodással váltsa fel a régi egyezményt, akkor Ukrajnával miért nem sikerül ezt elérni. Csak az akarat hiányzik ehhez, a kormánynak megfelel a mostani helyzet - vélekedett.
Gyüre Csaba (Jobbik) is azt szorgalmazta, hogy Magyarország Ukrajnával is kössön hasonló megállapodást. Problémaként beszélt arról, hogy az elmúlt évtizedben Északkelet-Magyarországra ezerszámra jöttek ukránok, hogy fiktív lakcím segítségével igényeljék a magasabb magyarországi nyugdíjat. Elmondta, míg Magyarországon ma 135 ezer forint az átlagnyugdíj, addig Ukrajnában - komoly emelés után is - 20 ezer forint havonta. Úgy látta, hogy a kormány nem is akarja megoldani a problémát, nem ellenőrzi a lakcímek hitelességét.
Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.
Lőrinczi Zoltán zárszavában azt mondta, az ukrán fél hajlandóságán múlik egy ilyen egyezmény megtárgyalása, ezért azt javasolta, hogy az ukrán kormányzatot kérdezzék meg a kérdésről.

Az ellenzéki vezérszónokok hozzászólásaival tovább folytatódott annak a törvényjavaslatnak a vitája, amelynek alapján a személyi igazolványban is feltüntethetik a jövőben a származási helyet.

DK: segíteni kell a lemaradó térségeknek

Arató Gergely (DK) felszólalása elején azt mondta, a fideszes Tasó László megtalálta, hogy hogyan lehet ebben az ügyben is "gyurcsányozni, (...) hazudozni a jelenlegi ellenzékről". Hozzátette, örül neki, hogy a kormánypárti képviselő részt vesz a vitában, mert "addig se közpénzt talicskázik ki a haverjainak, rokonainak és üzletfeleinek, mint általában szokta".
A politikus érthetetlennek nevezte, hogy ha egy kormányzati programról van szó, akkor a javaslatot miért nem a kabinet nyújtotta be.
Hangsúlyozta, az emberek egy része számára fontos ügy lehet a származási hely feltüntetése és a DK ezért támogatja is a javaslatot.
A képviselő felszólalásában közös és fontos feladatnak nevezte, hogy az állam segíteni tudjon a lemaradó térségeknek.
Azt kérte, hogy a kormányzat foglalkozzon olyan problémákkal is, hogy egy sor helyen nincs körzeti orvos, az iskolák jó részében nincsenek szaktanárok, rosszak az utak és a falvak jelentős részében nem érhető el a digitális infrastruktúra.

LMP: hiánypótló vita indult a vidék helyzetéről

Keresztes László Lóránt (LMP) kijelentette, hogy hiánypótló vita indult a parlamentben a magyar vidék helyzetéről. Hozzátette, hogy frakciójuk pozitívnak tartja a javaslatot és azt támogatni is fogja.
Hangsúlyozta, hogy baranyaiként egy olyan térségből jött, ami az unió húsz legszegényebb régiója közé tartozik. A településrendszer csak egyben értelmezhető, ezért nem véletlen, hogy aprófalvas, nagyfalvas vagy tanyás rendszerek alakultak ki - mondta.
2010 óta is tragikus elvándorlást lehet látni a kistelepüléseken - mondta. A kormány legalább a zászlajára tűzte a vidék népességmegtartásának kérdését, de semmivel sem tekinthetőek pozitívabbnak a lépéseik, mint a korábbi balliberális kormányoké - közölte a képviselő, aki külön bírálta a rossz minőségű útrendszert.
Hol maradt a közlekedési reform, ami alapvetően fontos, hogy fennmaradjon a vidéki közösségi közlekedési rendszer - tette fel a kérdést.

Képviselői felszólalások:

