A kérdés jogos abban az esetben, ha ezt a világot örök lakhelynek tekintjük. Itt jön be a hit kérdése, azaz, hogy miben hiszünk. A monoteista vallások, köztük az Iszlám meggyőződése az, hogy ez a világ egy átmeneti állapot. Itt semmi sem örök és csak egyetlen célja van az itteni létnek: Isten mindenféle próbatétellel tesztel minket rajta. A teszt eredményétől függ, hogy a lélek végső nyughelye mi. Ha nem így fogjuk fel, akkor valóban értelmetlen a sok igazságtalanság, háború, csapás, betegség, melyeket el kell tűrnünk.
A minap kitett idézettel kell kezdenem, elnézést az ismétlésért:

Ha Allah úgy akarná, egy néppé tenne meg titeket, de azt hagyja tévelyegni, kit Ő akar, és azt vezeti, ki(t) Ő(t) akar(ja). Kérdezve lesztek arról, mit tettetek. (Korán 16:93)

Allah szabad akaratot adott az embernek, ezért nem erőlteti Útmutatását senkire, csupán nyilvánosságra hozza Üzenetét a Próféták által, amit az emberek vagy követnek, vagy nem. Ha elutasítják, de ezután megbánást tanúsítanak, Allah kegyelme mindig nyitva áll.
Ahogy korábban, itt is találkozunk a kétféle értelmezésben vett Isteni vezetéssel: 1. Aktív: Allah azt vezeti, kit Ő akar. 2. Passzív: Allah azt vezeti, ki Őt akarja. Az Arab szöveg mindkét értelmet magában rejti. Én a második mellett foglalok állást.

Bármely filozófia, amely a teremtés egyik aspektusára összpontosít és tagadja, vagy figyelmen kívül hagyja a másik oldalt, csupán részben igaz. A részleges igazság pedig nem igazság.

Először is, Allah nem teremtette ezt a világot az állandóság számára. Ez egy átmeneti világ, ahol mindennek időbeli korlátja van. Amikor eljön idő elpusztul, véget ér és befejezi létét. Sem a jó, sem a rossz dolgok nem örökkévalók. Eltöltünk itt egy rövid időt és ezalatt folyamatosan tesztel bennünket Allah.
Allah fizikai és erkölcsi törvényt helyezett le erre az univerzumra. Ő teret nyit a szenvedésnek, ha ezen törvények közül egy vagy több megsérül. A fizikai törvények az okon és a következményeken alapszanak. Betegség akkor támad, ha az ember nem vigyáz az egészségére, vagy fertőzésnek van kitéve. Autóbaleset akkor következik be, ha nincs odafigyelés, a jármű vezetője hanyag módon halad, ha az autók állapotát nem ellenőrzik, az utakat, autópályákat nem tartják karban, ha a közlekedési szabályok elavultak, vagy nem tartják be azokat. A biztonságos közlekedés érdekében fontos az okok és következmények tanulmányozása. Még itt is észrevehetjük, hogy Allah gyakran megment minket, sokszor nem engedi, hogy magunk és mások hanyagságtól szenvedjünk.

Ha Allah aszerint sújtana le az emberekre, amit azok elnyertek, nem hagyna meg a (Föld) hátán egy élőlényt sem. De ő haladékot ad nekik egy kijelölt ideig, s ha eljött idejük, hát Allah minden szolgálója az Ő látókörében van. (Korán 35:45)

Nem üdvözülhet egyikünk sem, ha csak saját vágyaink, vagy egóink vezérelnek bennünket. Csak Allah kegyelme menthet meg és nyithat utat egy jobb élet felé, ha felfogjuk létünk valós célját.

