Nagy visszhangja lehet az ELTE kémikusai által tett friss felfedezésnek, a kutatók a szerves kémia egyik legalapvetőbb reakciójának új mechanizmusára bukkantak.

Czakó Gábor és Szabó István tanulmánya az egyik legnevesebb nemzetközi folyóiratban, a Nature Communicationsben jelent meg.

Az SN2 reakció neve ugyan elég ijesztően hangzik, a „bimolekuláris nukleofil szubsztitúció” azonban az egyik legáltalánosabb reakciótípus a szerves kémiában. Tankönyvi példa, az egyetemen ennek alapján tanulják meg a kémikusok, hogy hogyan mennek végbe a kémiai reakciók lépésről lépésre. Czakó Gábor és Szabó István most azt mutatták meg, hogy a már száz éve ismerthez képest egy eddig nem ismert másik reakcióút is lehetséges. Ez pedig egyáltalán nem mindegy, ugyanis a reakciómechanizmus részletes ismerete elengedhetetlen az alapvető kémiai folyamatok értelmezésében.

A szubsztitúció, amiről szó van, az a folyamat, amikor két molekula találkozásakor atomok cserélődnek ki közöttük és így keletkeznek a termékek. Az SN2 bonyolultabb biológiai folyamatok  fontos lépése, tele van vele a vegyipar, gyógyszeripar is.

Ez a fizikai kémia területe, amit az elmúlt időszakban forradalmasított a számítástechnika. Ennek segítségével most már mozifilmszerűen meg lehet nézni az egyes reakciókat. Czakóék is ezt csinálták: nagyteljesítményű számítógépekkel modellezték a reakciókat, a kutatás ilyenkor az egészből egyébként semmit nem értő laikus számára úgy néz ki, hogy, részletes matematikai elemzés mellett, a kutatók ezeket az animációkat nézegetik, hogy rábukkanjanak valamire. Czakó Gábor és PhD-védés előtt álló doktorandusza az eddig ismeretlen mechanizmust is így, maguk számára is váratlanul fedezték fel.

Ők elméleti kémikusok, de felfedezésük idővel az alkalmazott kutatásokban is fontos lehet. Szabó István szerint a hasonló új ismeretek az energiahatékonyság eléréséhez is hozzájárulhatnak, egyszer az ő felfedezésük is segíthet a vegyiparban úgy irányítani a folyamatokat, hogy ne keletkezzen annyi felesleges melléktermék.

A kutatók a megfigyelt új reakcióutat egyelőre a fluoridion és a metil-klorid reakciójánál mutatták ki, de már más kémiai rendszerek esetén is vizsgálják, hogy mennyire általánosítható a felfedezésük. Már ebben is vannak kezdeti sikereik, Czakó Gábor pedig azt várja, hogy a Nature Communications-ben publikált eredményeik nemzetközi figyelmet keltenek majd:

"a felfedezésnek nagy visszhangja lehet és útmutatást adhat másoknak is"

– mondta az Indexnek.

index.hu

{flike}