A kormányzati vidékpolitikáját bíráló Bencsik János (független) azt mondta, hogy ezt a javaslatot támogatni fogja, mert az indítvány erősíti a lokálpatriotizmust és a közösséghez tartozás érzését.
Hajdu László (DK) arról beszélt, hogy egy tanyasi iskolában végzett gyermek ma nem tudna érettségizni és utána diplomát szerezni. Hozzátette, az átállásnak lesznek anyagi költségei is.
Nagy Csaba (Fidesz) elmondta: számos támogatási rendszert dolgoztak ki és valósítottak meg a kistelepülések fejlesztése érdekében, hogy az ott élők megfelelő életszínvonalon élhessenek.
Kijelentette: az ország 2018-ban jutott el oda, hogy a kormány saját forrásból elindíthatta a Magyar falu programot. Sorolta azokat a fejlesztéseket, amelyek megvalósulhatnak: óvodák, temetők, önkormányzati utak, tanyagondnoki szolgálatok fejlődhetnek a forrásból.
A falusi csokról szólva azt mondta: tavaly év végéig mintegy ötezer család vette igénybe a támogatást, hogy vidéken folytathassa az életét.
Varga-Damm Andrea (Jobbik) indokoltnak nevezte a javaslatot, amellyel a törvényhozók 29 éve tartoznak a társadalomnak. Kijelentette ugyanakkor: a kormányoldal gondolkodásmódja a társadalom megosztásán alapszik, a javaslatban ugyanis nem veszik figyelembe azokat, akik városban élnek, mégis érinti őket az előterjesztés. Közölte azt is: a kormány elhanyagolja a vidéket.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: a kormány nem tud eredményeket felmutatni a vidékfejlesztés területén. Szót emelt a magyar vidék kiürülése ellen. Véleménye szerint a kormánypárti képviselők véleménybuborékban élnek, nem veszik észre, hogy folytatódik a népességfogyás, ami a falvakat is súlyosan érinti.
Nacsa Lőrinc (KDNP) elmondta: a törvényjavaslat azokat a falvakban élő családokat érinti, ahol a gyermekek a városi kórházakban születnek. Hangsúlyozta: a kormány soha nem mondta, hogy minden rendben van a vidéki településeken, éppen ezért indítottak programokat a magyar falvak fejlesztésére.
Witzmann Mihály (Fidesz) úgy értékelt: szimbolikus, az identitás erősítő döntést hozhatnak meg a származási hely feltüntetéséről szóló javaslat megszavazásával.
Boldog István (Fidesz) csalódottságát fejezte ki, hogy egy egyszerű törvényjavaslatból, amely arról szól, hogy ha valaki szeretné, akkor beírathassa a személyi igazolványába, hogy honnan származik, a Magyar falu program gyalázása lett. Méltatta a Magyar falu program intézkedéseit, az ellenzéki képviselőket pedig arra kérte: vegyék figyelembe, hogy mindent nem lehet megvalósítani pár év alatt.
Számos kétperces felszólalás után az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.
Az előterjesztő Gyopáros Alpár (Fidesz) a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: nem meglepetés, hogy baloldali és liberális képviselők igyekeztek elfedni a korábbi szocialista kormányok "faluromboló" intézkedéseit. A szocialista kormányok alatt ezresével szűntek meg a falvakban a bölcsődék, óvodák és az iskolák, valamint 1300 kilométernyi vonalon szüntették meg a vasúri személyszállítást - tette hozzá. Azt ajánlotta az ellenzéki képviselőknek, hogy mielőtt bírálatot fogalmaznak meg a Magyar falu programról, tájékozódjanak az intézkedésekről.

A személyi igazolványban is feltüntethetik a jövőben a származási helyet - az erről szóló, a származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt és az anyakönyvi eljárásról szóló törvényt módosító javaslatot kedden kezdte tárgyalni az Országgyűlés.

Előterjesztő: a származási hely az identitásfejlődés elengedhetetlen része

Gyopáros Alpár (Fidesz) az általa, valamint Kocsis Máté (Fidesz) és Tasó László (Fidesz) által benyújtott törvényjavaslatról azt mondta, a Magyar Falu Program keretében tartott társadalmi egyeztetéseken jogos igényként merült fel, hogy az első otthon, azaz a mélyebb értelemben vett szülőföld mint az identitásfejlődés elengedhetetlen része, megjelenjen igazoló okiratainkon is. Ezért javasolják, hogy a származási hely, amennyiben nem azonos a születési hellyel a személyi igazolványokra is rákerülhessen - közölte, megjegyezve: az állampolgár kérelmére jegyzik be irataiba származási helyét.
A szülőhely nem azért fontos, mert szükségünk van egy ilyen személyazonosító adatra, hanem azért, mert van egy hely, ahol megtanultunk járni, beszélni, tapasztalatokat gyűjtöttünk. Ott vannak a gyökereink, onnan kaptuk személyiségünk alapjait - magyarázta.
Közölte azt is, a kormány elhivatott a magyar települések lehetőségeinek bővülése, különösen a falvak életben maradása iránt. Ezért indult el a Magyar Falu Program, amely az ország lakosságának egyharmadát érinti - tette hozzá.

