A vonal induló állomása a Jaroszlavszkij pályaudvar Moszkvában, a végállomás Vlagyivosztok pályaudvara. A vasútvonal eredeti hossza, a forradalmat megelőzően, Szentpétervár és Vlagyivosztok között 9508 km volt. A Transz-szibériai vasútvonal, széles nyomtávú (1520 mm), kétvágányú, teljes hosszán villamosított. Építését 1891. május 31-én Vlagyivosztokban Nyikolaj Alekszandrovics trónörökös, a későbbi II. Miklós cár jelenlétében kezdték. A teljes vaspálya 1901. november 3-ra készült el, amikor a keleti és nyugati irányból haladó építők találkoztak.

a Jaroszlavszkij pályaudvar Moszkvában

Moszkvától 284 kilométerre: Jaroszlavl

A vasút 285-ik kilométerénél keresztezi a Volga folyót

Kirov 957 vasúti kilométerre van Moszkvától

Jekatyerinburg: az Ural a határ Európa és Ázsia között - 1816 kilométerre Moszkvától

II. Miklós cárt és  családját, aki Oroszország cárja, Lengyelország királya, Finnország nagyhercege volt, 1918. július 4-én Jekatyerinburgban kivégezték. 2000. aug. 14-én az Orosz ortodox egyház itt avatta szentté őt és családját.

2706 kilométer - a Transz-szibériai vasút az Irtis folyón is átkel, Omsk városánál

3332 kilométerre Moszkvától, Novoszibirszk városánál keresztezi a vasút az Ob folyót

3335 kilométer: Novosibirsk Oroszország 3. legnagyobb városa

A legnagyobb színház, opera és balett Oroszországban

4101 kiloméer - Krasnoiarsk

4516 kilométer: Taiset - fontos vasúti csomópont, ahol a Bajkál-Amur vonal kapcsolódik

5655 kilométer: itt talákozik a vasútvonal a Trans-mongol vonallal, amely 2215 km, és bejárja egész Mongóliát

6149 kilométer: Chita

8351 kilométer: Birobidzhan

8515 kilométer: Kabarovsk városánál, a szibériai Amur folyón is átvezet az út

9289 kilométer: a vasútvonal vége - Vlagyivosztok, a legnagyobb orosz kikötő a Csendes-óceánon.