h i r d e t é s

Miről is van itt szó, Kövér elvtárs?

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Miről is van itt szó, Kövér elvtárs?

2019. november 03. - 12:29

 

A nagyon nemzeti, nagyon keresztény kormány – vagyis annak helytartói – emlékművet avattak Budapesten. 

A kép illusztráció! - Forrás: kolozsvaros.com

A hónapokkal ezelőtt eltávolított Nagy Imre szobor helyére felhúzott Nemzeti Vértanúk Emlékművéről van szó, amely az 1918-19-es vörösterror áldozatainak állít emléket. Az eredeti változatot az Orbán-kormány által olyan nagyon szertetett és tisztelt Horthy Miklós avatta fel még 1934-ben, amelyet 1945-ben aztán ledöntöttek. Hogy az emlékműnek helye van-e Budapest utcáin – pláne a Parlament tőszomszédságában – arról megoszlanak a vélemények. Azzal ugyanis, hogy csak és kizárólag a vörösterrorról emlékeznek meg az emlékművel, végső soron azt a látszatot keltik, mintha csak a kommunizmusnak, valamint az akkori vezetés döntéseinek lettek volna halálos áldozatai, noha ez természetesen nem igaz. A fehérterror a legtöbb becslés szerint azonos számú halálos áldozattal járt, amely a vörösterrorra adott válasz volt.

Erről mégsem emlékezik meg a magyar kormány. A retorika szerint ugyanis leginkább a kommunizmusnak voltak áldozatai Magyarországon, amit minden erővel meg kell akadályozni most, a XXI. században is. Orbán nem szeret beszélni arról az időszakról, amikor többek között ártatlan emberek tucatjait gyilkolták le a fehérterror elkövetői. Tettüket a vörösterror megtörténtével legitimálták, amivel a mai magyar kormány – hallgatásával legalábbis ezt támasztja alá -egyet is ért. Ha nem így lenne, akkor nem csak a Horthy Miklós által korábban átadott emlékmű újraavatásán jelent volna meg a fél hazai „elit”, hanem a későbbi megtorlások áldozatainak emléket állító szoborcsoport felavatásán is. Az Orbán-kormány azonban – úgy tűnik – szemet huny egyes megtorlások felett és csak azokról emlékezik meg, amelyek beleillenek a kommunista-ellenes retorikájukba.

HVG egy régi filmhíradó-részlet előásásával mutatta azt be tökéletesen, hogy mit sem változott a világ közel 100 év alatt. Az akkori történelemhamisítás a mai nappal – pontosabban Orbán Viktor uralkodásával kezdődően – ismét divatossá vált. Az avatáson maga Kövér László házmester is beszédet mondott, ahol igen súlyos, sőt már-már elmebetegség jeleit mutató mondatok hangzottak el.

Az Istent, hazát és nemzetet tagadók 1919-ben burzsujoknak nevezték nagyapáitokat. 56 után retrográdnak nevezték apáitokat. 1990 után mucsainak neveztek valamennyiünket, akik hittünk a demokrácia erejében. Ma nacionalistának, populistának, Európa-ellenesnek, xenofóbnak, iszlamofóbnak, homofóbnak, és ki tudja még, mi mindennek neveznek bennünket csak azért, mert ragaszkodunk közösségeinkhez, kultúránkhoz, hagyományainkhoz.
Honfitársaim! Ne legyenek kétségeiket! Ha engeditek nekik, visszatérnek, és meg fogják bélyegezni a gyermekeiteket és az unokáitokat is. A Lenin-fiúk utódai ma is itt állnak velünk szemben, és egyelőre csak a virtuális világban, de ott folytatják, ahol a Szamuelyk és a Csernyk 100 éve abbahagyták. 
… Ezt a küzdelmet véglegesen Magyarország csak akkor nyerheti meg, ha a velünk szemben állók megtapasztalják, hogy a külföldről pénzelt istentelenséggel, hazaárulással és nemzettagadással Magyarországon soha többé nem lehet többséget szerezni. Az előttünk álló küzdelmeket a magyarság csak akkor tudja megnyerni, ha a demokrácia eszközrendszerével meg tudunk őrizni egy olyan cselekvőképes politikai többséget, az igazságosság erejével fenn tudunk tartani egy olyan társadalmi többséget, és a szellem erejével biztosítani tudunk egy olyan erkölcsi többséget, amely az istentelenekkel, a hazaárulókkal és a nemzettagadókkal szemben meg tudja védeni önmagát, nemzetét és hazáját. 

