h i r d e t é s

Muszlim bevándorlók és menekültek Romániában?

Olvasási idő
8perc
Eddig olvastam

Muszlim bevándorlók és menekültek Romániában?

2019. augusztus 03. - 08:27

 

Igen, már több száz éve

Forrás: transindex.ro

Nagyon sokan rettegnek attól a szótól, hogy iszlám, muszlim, bevándorló, menekült. Pedig Romániában már 700 éve vannak muszlim közösségek, főként Dobrudzsa megyében. Az ojtozi csángók, az orosz lipovánok mellett őket is meglátogattuk, most, amikor állítólag éppen befuccsolt a multikulturalizmus.

Kis hazánkban megközelítőleg 64 ezer muszlim él, főként a krími tatárok, törökök, romák. Ezekhez még hozzáadódik néhány albán, és a huszadik század végétől pát tucat szíriai, iraki, palesztin és egyéb bevándorló. Az utóbbiak többnyire üzletemberek, akik éttermeket, gyorskajáldákat működtettnek. Vagy ilyen ember a palesztin származású Raed Arafat is, aki miután kiépítette nekünk a rohammentő-szolgálatot, most mint belügyi államtitkár éppen rendet próbál tenni a Caracal-ügyben

A muszlimok 85 százaléka Konstanca megyében él, és amikor arra jártunk az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával (DRI) feltérképezni az etikai- és vallási kisebbségeket, akkor őket is felkerestük. A romániai muszlim közösségnek 108 temetője van, 81 kultikus épülete, amely főleg mecsetekből, dzsámikból áll. Ma újra létezik oktatási intézményük, a medgidiai a Kemal Atatürk Főgimnázium, ahol létezik iszlám teológiai profilú képzés is. Romániában a vallási vezetőség egyetlen muftiátusba tömörül, amit Murat Jusuf mufti vezet. Nemzeti kisebbségként két szervezet látja el az érdekképviseletüket, a Romániai Török-Muzulmán Tatárok Demokratikus Szövetsége (UDTTMR), és a Romániai Törökök Demokratikus Szövetsége (UDTR). 

Konstanca: A királyi mecset


Romániai Török-Muzulmán Tatárok Demokratikus Szövetsége udvara
Forrás: transindex.ro

Elsőként a megyeközpontban néztünk szét. Meglátogattuk az I. Károly nagymecsetet, amelynek egyik első érdekessége az, hogy hivatalosan „II. Mahmud”; mecsetnek hívják, de mindenki vagy „I. Károlynak”; vagy egyszerűen a „Királyi mecsetnek”; nevezi, "Kral camisi" vagy "Geamia Regelui" a hívek és a helyi lakók szerint.

Erre a vendéglátónk és idegenvezetőnk, Usein Evren, a babadagi mecset imámja hívta fel a figyelmet. Azt is elmondta, hogy valószínűleg ez azért alakult így, mert I. Károly király építtette a Konstancai nagymecsetet 1910-ben, a helyi muszlim közösség fele tett elismerő, elfogadó gesztusaként, a tolerancia jeleként.

Az épületet Victor Ștefănescu irányításával George Constantinescu építette. Technikailag azért érdekes, mert ötvözték az évezredes faragott kő technikáját az akkor még alig ismert vasbeton elemekkel, így abban a korban műszakilag egyszerre képviselte a tradicionális és a legújabb építészeti megoldásokat.

Ehhez hasonlóan stilisztikailag is sajátos formát képez: többen az újromán architektúra egyik példájaként tekintenek rá, amelyhez jól illeszkedik a neobizánci hangulat. A tervezők az épület koncepciójánál a Törökországi Konya mecsetjeiből indultak ki, így némi szeldzsuk hatása is van. Ennek eredménye, hogy egyszerre ismerősen kellemes látvány, az újromán, ortodox bizánci, és sajátosan iszlám architektúra kedvelőinek.


Az I. Károly mecset: impozáns látvány a 47 méteres tornyával, és 25 méteres kupolájával.
Forrás: transindex.ro

A Királyi mecset látogatható, hiszen a napi imákat és istentiszteleteket a hívek számára a város másik muszlim épületében tartják, a Hunkiar dzsámiban. Itt, a nagymecsetben nyári oktatás zajlik, amikor gyerekek tanulhatják az arab nyelvű szakrális szövegek olvasását, kiejtését, recitálását.

