A bevándorlásról a nyugdíjad szempontjából.

Európa és benne különösképp Magyarország társadalma elöregedőben van. Aki nem hajlandó felismerni, hogy a bevándorlási kérdés nem csak humanitárius, kulturális vagy rendészeti kérdés, hanem gazdasági is, az félrevezeti a közvéleményt - írja a vargamark.blog.hu. A bevándorlás totális elutasítása ugyanis jobban fájhat a pénztárcánknak, mint egy átgondolt, tervezett letelepedési program. A migránshitellel arra keresünk megoldást, hogy a mai fiataloknak is lehessen nyugdíja 2060-ban, akár adófizetői forintok nélkül adjunk esélyt a menekülőknek és ne teherként, hanem lehetőségként tekintsünk a fogadásukra.

A KSH adatai szerint hazánkban 2013. január 1-én 9 millió 906 ezren éltek, 800 ezerrel kevesebben, mint 1980-ban. 2005 óta a 65 év felettiek többen vannak, mint a gyermekkorúak. „Az idős népesség eltartottsági rátája – ami az idősek számát a munkaképes korúak arányában fejezi ki – jelenleg 25,1%. Előjelzések szerint 2060-ra a jelenlegi érték több mint kétszeresére, 57,8%-ra emelkedik”.

Egy 2004-ben publikált tanulmány (Habicsek, Pákozdi, 2004) szerint ahhoz, hogy hazánk népessége ne öregedjen tovább, értelemszerűen minden párnak legalább két gyermeket kellene vállalnia, de ugyanilyen hatással lenne 180 ezer aktív korú bevándorló fogadása is. A szám sokkolóan magas, különösen annak tudatában, hogy azóta több százezer honfitársunk döntött a külföldi munkavállalás mellett. Hogy közülök hányan maradnak tartósan külföldön és hányan térnek haza néhány év kemény munka után, azt nem tudhatjuk. 2011-es adatok szerint hivatalosan 213 ezren dolgoztak a határon túl, de egyes információk szerint ez a szám mára elérheti a fél milliót is.

Az elöregedés törvényszerűen hozza magával az időskori ellátás társadalmi költségeinek, a nyugdíjrendszerre nehezedő terhek növekedését. Ezeket a terheket vagy a munkát terhelő járulékok növelésével, más költségvetési bevételek átcsoportosításával (adónövelés vagy eladósodás útján), a magánnyugdíj-rendszerek szerepének növelésével vagy az aktív járulékfizetők számának növelésével lehet csak orvosolni. Erre a kérdésre kell választ találnia Magyarországnak és az Európai Uniónak akkor, ha biztosítani akarja a mi generációnk időskori ellátását.

Félre téve tehát a Közel-Kelet és Afrika jelenlegi konfliktusainak megítélését, a nemzetközi terrorizmustól vagy az Iszlám vallástól való félelmünket, tranzitország szerepünket vagy a déli határszakasz kerítésének kérdését: egy több évre elnyúló, jól megtervezett és alaposan kivitelezett bevándorlási program meghatározó szerepet játszhat abban, hogy lesz-e nyugdíja a mai 20-as, 30-as éveikben járó fiataloknak.

Migránshitel

Ennek a hosszútávú feladatnak a megoldásában lehet szerepe egy, a diákhitelhez hasonló konstrukcióban működő „migránshitel” kidolgozásának.

A migránshitel elgondolása mögött az a célkitűzés áll, hogy a letelepedni kívánó személy egyszerre kapjon segítséget a munkaerőpiaci és társadalmi integrációhoz és vállaljon hosszú távú elköteleződést, felelősséget a fogadóországgal szemben.

A hitel finanszírozása egyaránt történhetne állami és piaci eszközök útján. Az előbbi esetben egy közös európai uniós alapból igényelhetnének hitelt a letelepedni szándékozók, melynek feltöltéséről a tagállamok az Unió költségvetésébe történő mindenkori befizetéseik arányában gondoskodnának. Egy ilyen megoldás esetén a konvergáló, nettó kedvezményezett államok – akárcsak hazánk – nem venne részt a program finanszírozásában, ugyanakkor a közösségi elv tovább erősítené a tagállamok szociális ellátórendszereinek integrációját.

Kellő előkészítés és a meghatározó pénzpiaci szereplők nyitottsága esetén a migránshitel finanszírozása közvetlenül a hitelintézetek útján is megvalósítható lenne. Más állami hitelprogramokhoz hasonlóan, a maximális kamatszintet az Európai Központi Bank mindenkori alapkamatához igazítva az egész Unióban egységes terhet jelentene a hitelfelvétel, ami a magasabb kamatszinttel elérhető piaci hitelekhez képest kedvezményt jelenthetne a nem eurózóna tagállamokban.

