Az ukrán mezőgazdaság szereplőinek jó része hatalmas gazdaságokban termel nagyon alacsony termelési költségekkel, ami köszönhető az Európai Unióban már nem megengedett termesztési és növényvédelmi gyakorlatoknak is – fogalmazott Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjúban kifejtette: tavaly nyáron az orosz–ukrán háború következtében az ukrán kikötőket lezárták, ami az egész világot érintő élelmezési válsággal fenyegetett.

„Az Európai Unió a szolidaritási folyosók felállításával az ukrán áru importját kívánta megkönnyíteni annak hagyományos célpiacaira, Afrika és Ázsia egyes régióiba. Az ukrán tengeri export részben újraindult, a szárazföldi folyosók működése viszont nem érte el eredeti célját” – vázolta fel a problémát a tárcavezető. Vagyis AZ UKRAJNÁBÓL ÉRKEZŐ ÁRU NEM JUTOTT EL AZ EDDIGI VEVŐIHEZ, A SZOMSZÉDOS UNIÓS TAGÁLLAMOKBAN RAGADVA LÉNYEGÉBEN ÉRTÉKESÍTHETETLENNÉ TETTE AZ OTTANI MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKET.

Ezzel jelentős károkat okozott a termelőknek, így a magyar gazdáknak is. Ismertette, az adatok alapján a teljes múlt évi ukrán gabona- és olajosnövény-import 2,5 millió tonna volt, amelyből 1,8 millió tonna volt a közvetlen, 0,7 millió tonna a közvetett behozatal – korábban a megszokott ukrán import évente 40-60 ezer tonna körül alakult.

Többször is kimutatták a szennyezést 

Az áresések mértéke, illetve az értékesítési lehetőségek megszűnése jól mutatja, a magyar gazdák óriási veszteséget kénytelenek elkönyvelni. A teljes körű vámmentességet élvező ukrán mezőgazdaság az európai piacra a gabona mellett nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet kezdett exportálni, ami kiszorítja hagyományos piacairól a magyar termékeket.

A hazai raktárak egy részét az eladatlan 2022-es gabona és olajos mag foglalja el, s ha az idén nagy termésmennyiséget aratunk, az ukrán import pedig folytatódik, egyes régiókban raktárkapacitási problémák is felmerülhetnek. A jelzett kilátások alapján a probléma forrására koncentráló intézkedések hiányában az ukrán import miatti piaci feszültségek 2023-ban újra felmerülhetnek.

Nagy István az interjúban azt is hozzátette: „Az ukrán mezőgazdaság szereplőinek jó része hatalmas gazdaságokban termel nagyon alacsony termelési költségekkel, ami köszönhető az Európai Unióban már nem megengedett termesztési és növényvédelmi gyakorlatoknak is, ami szintén jelentősen csökkenti az önköltséget.”

A HATÓSÁGOK TÖBB ESETBEN TALÁLTAK MIKOTOXINNAL SZENNYEZETT KUKORICÁT, TÖBB MINTA MUTATOTT POZITÍV EREDMÉNYT A GMO-VIZSGÁLATOT KÖVETŐEN.

Két esetben szójaszennyezettséget is találtak, és a problémák Magyarországon túl Lengyelországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát is érintik. A miniszter szerint ennek ellenére „elégségesnek tekinthető reakciót nem kaptunk Brüsszelből”. 

Átmeneti lépésként tiltották be 

Nagy István hangsúlyozta, hogy a magyar kormány lépése átmeneti jellegű (2023. június 30-ig tart), és kifejezetten a Magyarországra címzett termékekre vonatkozik. Hozzátette azt is, hogy szerinte a probléma forrását nemzeti hatáskörben nem lehet megoldani.

Brüsszel ismét kettős mércével mér, diszkriminációs politikát folytat és szándékosan hátrányos helyzetbe hozza a magyar gazdálkodókat

– vélekedett Nagy István, majd hozzátette: a közép-európai országok megállapodtak abban, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök koordinálásával közösen lépnek fel, hogy megvédjék a gazdákat az ukrán gabonadömping káros hatásaitól. (Index)