A vallási vezető Usein Evren kitért arra, hogy az utóbbi évek, sőt évtizedek szerencsétlen történései kontextusában az iszlám vallás előítéletek miatt meg van bélyegezve, mintha valami félelmetes, idegen, fenyegető dolog volna. Pedig Romániában már évszázados hagyománya van a keresztény-iszlám vagy a török-tatár-román együttélésnek. Arra is kitért, hogy a romániai muszlim közösség az iszlám szunnita ágához tartozik, akik éppúgy a béke és a szeretet vallása, mint a keresztény, sőt az értelmezési hagyományok mögött mind a „könyv” népei vagyunk, ugyanazt az Istent imádjuk, muszlimok, keresztények és zsidók.


Arab tankonyv; Usein Evren imám; nyelvlecke
Forrás: maszo.ro

Medzsid szultán tatár városa: Medgidia

Medgidia az a dobruzsdai település, amelyet az Ottomán Birodalom alapított, egy török vásárhely volt, és amit az 1928-29-es Török-Orosz háború teljesen lerombolt, a török lakosságát szétszórta – mesélte az itteni vezetőnk, Ecram Gafar történelemtanár. A lerombolt település csak a Krími háború után éled újjá, amikor 6000 menekült krími tatárt telepít itt le I. Abdul-Medzsid oszmán szultán (Dobrudzsában akkor kb. 20 ezer tatár érkezik), ezzel újraalapítja a várost. Ezt jelzi a település neve is, „Medzsid városa”, továbbá egy dzsámit is épít, ami egyszerre volt stratégiai-adminisztratív központ és vallási kultikus épület.

(Ugyancsak ő volt az, aki a levert 1848-as magyar szabadságharc után menekülteket fogad Törökországban, akiket sem az osztrák sem az orosz hatalomnak nem hajlandó kiadni.)

Az 1856-ban épült dzsámi ma is áll, a településen ma is jelentős muszlim – török és tatár – kisebbség él. A városban 1901 és 1967 között itt működött a teológiai szeminárium, amelyet a régi rendszer bezáratott – az épülete azóta visszakerült a kisebbség tulajdonába, de mai napig elhagyatottan áll, megviselten az időjárás viszontagságaitól. Viszont középiskolai szinten ismét van oktatás, igaz csak török nyelven (tatár nincs) a már említett Kemal Atatürk Főgimnáziumban.


Az Abdul Medzsid mecsetben
Forrás: transindex.ro

Ugyancsak Ecram Gafar mesélt a muszlim romákról, vagy a „török cigányokról”. Elbeszélése szerint ennek a roma közösségnek sajátos indentitástudata van: úgy tartják, hogy ők már réges-régen iszlám hitre tértek, még Indiában, ahonnan származnak. Ezért különböznek a többi Romániában és Európában lévő romáktól, akik Egyiptomból származnak, és mai napig pogányok, keresztények lettek.

Azt is megemlítette, hogy a dobrudzsai törökök és tatárok között mivel a meghatározóbb a vallási kisebbségi identitás, mintsem az etnikai, ezért gyakoriak a vegyes házasságok, mi több, Medgidiában már kialakult egy sajátos tatár-török nyelvezet is, amit csak „tătarcu”-nak neveznek (a román tătar és turcu szavak összevonása), amit nagyobb családi közösségek, rokonságok beszélnek.

A helyi nyugdíjas történelemtanár szomorúan megjegyzi, hogy bár a régi rendszer bezáratta a muszlim vallási találkozóhelyeket, tönkretette az oktatást, börtönbe zárt néhány vallási vezetőt, de az itteni lakosságnak mégis jobb volt, mint most. Mert akkor virágzó ipar volt, biztosított volt a megélhetés. Ma viszont a megélhetés nehézkes, a fiatalok zöme külföldre megy, aminek következtében a település lassan elöregedik, leépül, hiába a vallási és az etnikai tolerancia, meg a gazdag etnokulturális örökség.


A medzsidiai teológiai szeminárium épülete
Forrás: transindex.ro

Mangalia: A Legrégebbi mecset

A mangaliai Eszmahán mecsetben Halil Ismet, a 80 éves imám fogadott, aki még a medgidiai szemináriumon tanult iszlám teológiát.

