Azoknak a szerencséseknek, akiknek hibátlan a látása (bár nincsenek túl sokan), a szembe érkező fénysugarak pont a megfelelő helyen, a retinájukon találkoznak. Ilyen esetben nem beszélhetünk fénytörési hibáról, azaz szakszóval kifejezve emmetrop (normális látású) a szemük. Persze ezek a szerencsés emberek mellett ott élnek azok, akik bizony küzdenek némi fénytörési hibával. 

A rövidlátás

A rövidlátást az orvosi papírokon myopiaként emlegetik. A myopia a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szembe érkező fénysugarak nem a retinán, hanem a retina előtt találkoznak, ami azért baj, mert így a távoli dolgokat csak homályosan látjuk. Tehát a rövidlátók úgymond rövidtávon látnak jól, hisz a közeli tárgyakat élesen, a távoliakat homályosan érzékelik. Ők mínuszos, azaz homorú szemüveglencsét hordanak, hogy korrigálják az átlagosnál hosszabb szemtengelyüket vagy a domborúbb szaruhártyájukat.

A rövidlátás persze nem megváltoztathatatlan. Szemüveggel és kontaktlencsével is korrigálható, legalábbis addig, amíg éppen hordjuk őket, mert a plusz lencse úgy módosítja a szembe érkező fénysugarak útját, hogy azok ne a retina előtt, hanem pontosan rajta találkozzanak.

De hogyan is lesz valaki rövidlátó? A rövidlátásra való hajlam sajnos örökletes lehet, de az életmódunk is felelős lehet a kialakulásáért. Érdemes már gyerekkorban ügyelni arra, hogy a kicsi nem töltsön túl sok időt a tv és az okoseszközök előtt, hisz a folyamatos közelre fókuszálás nagyban megnöveli a myopia kialakulásának kockázatát.

Persze felnőttként is ügyelnünk kell arra - még ha irodai munkát végzünk is - hogy tornáztassuk a szemünket. Az óránkénti tíz perc képernyőszünet még a legnagyobb hajtásban is fontos, ha meg akarjuk őrizni szemünk egészségét.

A távollátás

Nem nehéz kitalálni, hogy a távollátás, amit az orvosok hypermetropiának neveznek, a rövidlátás ellentéte. Az alapvető probléma mindkettőnél hasonló, mert egyik esetben sem a retinán találkoznak egymással a szembe érkező fénysugarak. Csak míg a rövidlátás esetében ez a találkozási pont a retina elé, a távollátás esetében a retina mögé esik. A távollátók emiatt a távoli tárgyakat élesebben látják, mint közelieket.

A távollátók pluszos, azaz domború lencsét hordanak, ezzel korrigálva a szokványosnál rövidebb szemtengelyüket, vagy a laposabb szaruhártyájukat. Ez a pluszos lencse lehet szemüveg vagy kontaktlencse, de tény, hogy csak addig segít, amíg viseljük is.

Mit tegyen az, aki nem akar se szemüveges, se kontaktlencsés lenni?

Az természetesen nem opció, hogy sehogy sem korrigáljuk a szemünk fénytörési hibáit, hiszen az azt jelentené, hogy idővel bizonyos távolságokra alig látnánk. Ezért mindenkinek fontolóra kell vennie a lehetőségeit, aki már felismerte a problémát. A rövidlátás- és a távollátás esetében is megoldást jelenthet (valamilyen szinten) a szemüveg vagy a kontaktlencse, de véglegesen csak a lézeres látásjavítás szabadíthat meg a fénytörési hibáktól.

A ma elérhető, csúcsmodern, lézeres szemműtétek akár 100% feletti látásélességet is eredményezhetnek, méghozzá mindössze pár perc alatt és fájdalommentesen. Aki úgy érzi, elege van az állandó hunyorgásból, a szemproblémák miatti fejfájásból, a kontaktlencse okozta szemgyulladásból és a folyton otthon felejtett szemüvegből, az jelentkezzen be egy alkalmassági vizsgálatra a Focus Medicalhoz, a lézeres látásjavítás neves klinikájához.