Mert ugyebár először is ott van az a rengeteg munka, ami napi tizenöt-tizenhat órai elfoglaltságot jelent, hogy húsz éven belül az ember kétkezi gázszereléssel vagyonos emberré váljon. Nem könnyű, bizony!Az a sok kiszállás meg mindenféle kotorászás, hogy gyarapodjon a vagyon! Na meg persze az állandó alváshiány sem feltétlenül tesz jót az embernek...

Aztán, hogyha megalapozódott e szorgos hangyamunkával az ember vagyona, hát hirtelen nem a nyakába szakad egy miniszterelnöki jó ismerős, akivel véletlenül ugyanabban a faluban lett az emberfia anyakönyvezve? Nem, dehogyis, szó sincsen se politikáról, se üzletről, csupán személyes jó ismeretségről, ugyebár. De magyarázhatom én ezt naphosszat, mindenféle ellenzéknek meg sajtónak, egyszerűen teljesen hidegen hagyják őket a tények...

Igen, ott vannak ugyanis ezek a fránya, magukat ellenzéknek hívó akárkik, akik folyton az én miniszterelnökhöz fűződő kapcsolatomat akarják mindenféle bizottságokban ellenőrizni, meg azok a nyavalyás újságírók, akik állandóan a vagyonomat firtatják. Hogy hogyan lehet annyi, amennyi, és hogy miből. Na de kérem, mindennek van határa! Nem illendő dolog más pénztárcájában turkálni!

Különben is: azért van vagyonom, mert a családi vállalkozás megyeget. Vasutat kell és hidat kell és üzletsort kell építeni. Mégpediglen szigorúan közbeszerzésből, amire – ugyebár – senkinek semmi ráhatása nincs. Kérem, pályázni tudni kell, és kész! Ennyi az egész! Bezzeg a felelősséget meg nem firtatják, ugye? Hogy ezek micsoda nagyívű fejlesztések, hogy hány embernek lesz így munkája, egyebek közt hány gázszerelő tud így szorgos munkával vagyonra szert tenni...

Ja, hogy ahhoz az is kell, hogy egy szép falu polgármestere vagyok? Hát tehetek én arról? Bíznak bennem az emberek, ez a titka mindennek. Mennyi mindent tettem ugyebár a falumért! Mert még egy nagyszerű új stadiont is építtettem, hogy a népek szurkolni tudjanak, és fellendüljön a honi futball, a nagynevű elődök nyomdokába lépve! Már az is baj, ugye? Csakis a rosszindulat meg a pletyka meg a negatívumok. De hogy egy élet munkája áll emögött, azt nem is feltételezik. Aljas szemetek! Csoda, hogy ennyi felelősség mellett még bírom idegekkel... De mindegy is. Egy szép napon úgyis idegszanatóriumban kötök ki e galádok miatt.

Hát ezért nem leszek én gázszerelő. Na meg azért, mert nem Mészáros Lőrincnek hívnak.