De előfordul, hogy Allah megbünteti az embereket törvényeinek megsértése miatt, legyenek azok akár fizikai, akár erkölcsi törvények. A Korán számos példáját adja nekünk, hogy Allah sok nemzetet és közösséget elpusztított bűnös életmódjuk miatt (22: 42-45)

A szenvedés megpróbáltatás az emberek számára. Ezzel teszi Allah próbára az emberek türelmét, kitartását. Még Allah prófétáinak is szenvedniük kellett. Jób prófétát a Korán kifejezetten a türelem, állhatatosság prófétájaként említi. A jó emberek néha szenvednek, de szenvedéseik másokat gyógyítanak és jóságot hoznak közösségüknek. Jó példáik az emberek számára tanulságul szolgálnak.
A mártírok hitük miatt halnak meg, a katonák népükért áldozzák életüket, akik számára szabadságot hoznak.

Az is előfordul, hogy Allah egyes emberek számára lebocsájtott szenvedése próbatétel mások hozzáállásának, reakciójának mérésére. Amikor olyan személyt látsz, aki beteg, szegény és rászorul a segítségre, akkor Allah éppen téged tesztel. Allah éppen a te szereteted, hited által van jelen azzal a szenvedő emberrel, ami a te próbatételed egyben. Erre utal a következő Hadisz Qudsi (Isteni Hadísz), melyben próféta (béke reá) így szólt:

Abu Hurayrah (Allah legyen vele megelégedett) tudósításából, melyben Allah prófétájára (béke reá) hivatkozik:
A Dicsőséges és Magasztos Allah így szól majd a Feltámadás Napján: Ó, Ádám Gyermeke! Megbetegedtem és te nem látogattál meg. Erre ő (az ember): Ó, Uram! Hogy látogassalak meg, ha Te vagy a Világok Ura? Az Úr: Nem tudtad-e, hogy szolgálóm megbetegedett és te nem látogattad meg? Nem tudtad-e, hogy ha meglátogatod, akkor te Engem ott találsz nála? Ó, Ádám gyermeke! Ételt kértem tőled, de te nem adtál. Erre ő (az ember): Ó, Uram! Hogy etethetnélek Téged, miközben Te vagy a Világok Ura? Az Úr: Nem tudtad-e, hogy egy szolgálóm ételt kért és te nem adtál neki? Nem tudtad-e, hogy ha enni adtál volna neki, akkor ezért (a jutalmadat) Tőlem megkapod? Ó, Ádám gyermeke! Inni kértem tőled és te nem adtál! Erre ő (az ember): Ó, Uram! Hogy adhatnék Neked inni, hiszen Te vagy a Világok Ura? Az Úr: Szolgálóm inni kért tőled és te nem adtál neki. Ha adtál volna, akkor ennek (jutalmát) Nálam találtad volna meg.
Muszlim nyomán.
Arab/Angol forrás, 18.Hadisz

Jézus prófétáról (béke reá) hasonló történet maradt fent az Evangéliumban (Lásd: Máté 25:35-45)

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a szenvedések tanítanak bennünket arra, hogy betartsuk Allah természetes és erkölcsi törvényeit. Számos esetben megbűnhődnek azok, akik megsértik Allah természetes vagy erkölcsi előírásait. Ennek célja Allahban való hitünk próbatétele, valamint az emberi értékek és a szeretet iránti elkötelezettségünk tesztelése. Amikor megtapasztaljuk a szenvedést, meg kell kérdeznünk magunktól: „Megszegtük-e Allah törvényét?” Vizsgáljuk meg a probléma okát és hajtsuk végre a korrekciót. „Lehet, hogy büntetés?” Bánjuk meg bűneinket, forduljunk Allahhoz bocsánatért és módosítsuk utunkat. „Talán ez egy próbatétel számunkra?” Dolgozzunk keményen a megfelelésért.
A hívők imával, bűnbánattal és jó cselekedetekkel néznek szembe a szenvedéssel. A hitetlenek kétségekkel és zavarokkal szembesülnek ugyanebben a helyzetben. Allahot hibáztatják vagy érvelnek ellene.
Allah tartson minket a helyes úton, Ámen!