A Déli-nyereg-gleccser több mint 54 métert veszített vastagságából az utóbbi negyed században - derül ki a Maine-i Egyetem tudósai vezette kutatócsoport tanulmányából.

A gleccser, amely mintegy 7900 méter magasságban terül el, 80-szor gyorsabban vékonyodik, mint amennyi idő alatt jég alakul ki a felszínén. Az olvadás mértékét az emelkedő hőmérséklet és az erős szelek számlájára írják.

A Nature tudományos lap aktuális számában közölt kutatás azt állapította meg, hogy az 1990-es évektől kezdve eltűnt az a jég, ami nagyjából 2000 év alatt alakult ki.

Azt is megjegyezték, hogy a gleccsert borító vastag hótakaró is lekopott, ez kitette az alatta fekvő sötét jeget a napsütésnek, ami tovább gyorsítja az olvadást.

Az eredmények arra utalnak, hogy a Dél-nyereg-gleccser a megsemmisülés felé tart, esetleg már csak "a régi, hidegebb idők" emlékeztetője maradt meg belőle

- közölte Mariusz Potocki, a tanulmány egyik szerzője.

Tom Matthews, a londoni King's College klímakutatója, a tanulmány egy másik szerzője a BBC-nek elmondta, hogy nem volt a régió éghajlatában egyetlen olyan különleges változás sem, amely az olvadás felgyorsulását okozta volna. "Ehelyett azt látjuk, hogy a hőmérséklet folyamatos emelkedése végül elért egy küszöböt, amely után hirtelen minden megváltozott" - mondta a tudós.

Noha a gleccserek olvadását régóta sokan kutatják, a klímaváltozás hatása az ilyen nagy magasságban elhelyezkedő jégfolyamokra eddig ismeretlen volt.

Egy 12 tagú kutatócsoport ellátogatott a gleccserre, ahová a világ két legmagasabban telepített meteorológiai állmását helyezték el, és tízméteres furatmintákat emeltek ki a jégmagból.

Paul Mayewski, a kutatócsoport vezetője elmondta, hogy a gyors olvadásnak "jelentős regionális és akár világszintű" következményei is lehetnek.

Emberek millióinak ivóvizét biztosítják a Himalája gleccserei, és ha a régió - és a világ - más jégfolyamai az Everest példáját követik, jelentősen csökkenhet az ivóvízadó képességük.

A hegymászóknak azzal a kihívással kell számolniuk, hogy a jövő expedícióinak valószínűleg nagyobb felületen kell sziklákon és jégen haladniuk.

Matthews megjegyezte, hogy a Déli-nyereg-gleccser "a dolgok nagy egészében nagyon kis szeletet" képvisel, ezért további kutatásoknak kell megvizsgálnia, hogy a most feltárt jelenség mennyire jellemző a világ tetejének jégtartalékaira. (MTI) / Infostart