h i r d e t é s

Minden negyedik magyar 15 éves nem képes egyszerű olvasási, matematikai és természettudományi feladatok megoldására

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Minden negyedik magyar 15 éves nem képes egyszerű olvasási, matematikai és természettudományi feladatok megoldására

2019. október 06. - 08:24

 

Az Európai Bizottság közzétette az oktatás és képzés fejlődését elemző, 2019-es adatokat rögzítő Oktatási és Képzési Figyelőjét.

A kép illusztráció! - MTI Fotó/Ujvári Sándor

A Magyarországról szóló országjelentésben többek közt az szerepel, hogy a koragyermekkori nevelésben és oktatásban részt vevő gyermekek számának növekedésével párhuzamosan az ezen a területen dolgozó pedagógusok képzettségi szintje is emelkedett.

A jelentésben szereplő statisztikák közül talán a leginkább elkeserítőek az alábbi ábrán látható számok:

Mindez annak fényében még lehangolóbb, hogy az egyes értékek 2009-ben még így alakultak:

Azaz mint látható, a magyarországi arányok elképesztő mértékben romlottak kilenc év leforgása alatt, miközben az EU-s átlag szinte alig változott.

A tanárok munkával való elégedettsége viszont az uniós átlag alatt marad, illetve a jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy hazánkban

egyre nagyobb a tanárhiány, különösen a szegényebb régiókban és bizonyos tantárgyak esetében.

A jelentésben kiemelték, hogy Magyarországon idősödik a pedagógusállomány: 2017-ben 41 százalék volt az 50 év feletti tanárok aránya, míg a 30 év alattiaké csak 6 százalék.

Megjegyezték továbbá, hogy ugyan a tanárképzésre jelentkezők száma az elmúlt években nőtt, de magas a lemorzsolódók aránya és a diplomát szerzőknek kevesebb mint fele helyezkedik el a szakmájában.

A hiány jelenleg a szegényebb, hátrányos helyzetű térségekben, a természettudományos tárgyakban és az idegen nyelvek területén, valamint a szakképzésben a legégetőbb. 

Kitértek arra is, hogy 2001 és 2006 között az alapfokú oktatásban 5 százalékról 15,8 százalékrara, a felső középfokú oktatásban pedig 10,4 százalékról 22,8 százalékra emelkedett az egyházi iskolák aránya.

Ugyanakkor bizonyos iskolákban egyre több a hátrányos helyzetű és roma diák: a 2008. évi 10 százalékról 15 százalékra nőtt 2017-re azon általános iskolák aránya, ahol a tanulók 50 százaléka vagy annál több roma származású.

A jelentésben megjegyezték, hogy továbbra is magas a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, főképp a hátrányos helyzetű térségekben és a szakképzésben.

2018-ban a korai iskolaelhagyók elmúlt években megnövekedett aránya 12,5 százalék maradt, miközben az uniós átlagérték csökkent.

Az országjelentésben szó esik a magyar idegennyelv-oktatásról is: mint írták, a középiskolákban tanult idegen nyelvek száma elmarad az uniós átlagtól: a középfokú oktatásban a diákok 49 százaléka tanul kettő vagy annál több idegen nyelvet, míg az uniós átlag 59 százalék.

Szó esik a 9. és 11. évfolyamos diákokat érintő kéthetes külföldi nyelvtanfolyamkról is, azonban a jelentésben aláhúzzák, hogy

a nyelvi tanulmányutak hatása azonban valószínűleg korlátozottan fog érvényesülni, mivel egyre kevesebb a képzett nyelvtanár.

A jelentés készítői kiemelték azt is, hogy a felsőoktatásban való részvétel szigorúbb feltételei valószínűleg visszaszorítják a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát, pedig a 30–34 évesek körében a felsőfokú végzettségűek aránya már 2018-ban is csak 33,7 százalék volt, ami jóval alatta marad a 40,7 százalékos uniós átlagnak. (24.hu)


 

h i r d e t é s