Kövér hatalmasat téved – nyilván szándékosan – akkor, amikor úgy hiszi, azért tartja őket a társadalom egy jó része Európa-ellenesnek, nacionalistának és xenofóbnak, mert ragaszkodnak közösségeinkhez, kultúránkhoz, hagyományainkhoz. Ezekhez minden épeszű kormány ragaszkodik, még csak konzervatívnak, vagy kereszténynek sem kell ehhez lenni. Sem a liberalizmus, sem pedig a szocializmus nem tagadja meg ezek egyikét sem, ezért teljességgel érthetetlen az, hogy Kövér folyamatosan hazugságot állítva próbálja meg piedesztálra állítani a kormány ideológiáját. Már csak azért is, mert amit az Orbán-kormány művel nem a közösségek, hagyományunk és kultúránk megvédése, hanem egyszerűen a magyar nép elárulása.

Ha valaki elárulta a hazát, az pont a jelenlegi magyar kormány, amely kiárusítja az országot a német autóiparnak, orosz oligarcháknak és Erdogan embereinek, nem beszélve a milliárdos kínai hitelekről. Az elmúlt évek „üzleteinek” következményeit még unokáink is nyögni fogják, hiszen a gazdasági csoda nem tart örökké, egy válság vélhetően éveken belül ismételten be fog köszönteni. Akkor mi lesz azokkal, akik most úgy hihetik, jövőjük biztosítva van az elkövetkezendő évtizedekre? Mert segítséget ne várjanak ezek az emberek, a kormány eddig sem volt hajlandó azoknak kezet nyújtani, akikre nekik nem volt szükségük a gazdaság fellendüléséhez. A szegényeket és időseket a gazdaság növekedése ellenére is halálra ítélik.

Az, hogy Kövér mégis mi a büdös francról beszélt, amikor a kommunisták visszatérésével hergelte az embereket, arról fogalmam sincs. Mert ugyan a mentalitás ma is a régi – besúgók országa vagyunk – ezeket a Kövér által említett embereket pont a Fidesz csábította maga mellé és köszönheti nekik a politikai fölényét. Noha Kövér folyamatosan lekommunistáz mindenkit, akit csak ér – akár huszonéves fiatalokat is, akiknek fogalmuk sincs a szovjet időkről – azért azt nem kellene elfelejteni, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetségben elég magas pozíciókban vannak olyanok a mai napig, akik nem épp a demokratikus gondolkodásmódjuk miatt jutottak oda, ahol ma vannak. A veszélyt tehát nem azok jelentik, akik jelenleg nem a hatalom birtokosai, hanem ezzel ellentétben pont azok, akik ma a Parlament bársonyszékeiben döntenek milliók sorsáról.

Kövér háborús retorikája igen erős egy olyan időszakban, amikor is az Európai Unió egyik tagállamaként szinte minden lehetőséget megkapunk arra, hogy végre fejlődhessünk. Ehhez képest egy a Horthy-korszakot megidéző alkotással szítja tovább a feszültséget a kétharmaddal rendelkező, és ezt kihasználva az ország vagyonát zsebretévő magyar kormány. Vajon mi lehet a cél? Mert az, hogy Orbán nem fogja gond nélkül átadni a hatalmat az egészen biztos és az is, hogy az elit is ugyanezt gondolja. Az viszont, hogy Orbánék folyamatosan egy bizonyos társadalmi csoport ellen hergelnek milliókat, biztosan nem fog jól végződni. A kérdés már csak az, hogy bejön-e a Fidesz terve és egy esetleges bukást követően – amelynek az önkormányzati választások már erős jeleit mutatták – ez a felhergelt tömeg harcba megy-e a nemzeti vezetőjükért, vagy sem. Eddig Orbán elég sok mindenben jól számolt, azonban bízom benne, hogy ezúttal nagyon melléfogott és a háborús retorikájával nem megy semmire. (kolozsvaros.com)


 

h i r d e t é s