Horvátország majdnem három hónapja tagja az eurozónának. Volt, aki azt jósolta, hogy Orbán Viktor úgyis kiviszi Magyarországot az Európai Unióból, és biztosan okkal teszi majd ezt, ezért nem is kell Magyarországnak átállnia a közös valutára.

A horvát kormány az év elején azt ígérte, keményen fellépnek a kereskedők ellen, ha indokolatlanul emelik portékáik árát, s ez lesz a sorsa a drágító szolgáltatóknak is. Már decemberben ki kellett írni az árcédulán, hogy mennyi lesz majd euróban egy-egy termék ára. Az év végén a nemzeti bank által rögzített 7,534 volt a kuna-euró árfolyam, vagyis a kunás árakat ezzel a számmal elosztva kellett eurossá képezniük a kereskedőknek és a szolgáltatóknak. Az euróövezethez korábban csatlakozó államokban fél százaléknál mérsékeltebb drágulást hozott az unió közös valutájának bevezetése, a horvát pénzügyi szakemberek is hasonló áremelkedést prognosztizáltak. Csakhogy tavaly Horvátországban jelentős volt az infláció, a statisztikusok 10,6 és 12,7 százalék közé tették a mértékét. A drávaszögi magyarok közül volt, aki úgy vélte, hogy a drágulás nem is az euróra történő átállás következménye, hanem a kunában elszenvedett inflációé, amit főleg az év végén találtak magasnak.

A Drávaszögi falvak 6 ezer magyarjának túlnyomó többsége feltétel nélküli híve az Orbán Viktornak. Ezt megalapozta, hogy 2004-ben, a Gyurcsány-kormány idején a magyarországi választók referendumon úgy döntöttek, hogy a határon túl élő magyarok ne kaphassanak nálunk állampolgárságot. Ezt a jogot az Orbán-kormány megadta, és számos támogatást biztosított a határon túli magyaroknak, valamint iskoláiknak, egyesületeiknek, egyházaiknak annak érdekében, hogy nemzettársaink a szülőföldjükön boldogulhassanak. Ennek ellenére a horvátországi magyarok száma az asszimiláció és az elvándorlás miatt drámaian fogy, 1991-ben 22 ezren vallották magukat az országban magyarnak, 2011-ben már csak 14 ezren. Friss adatok nincsenek, de számuk legalább ezerrel kevesebbre tehető. (Népszava)