Piaci finanszírozás esetén az európai adófizetőknek nem kerülne pénzükbe a migránsok befogadása, ugyanakkor az Európai Központi Bank korlátozott összegben vállalhatna garanciát a nemteljesítő hitelek kockázatainak fedezésére, ezzel is ösztönözve a bankokat a hitelnyújtásra.

Hitelfelvétel esetén a letelepedők nem egy összegben, hanem a mindennapi megélhetéshez szükséges mértékben, havi részletekben juthatnának forráshoz. Az igénylések száma a munkaerőpiaci beavatkozás tervezhetősége miatt ugyanakkor országonként korlátozott lenne. A kvótarendszerben 5 évre előre kerülnének meghirdetésre az aktuálisan nyitott helyek, az adott tagállamban elérhető betöltetlen álláshelyek, a társadalmi korfa és a várható gazdasági növekedés (az új munkahelyek számának) figyelembevételével.

A migránshitel egy részének felhasználása a lakhatási kiadásokra és az erre a célra létrehozott felnőttoktatási – szakmai és nyelvi - képzésekben történő részvételre korlátozódna. Az aktuális képzési kínálatot nyilván az adott tagállam munkaerőigénye határozná meg, a mindenkori hiányszakmák alapján. A diákhitelhez hasonlóan a képzés lezárultával, majd a munkaerőpiaci belépéssel kezdődne meg a hiteltörlesztés.

Hány munkahely van ma Magyarországon?

Az, hogy Magyarország pontosan hány bevándorló számára tudna munkát biztosítani, nehéz kérdés. Nemzetgazdasági szempontból ugyan csekély mértékben, de a hitel felhasználásának korlátozása segítené a lakáspiac további fehéredését, illetve új munkahelyek születhetnének a felnőttképzési, nyelvoktatási területen is, a munkába állással pedig a letelepedők maguk is adófizető polgárokká válnának.

A KSH szerint jelenleg hazánkban a betöltetlen álláshelyek száma az összes álláshelyhez viszonyítva 1,5%, míg Németországban 2,9% vagy Nagy-Britanniában 2,4%-os ez a mutató. Közel 400 ezren keresnek ma Magyarországon hivatalosan állást – közülök 206 ezren középiskolai végezettséggel, 160 ezren általános iskolai végzettséggel rendelkeznek -, a cégek pedig 144 ezer munkavállalót tudnának fogadni (NFSZ).

Nem elég persze egymással szembeállítanunk a betöltetlen álláshelyeket és a munkát keresőket, meg kell vizsgálnunk a jelenlegi hiányszakmákat is. A legutóbbi összesítések alapján számos olyan szakma van ma Magyarországon, ahol munkaerőhiánnyal küzdenek, a betegápolóktól kezdve az asztalosokon, ácsokon át, egészen a szakácsokig.

Hazánk esetében ugyanakkor az igazi, hosszú távú kihívás nem csak a jelenlegi munkanélküliség mérséklése, hanem a gazdaságilag aktív népesség arányának jelentős növelése.Emlékeznek, az a bizonyos 1 millió új munkahely. Csak a gazdasági növekedés, a valós piaci igényen alapuló új munkahelyek születése teheti lehetővé a most állástkeresők munkába állását, a külföldre vándoroltak hazacsábítását és a társadalom elöregedését egyensúlyozandó bevándorlók fogadását.

Milyen előnyökkel járna?

A mai magyar munkaerőpiac valóban nem alkalmas nagyszámú új letelepedő egyszeri fogadására. Egy 10 évre meghirdetett, évente 1500 fő befogadását lehetővé tevő vállalás, a fenti migránshitel konstrukciójában ugyanakkor minimális tehervállalás mellett hozhatna eredményeket Magyarország számára (csak összehasonlításképp: a 90-es évek elején közel 40 ezer kínai érkezett hazánkba, becsült számuk mára csak 15 ezer körüli. Ezzel a vállalással tehát még a kínai bevándorlók pár évvel korábbi számát sem érnénk el): 

1. Magyarország nemzetközi megítélése javulna, mind az Unión belül, mind harmadik országok felé
2. A 10 éves teszt időszak alatt megindulna a népesség korfájának kismértékű javulása, új járulékfizetők lépnének a szociális ellátórendszerbe
3. A folyamatos, évenkénti felülvizsgálattal biztosítható a program rugalmas alakítása, a kezdeti nehézségek kezelése
4. A munkaadók, beruházók számára is tervezhetően jelennének megmunkavállalók a hiányszakmákban
5. A letelepedők származási országainak konszolidálódása esetén jelentősen javulhatnának a kereskedelmi kapcsolataink a közel-keleti és észak-afrikai régió országaival, amely új hazai munkahelyek megteremtésével járna
6. Új források érkeznének a felnőttoktatásba, mely új lehetőségeket kínálhatna az átképzésben résztvenni kívánó magyarok számára is

... és talán emberek maradhatnánk az embertelenségben.

vargamark.blog.hu (Címlap: Forrás: vitalap.hu)