A kormány támogatja a javaslatot

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat szorosan kapcsolódik a Magyar Falu Program célkitűzéseihez. Felidézte, hogy tavaly 150 milliárd forintot biztosítottak a programra, amely a legkisebb településeken élők életminőségét, a települések népességmegtartó erejét javítja.
Kitért arra is, hogy már 1991 óta van arra lehetőség, hogy az anyakönyvben szerepeljen a származási hely, de a személyi igazolványon történő feltüntetésre eddig nem volt jogszabályi lehetőség. Szerinte több millió ember van az országban, akinek valós problémát jelent, hogy származási helye nem, csak születési helye szerepel iratain.
Elmondta, aki nem kéri, az továbbra is a megszokott adattartalmú igazolványt kapja meg.

Fidesz: erősödhet a helyi identitás

Tasó László (Fidesz) véleménye szerint a törvényjavaslat segítséget nyújt ahhoz, hogy a helyi identitás erősödjön. Méltatta a Magyar Falu Programot, amely szerinte olyan lehetőség, amely a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőséget biztosít a kistelepülések felzárkózásához. Hozzátette: korábban az MSZP-SZDSZ retorikájában a vidéki mindig pejoratív szó volt, akkor a vidékiek kénytelenek voltak a lakhatási és munkakörülmények miatt elköltözni a falvakból.

A Jobbik támogatja a javaslatot

Varga-Damm Andrea (Jobbik) bár frakciója támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, de annak célját firtatta és bírálta a kormánypártiakat azért, mert szerinte úgy adják elő a törvényjavaslatot, mintha az egy égető problémát orvosolna.
Hangsúlyozta, a Jobbiknak nem kell megmagyarázni, mi a szülőföld jelentősége, azzal azonban nem ért egyet, hogy politikai haszonszerzésre használják a nemzethez tartozást. Azt is firtatta, hogy miért került a Fidesznek 29 évbe ezt a javaslatot benyújtani, hiszen a Fidesz 30 éve parlamenti párt és 1991-es az a törvény, amely lehetővé teszi a származási hely anyakönyvbe történő bejegyzését.
Az ellenzéki képviselő szerint a társadalom problémáit úgy tudnák orvosolni a kormánypártok, hogy például tisztességesen rendezik a devizahiteles ügyeket, megmutatják, hol van az ellopott magánnyugdíj-pénztárak egyéni számlái, kárpótolják a trafikosokat, vagy felemelik a létminimumra a nyugdíjak összegét.

KDNP: fontos az identitás és a közösség

Nacsa Lőrinc (KDNP) visszautasította, hogy a kormánypártoknak bármilyen törvényjavaslattal hátsó céljaik lennének. Hozzátette, ez egy fontos, de szimbolikus javaslat, amit azért is akarnak átvinni, mert fontosnak tartják az identitást és a közösséget.
A kormány 2010. óta elkötelezett amellett, hogy a kistelepüléseken élők életminőségét javítsa és ehhez a fejlesztések mellett a közösség és az identitás javítása nagyban hozzájárul - fogalmazott.
Hangsúlyozta, a javaslat ügyében több alkalommal is egyeztettek és a megkérdezett fiatalok örömmel fogadták az ötletet. A törvény nem oldja meg az összes problémát, de kicsit teljesebbé teszi az életet - jelentett ki, hozzátéve: az indítvány nem fáj senkinek, de sokaknak jó.

MSZP: a javaslat szimbolikus és identitáserősítő

Varga László (MSZP) leszögezte, hogy támogatja az előterjesztést, azt meg fogja szavazni és erre kéri frakciótársait is.
A képviselő úgy fogalmazott, hogy a kormánypárti képviselők a vitát "egyfajta propagandaszöveggé" alakították át. A származási hely feltüntetése fontos, de nincs a száz legkomolyabb, a vidéken élőket érintő probléma között - jelentette ki.
Megjegyezte, hogy jelenleg 409 tartósan betöltetlen háziorvosi és 239 tartósan betöltetlen fogorvosi körzet van, az egészségügyi ellátás közötti eltérések drasztikusak, ezért is költöznek sokan a nagyvárosokba vagy a fővárosba. A magyar régiók uniós összevetésben le vannak maradva, pedig nagyon nagy szükség van a vidék fejlesztésére, amihez átgondolt politikára lenne szükség - közölte.

