h i r d e t é s

Moratórium-csapda

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Moratórium-csapda

2021. június 07. - 08:39

 

„Sokan elszoktak attól, hogy ne költsék el a törlesztőrészletet”

A kép illusztráció! - Egy ügyfél intézi banki ügyeit az MKB Váci utcai fiókjában, Budapesten, 2011-ben - Forrás: MTI/Marjai János

A hitelmoratórium túl kényelmes helyzetet eredményezett: félő, hogy sokan hozzászoktak ahhoz, hogy nem kell a havi törlesztőrészletet befizetniük a felvett kölcsön után. A kormány a választások utánra halasztaná a hitelmoratórium lezárását. Ez nem jó az adósoknak, hiszen drágul a hitelük, de a bankoknak sem, mert nem tudják, hányan vannak tényleg bajban, nem tudnak tervezni. - írja a Szabad Európa

„Azért vettem részt a hiteltörlesztési moratóriumban tavaly, mert nem tudtam, hogy a koronavírus-járvány milyen hatással lesz a bevételeimre. Biztonságérzetet adott a moratórium” – mondta a Szabad Európának Szabó András, akinek tanácsadó vállalkozása van. A cégvezető arra törekedett, hogy plusz likviditást adjon a vállalkozásának, mert nem tudhatta, hogy melyik ügyfelének fog pénzügyi nehézséget okozni a járvány.

„Ha egy ügyfelem késve fizet, akkor én is gondban vagyok a számláim kifizetésével, ezért igyekeztem tartalékolni” – mondta. Szabó András idén januárban már nem élt a moratórium lehetőségével, tovább fizette a cége által felvett hitelt, mert a járványnak semmilyen negatív hatása nem volt az üzletmenetre.

Nagy Anikó nyugdíjas. Egy kisebb személyi kölcsönt törleszt minden hónapban. Amikor tavaly elindult a moratórium, neki is jól jött, hogy egy kis levegőhöz juthat. A havi törlesztőrészleteket félretette, és év végén felújította a konyháját. Idén januártól, amikor már külön igényelni kellett a hiteltörlesztési moratóriumban való maradást, már nem élt a lehetőséggel. „Szeretném minél előbb kifizetni a kölcsönt” – mondta lapunknak.

A Szabad Európának nyilatkozók egyikének sem okozott volna gondot hitelének további törlesztése. Viszont biztonságot jelentett az, hogy nem kellett foglalkoznia a havi részletekkel.

„Tavaly tavasszal, a koronavírus-járvány elején még senki sem tudhatta, milyen gazdasági hatásai lesznek a pandémiának. Sokan emlékeznek még a 2008–2009-es pénzügyi válságra, azt vizionálták, hogy óriási gazdasági visszaesés lesz minden szektorban” – mondta Vincze Krisztián, a lakossági hitelek közvetítésével foglalkozó GV Hitelközpont ügyvezetője.

Vincze azt tapasztalta, hogy azok az ügyfelek, akik nem a turizmus-vendéglátásban vagy egyéb, súlyosan érintett szektorban dolgoztak, jellemzően nem hosszabbították meg az idén januártól lejáró moratóriumot, hanem folytatták a hitelek törlesztését. „Az ügyfelek egyre tudatosabban intézik a pénzügyeiket. Az adósok nagy része tisztában volt azzal, hogy a moratórium hatására egyrészt kitolódik a hitel futamideje, másrészt drágul a kölcsön, hiszen minél hosszabb a futamidő, annál magasabb az az összeg, amelyet kamatként vissza kell fizetniük” – mondta.

A szakember szerint jellemzően a babaváró kölcsönt felvevő ügyfelek nagy része maradt egyedül a moratóriumban, mivel az, a feltételek teljesülése esetén, kamatmentes konstrukció, így a hitel nem drágul a futamidő kitolódásával.

Vincze szerint nagy kérdés, hogy azok az ügyfelek, akik idén is a moratóriumban való részvételt választották, hogyan fognak reagálni arra, ha újból elkezdik vonni a számlájukról a havi törlesztőrészletet. „Sokan elszoktak attól, hogy a törlesztőrészlet összegét ne költsék el, ezért a fokozatosság elve mellett lenne célszerű lebontani a moratórium intézményét. Aki rászorul, kapjon esélyt a bent maradásra, aki nem, az fizesse a havi részleteket. Hosszú távon az ügyfél és a bank is ezzel jár a legjobban” – mondta a szakember.

„Ha a rászorultsági okokat nem vizsgálva minden adósnak kitolnák jövő nyárig a hiteltörlesztési moratóriumot, az példa nélküli lenne Európában – mondta a Szabad Európának Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Török szerint a bankoknak nem okoz és eddig sem okozott jelentős veszteséget, hiszen a kamatbevétel, később ugyan, de realizálódni fog. – A gond az, hogy tovább fenntartja a bizonytalanságot. A bankok nem tudják, hogy mekkora a baj, egyáltalán van-e baj, mekkora lesz a nem teljesítő hitelek aránya, vagyis hány adós vált fizetésképtelenné a járvány alatt” – mondta.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy Magyarország legnagyobb bankja, a külföldön is aktív OTP negyedéves jelentésében arról számolt be, hogy más országokban már kifutottak a törlesztési moratóriumok, az ottani tapasztalatok optimizmusra adnak okot. „Sőt a bank azt is látja, hogy érkezik-e jövedelem a bankszámlára, vagyis következtetni tud a nem teljesítő hitelek arányára. Ez a becslés az OTP esetében tíz–húsz százalék között van, közelebb a tíz százalékhoz” – mondta az elemző. Török szerint a bankok attól tartanak, hogy az emberek hozzászoknak az új pénzügyi pozíciójukhoz, és minél később kell újra törleszteniük, annál nehezebb lesz visszaszokni arra, hogy a havi törlesztőrészletet ne költsék el másra.