Büszkén jelentette ki, hogy ez a mecset a legrégebbi Romániában, hiszen 1575-ben építtette Eszmahán szultána, apja, II Szelim tiszteletére. Ennek ellenére a mecset ma mégis Eszmahán nevét viseli, és nyitott az muszlimok és a látogatók előtt is (nyitókép). S elég látogatott is, hiszen Mangaliában a régi rendszer után csak a görög-római archeológiai telepek maradtak és a mecset. Pedig a városban a huszadik században nagy művész-bohém élet zajlott: ám Ceaușescu rendszere 90 százalékban lebontotta a városnak ezt az arculatát és helyükre tömbházak kerültek.

Ebben a korban a mecset is be volt zárva, és több évtizedig el volt hanyagolva, és már-már az összeomlás szélén állt, amikor az 1989-es rendszerváltás után nekifogtak restaurálni az épületet. Kiderült, hogy az épület kövei még a hajdani Callatis városfalaiból épültek, és a mecset udvarán álló rituális kút pedig egy római szarkofágból lett kiképezve, így a mecset szó szerint magába foglalja a város múltját is.


Muszlim rituális kút a római szarkofágból.
Forrás: transindex.ro

Az imám elmondta, hogy az istentisztelet arab nyelven folyik, míg a prédikációk törökül, mert bár a török-tatár megközelítőleg egyenlő, a török nyelv ismertebb, elterjedtebb. Többek között azért, mert az állami iskolákban is lehet török nyelvet tanulni, mint kisebbségi nyelvet, míg a tatár nyelv esetében erre nincs lehetőség. A városban több mint 3 ezer iszlám követő van. A mecset csak az imáknak, az istentiszteletnek, és a prédikációknak ad otthont, az esküvőket, temetéseket, és a keresztségnek megfelelő szertartást a hívek otthonában végzik el, családi körben.

Mélabúsan mondta, hogy egyre több a temetés, s bár elég sok az esküvő van, a gyerekek száma nagyon lecsökkent, mert egyre kevesebb gyermeket vállalnak.

A több mint 400 éves mecset körül egy régi, megközelítőleg 350 éves temetőkert van. A muzulmán temetők – elmondásuk szerint – valóban kertek, egy „becsületes muszlim temető olyan kell legyen, mint egy kert, vagy egy erdő”. A sírkertben muftik, hadvezérek, katonák és polgárok nyugszanak vegyesen. Egy hadvezér mellett például egy olyan több száz éves sírkő áll, amin azt írja (oszmán írással): „Fiatal lány vagyok, nem olyan rég jöttem a világra, s nem untam meg az életet, de ezt hozta a sors” - tolmácsolja nekünk az imám. Sok a datálatlan, név nélkül szereplő sírkő, egyiken ez olvasható: „Ma rajtam a sor. De holnap rajtad.” A sírköveken a faragott turbánok katonai ragjelzések, amely több háború hőseinek állítanak emléket.

A imám megemlítette, hogy a helyi hagyomány, legenda szerint itt nyugszik Mehmed pasa. Vélhetően az, aki a Szigeti veszedelemben is szerepel, aki a Szigetvári csata után mélységes tisztelettel ismeri el a végvári vitézek hősiességét. A hagyomány arra alapszik, hogy Eszmahán, a szultán lánya, Mehemed felesége volt. S igaz ugyan, hogy Törökországban is építettet egy mecsetet, amely a férje nevét viseli - és hivatalosan mindketten ott vannak eltemetve -, de mivel Mehemed gyanús körülmények között hunyt el – valószínűleg politikai okokból meggyilkolták – könnyen megtörténhet, hogy itt, Dobrudzsában helyezték nyugalomra, hogy minél távolabb legyen ellenségeitől, és közelebb szülőföldjéhez - hiszen a pasa szerb származású volt.


Részlet a sírkertből.
Forrás: transindex.ro

Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala újságíróknak, turizmussal foglalkozóknak, szakértőknek szervezett körutat Dél-Dobrudzsában, azzal a céllal, hogy a térség etnikai-kulturális-vallási sokszínűségét feltérképezzék és népszerűsítsék.

Horváth-Kovács Szilárd / multikult.transindex.ro


 

h i r d e t é s