A NATO-ról, az illegális bevándorlásról és a koronavírus-járványról is szó volt napirend előtt az Országgyűlés keddi ülésén.

MSZP: magyar elnöke van a NATO parlamenti közgyűlésének

Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy jelenleg ő tölti be a NATO parlamenti közgyűlésének elnöki pozícióját.
Munkájáról beszámolva közölte: a szervezet számára fontos a transzatlanti kapcsolatok megerősítése, mert az Egyesült Államok nélkülözhetetlen Európa biztonságának garantálásában. További fontos ügyként jelölte meg a közös értékek képviseletét, a reflexiós folyamatot a NATO-n belül, Oroszország, Ukrajna, Kína és a Nyugat-Balkán helyzetét, továbbá a társadalom tájékoztatását.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában közölte: kifejezetten fontos, hogy egy magyar képviselő tölti be ezt a pozíciót egy olyan időszakban, amikor a NATO a jövőjéről szóló vitával van elfoglalva. A NATO továbbra is a világ legsikeresebb és legnagyobb katonai szövetsége, a magyar külpolitika egyik legfontosabb pillére, de a folyamatosan változó világban a NATO-nak is alkalmazkodnia kell az új körülményekhez - vélekedett.

Jobbik: elhúzódó migrációs krízisre kell felkészülni

Stummer János (Jobbik) kiemelte: hosszú, elhúzódó migrációs krízisre kell felkészülni, folyamatosan új lépéseket kell tenni.
Közölte: a probléma nem illan el magától, a migrációs válság léte vagy nemléte nem attól függ, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök kijátssza-e a migrációs kártyát, ugyanis Európa népessége elöregedett, míg máshol népességrobbanás következett be. Felmerül a kérdés, hogy meg lehet-e állítani az embertömeget a görög-török, illetve a bolgár-török határon, meg tudja-e védeni az EU külső határait Görögország és Bulgária, és milyen lépéseket kell tennie Magyarországnak, hogy garantálja polgárai biztonságát - mondta.
A képviselő kitért rá: a koronavírus tekintetében mindenkinek tennie kell a saját dolgát a legjobb tudása szerint, és meg kellene fontolni egy karanténtörvény alkotását, továbbá Kásler Miklós miniszter távozását.
Szijjártó Péter minderre úgy reagált, hogy 2015-ben szembesült Európa és Magyarország az EU történetének legsúlyosabb kihívásával, az illegális migrációs folyamatokkal. Most az EU mintha meg lenne lepődve azon, ami történik török-görög határon, holott a török elnök folyamatosan nyíltan beszélt a szándékairól - közölte. Hozzátette: mára az EU álláspontja lett az, amit mások, így Magyarország már régóta hangoztatott.
Hangsúlyozta: megvédjük Magyarország határát, senki nem léphet be illegálisan az ország területére.

KDNP: meg kell védeni Európa határait

Harrach Péter (KDNP) közölte: miután Törökország megnyitotta kapuit Európa felé, az európai uniós miniszterek kimondták, amit eddig nem mondtak, hogy Európa határait meg kell védeni a tömeges migrációval szemben. Magyarország ezt már korábban is mondta, de kritikát, rágalmazást kapott érte - mutatott rá.
Közölte: a helyben segítés kérdésében Magyarország példát mutatott, ez az érdek mellett kötelességünk is, de a nyugati országok még le vannak maradva ebben az ügyben.
Szijjártó Péter úgy válaszolt, hogy Görögországgal szemben mindenkinek jogos elvárása, hogy védje meg az EU és a schengeni övezet külső határát, "ez nem szorgalmi feladat, hanem kötelező házi feladat", ezt írják elő uniós szabályok. Biztosítani kell, hogy a schengeni határt csak szabályosan lehessen átlépni - tette hozzá.
Kiemelte: Európa és az európai civilizáció biztonsága érdekében a magyar migrációs politikát kell követnie Európának is.

Fidesz: minden feltétel adott a koronavírus elleni védekezéshez

Selmeczi Gabriella (Fidesz) arról beszélt, hogy minden feltétel adott a koronavírus ellenei védekezéshez, a szükséges személyzet, az eszközök és a jogszabályok rendelkezésre állnak. Ugyanakkor ha törvényt kellene módosítani, azt haladéktalanul megteszik - közölte.
Hangsúlyozta: közös felelősségünk, hogy ne legyen pánik, ebben minden pártra és a médiára is számítanak. Magyarországon eddig egyedi esetekről van szó, a cél a csoportos megbetegedések kialakulásának megakadályozása - mondta.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: az elmúlt 24 órában nőtt a fertőzöttek száma Európában, szinte minden környező országban megjelent a vírus. A védekezéshez minden feltétel, forrás rendelkezésre áll, és a kormány átfogó intézkedéseket tett - magyarázta.
Az államtitkár is köszönetet mondott a védekezésben résztevőknek.