„A moratóriumra szükség volt, jó lépés volt, hogy a kormány elrendelte tavaly tavasszal, jelentős segítség volt a lakosságnak és a vállalatoknak is. A jövő nyár végéig tervezett meghosszabbítással kapcsolatban azonban sok a kérdőjel. Újraindult a gazdaság, viszont a bankok nem tudnak tervezni, mert továbbra is ott lebeg a bizonytalansági faktor a szemük előtt: nem tudják, mekkora a nem teljesítő hitelek valódi aránya, és ez frusztrálja őket” – mondta a szakember.

Mint ismert, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter május 20-án jelentette be, hogy a kormány úgy döntött, hogy a hitelmoratóriumról szóló vitában nem támogatja a bankok álláspontját, így a moratórium a jelenlegi szabályok szerint augusztus 31-ig meghosszabbodik. Nincs még konkrétum arról, folytatódik-e, és ha igen, milyen formában. Gulyás Gergely annyit mondott, hogy a kormány szeretné, ha lenne egy hosszabb átmeneti időszak, amelyben mindenki benne maradhatna, aki él a hitelmoratórium lehetőségével. „Nem vitás, hogy érdemi segítséget jelent azoknak, akiknek nehézséget okozna a visszaállás a törlesztőrészetek azonnali, újbóli fizetésére” – fogalmazott a miniszter a május 20-i Kormányinfón. Gulyás a hitelmoratórium meghosszabbításával kapcsolatban annyit még elmondott, hogy arra számítanak, hogy a törleszteni tudók szeptembertől egyébként sem akarják majd igénybe venni a kedvezményt, ugyanakkor a kabinet lehetővé akarja tenni, hogy akinek továbbra is szüksége van rá, az élhessen vele.

A moratórium meghosszabbításával kapcsolatban kisebb összezördülések voltak az állami szereplők között. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nincs oda az ötletért, hogy bárki részt vehessen a moratóriumban. Az MNB adatai szerint a moratóriumban részt vevő sérülékeny adósokhoz a teljes hitelállomány tíz-tizenkét százaléka tartozik, amely kezelhető mértékű banki kockázat. A jegybank adatai szerint a moratóriumos háztartások legalább 56 százaléka képes lenne fizetni a törlesztését. A jegybank a moratórium hosszabbításánál fontosnak tartja, hogy a programban részt vevő adósok többsége újból megkezdje a törlesztést, és csak azok éljenek az újabb hosszabbítással, akik valóban rászorulnak. Az MNB számításai szerint akár három és fél évvel is nőhet a futamidő az eredeti lejárathoz képest, ha valaki 2022 nyaráig marad a moratóriumban. A személyi kölcsönök esetében előfordulhat, hogy akár negyven százalékkal kell majd többet visszafizetni.

A jegybank csütörtökön publikált felmérése szerint a hitelmoratórium lehetőségét kihasználó lakossági adósok kevésbé tudatosak a pénzügyeikben, mivel csak harmaduk van tisztában a törlesztés halasztásának valós következményeivel, például azzal, hogy emiatt jelentősen hosszabbodik a futamidő és nő a visszafizetendő összeg. Az adósok több mint fele ugyanakkor képes lenne most is fizetni a kölcsönét. Ennek ellenére a jelenleg is fizetőképes moratóriumosok több mint negyede kérelmezné a további hosszabbítást.

A kormányközeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint a vállalkozások döntő többsége életképes, ezért a hiteltörlesztési moratórium megszűnésével nem várható jelentős csődhullám. A Századvég azt is közölte, hogy a cégek mindössze hat százaléka élt a moratórium lehetőségével.

A Magyar Bankszövetség szerint a moratórium meghatározó célja és a bankszektor alapvető feladata az, hogy célzott és hatékony segítséget nyújtson kifejezetten a rászorulóknak. „Ezen a célon túlmutató programot a bankszövetség a továbbiakban szakmailag nem támogathat, hiszen nem indokolható a bankszektor extra költségviselése olyan ügyfelek után, akik megfelelő jövedelemmel vagy elegendő tartalékkal rendelkeznek vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez” – közölte a Magyar Bankszövetség az MTI-vel.

A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a moratórium lakossági hitelekre vonatkozó általános, tehát mindenkire vonatkozó meghosszabbítása politikai kérdés. Jövő tavasszal választások lesznek, és ha a havi részletek az emberek zsebében maradnak, azt a hamis illúziót kelti, mintha a választópolgár ennyivel jobban élne. (Szabad Európa)

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”


 

Kommentek

h i r d e t é s