A felsőoktatásról, a Székely szabadság napjáról és a nők esélyegyenlőségéről is beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Párbeszéd: jelentősen csökken az esélyegyenlőség a felsőoktatásban

Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint az elmúlt években jelentősen csökkent az esélyegyenlőség a felsőoktatásban, egyre kevesebb szegény, hátrányos helyzetű fiatal tud bekerülni. Rámutatott: míg 2005-ben 424 ezer felsőoktatási hallgató volt, ez a szám 2010-ben 361 ezer, 2018-ban pedig már csak 281 ezer volt. Ez drámai a csökkenés - értékelt a képviselő, aki szerint aggasztó az is, hogy mesterképzésben és doktori iskolákban is csökken a hallgatók száma.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára közölte: a kormány határozott célja, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb és legversenyképesebb országa közé tartozzon, a magyar fiatalok pedig a jövő nyerteseivé váljanak, ezért fejlesztik a felsőoktatás és a szakképzés rendszerét is.
Hangsúlyozta: a magyar felsőoktatás sikerét jól mutatja, hogy a magyarországi egyetemek a különböző rangsorokban egyre előrébb kerülnek, és az európai innovációs együttműködésekben is jól szerepelnek. Hozzátette: a sikeres működés bizonyítja a külföldi hallgatók jelentős száma is.

Az LMP a Székely szabadság napjáról emlékezett meg

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője a Székely szabadság napjáról emlékezett meg, hangsúlyozva, hogy nemzeti feladat a székely autonómiatörekvések támogatása és a magyar közösségek önrendelkezésének biztosítása.
Meg kell tanítani az európai politikai elitnek és a szomszédos országoknak is, hogy nem elfogadható a magyarlakta régiók hátrányos megkülönböztetése, és az, hogy egyes politikusok magyarellenes gyűlöletkeltéssel próbálnak politikai tőkét kovácsolni - jelentette ki. Fontosnak nevezte a nemzeti régiók érdekében kezdeményezett európai polgári kezdeményezés ügyét, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem áll jól az aláírásgyűjtés ügye.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára arról beszélt: a kormány támogatja a székelyek autonómiatörekvéseit, és az európai polgári kezdeményezést is.
Hangsúlyozta: szerte Európában látható, hogy a megvalósult autonómiatörekvések a legtöbb helyen az anyaországot is erősítették, azaz nem az államiság leépítéséről van szó. Reméljük, hogy a román államban is megszületik ez a belátás - jegyezte meg.

DK: tenni kell a nők esélyegyenlősége érdekében

Bősz Anett (DK) szerint a nők esélyegyenlőségének megteremtése ügyében nem talál szót kormány és ellenzék, holott össztársadalmi érdek lenne a nők és férfiak jogegyenlőségének helyreállítása.
Úgy értékelt: hiába tartja magát családbarátnak a kormány, ez nem igaz, ha a nők lehetőségei korlátozottak a társadalomban. Egy felmérésre hivatkozva közölte: nincs hely Európában, ahol hátrányosabb helyzetből indulnának a nők, mint Magyarországon. Az észak-európai országokat hozta példaként, ahol - mint mondta - a férfiak beengedése a babagondozási feladatokba, illetve a családon belüli munkamegosztás helyreállítása azt eredményezte, hogy kevesebb a válások száma, nőtt az édesapák és gyermekek közötti kötődés, és elkezdődött a nők munkaerőpiaci hátrányainak visszaszorulása.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta: a kormány számára alapvető morális kérdés a nők és a férfiak jogegyenlősége, ezért került ez bele az alaptörvénybe is, azonban a DK nem volt hajlandó még megvitatni sem ezt a kérdést, ahogyan nem szavazta meg a nőket érintő pozitív intézkedéseket sem, így a nők kedvezményes nyugdíjba vonulását vagy a négygyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességét.
Vagyis előrelépés van, csak önök ebben nem vesznek részt - jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a képviselő állításával ellentétben a felmérések szerint Magyarországon a férfiak az Európai Unió 68 százalékos átlagánál magasabb, 70 százalékos arányban veszik ki a részüket a gyermeknevelésből és a házimunkából.

A kisebbségi jogok biztosítása érdekében Magyarország továbbra is blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az Országgyűlésben napirend előtt. A frakciók támogatásukról biztosították a kormányt.

Szijjártó: Magyarország blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket, amíg nincs megállapodás a kisebbségi jogokról

A NATO-Ukrajna tanácsülések blokkolása mindaddig fennmarad, amíg nem tudunk megállapodni az elvett kisebbségi jogok visszaadásáról - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető napirend előtti felszólalásában kiemelte: amikor erről a kérdésről beszélnek, a világpolitikában gyakran úgy állítják be Magyarországot, mintha ez egy oroszbarát politika lenne, ami "nevetséges". Érthető, hogy több ezer kilométerre innen, "egy óceánnal odébb", más gondolati perspektívában, 150 ezer magyar kevésbé fontos, mint a geopolitika, de nekünk sokkal fontosabb ez a közösség, mint bármely geopolitikai megközelítés - fogalmazott.
Szijjártó Péter közölte: március 26-án Budapestre látogat az ukrán külügyminiszter, akit az ukrán elnök azzal bízott meg, hogy próbálja meg a kétoldalú kapcsolatokat helyreállítani. "Mi erre készen állunk", erre a találkozóra is ésszerű, józan észen alapuló javaslatokkal készülünk" - tette hozzá.

A frakciók reagálása

Barcza Attila (Fidesz) megköszönte, hogy a kormány kiáll a magyarok jogainak védelme érdekében nemzetközi színtéren is. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Magyarország betartja, Ukrajna nem tartja be a magyar-ukrán alapszerződést, amely garantálja a kisebbségi jogokat. Hozzátette: a nyelvtörvény, az oktatási és egyéb magyarokat sújtó intézkedések miatt Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna euroatlanti integrációját. Ennek támogatásához mindenképpen változásra van szükség - hangoztatta.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) közölte, frakciója is elítéli az ukrán nyelvtörvényt és támogatja azt is, hogy Magyarország blokkolja Ukrajna euroatlanti csatlakozását. De nem biztos, hogy ez beválik - mondta, azt tudakolva, hogy a kormány megvizsgált-e más diplomáciai lehetőségeket, például a lengyelekkel közös fellépést.
Brenner Koloman (Jobbik) is frakciója támogatásáról biztosította a kormány Ukrajnával kapcsolatos, a kárpátaljai magyarság érdekeit szolgáló lépéseit. Azt kérte, az ukrán külügyminiszter magyarországi tárgyalásain az ellenzék is vehessen részt.
Mesterházy Attila (MSZP) elmondta, az MSZP-frakció is támogat minden konstruktív megoldást, amely a magyar kisebbség helyzetén javíthat. A politikus - aki a NATO parlamenti közgyűlés elnöke is - felhívta a figyelmet arra, hogy a szomszédos állam euroatlanti csatlakozásának blokkolása komoly károkat okoz magyar kormánynak és Magyarországnak, eredményessége pedig eddig kétséges. Ugyanannyi eredményt ért el Magyarország eddig ezzel, mint a lengyelek, a románok háttérdiplomáciával - értékelt.
Juhász Hajnalka (KDNP) elmondta, 71 magyar oktatási intézmény és közel 16 ezer magyar nyelven tanuló diák sorsáról van szó. Nem többlet-, hanem szerzett jogok biztosításáról van szó - mutatott rá.
Arató Gergely (DK) üdvözölte, hogy a kormány visszatért a konstruktív tárgyalások útjára. Azt firtatta, miért nem kötötték meg a tíz éve már készen lévő magyar-ukrán nyugdíjegyezményt. Hozzátette: ez a szerződés véget vetett volna annak a szégyenteljes biznisznek, hogy zömmel nem magyar állampolgárságú ukrán polgárok fiktív magyarországi lakcím létesítésével magasabb magyar nyugdíjhoz jutnak.
Keresztes László Lóránt (LMP) közölte, frakciója szerint nem túlzó eszköz Ukrajna euroatlanti csatlakozásának blokkolása a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítása érdekében. Akkor akarjon csatlakozni egy ország az EU-hoz, ha érvényesíti a legfontosabb alapértékeket - hangoztatta. (MTI)