Napi 70 ezerért dolgoztak a szakértők az oktatási reformon
Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a kabinet kizárólag azért vezetett be "ostoba tantervet, adminisztrációs terheket és minősítési rendszert", hogy ellophassa az azok elkészítése után felvehető uniós forrásokat.
Fotó: LMP Sajtó
"Az idióta tankönyveket és oktatási programokat"
pedig azért kell használni, mert különben az EU visszakérné a támogatást – fűzte hozzá.
Szavai szerint eddig legalább 30 milliárd forintot költöttek az oktatási reformokra, és a kiadások közül több, akár százmillió forint értékű megbízás is "alibi cégekre, feladatokra" ment el. Az LMP elnökségi tagja azt mondta, a sokat kritizált felvételi és érettségi feladatokat is "kamucégek írják", ezzel pedig szerinte az uniós források mellett "a gyerekek jövőjét is ellopja" a kormány.
Kifejtette, a reformra szánt pénzeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) három háttérintézménye használta fel leginkább: az Oktatási Hivatal, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Educatio Nonprofit Kft. Ezek összesen négy témában írtak ki pályázatokat: a közoktatás átfogó minőségfejlesztésére 3,5 milliárd forint, pedagógusképzés támogatására 11,5 milliárd forint, "XXI. századi közoktatásra" 6 milliárd forint, a köznevelési reformok operatív megvalósítására pedig 4 milliárd forint értékben. Az LMP politikusa szerint, az oktatás jelenlegi állapota alapján erősen megkérdőjelezhetők például azok a szakértői díjak, amelyeket az Oktatási Hivatal fizetett ki különféle cégeknek.
Októberben a projektzárás előtt két hónappal hirdették meg például azt a „szakértői kapacitás beszerzéséről” szóló
"500 millió forintos tendert, amit egy olyan friss alapítású cég nyert meg, amelynek egyetlen alkalmazottja volt csak, viszont több ezer szakértői napot vállalt be"
– olvasható az Indexen a legdurvább példa.
Szakértői munkákra magas óradíjak jöttek ki, a Merkel Konzulent Zrt.-nek a megrendelés alapján 50 ezer forintra jön ki egy szakértő napi díja.
Egy másik pályázatnál 70-80 ezer forintra rúgott a napidíj, Hadházy szerint a sok folyamatmenedzser, képzési asszisztens, tutor és hasonló szakértő pályáztatása a technika lenyúlás iskola példája lehetne.
Hadházy Ákos szerint az uniós pénzek "kiszervezésének" másik jelentős módszere az volt, hogy felvételi és érettségi pénzek írására osztottak ki pénzeket.
A szóvivő kitért arra is, hogy a nemzeti köznevelési portált (nkp.hu) 2,6 milliárd forintért készítette a Microsoft Magyarország. A honlapon szereplő feladatok így egyenként 100 ezer forintba kerültek, azok nagy része azonban csak a tankönyvekből van kimásolva – mondta.
A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője elmondta, az oktatási reformokra szánt pénzeket már az Orbán-kormány előtt sem a megfelelő célokra költötték. A pártok közötti összefonódás példájaként említette, hogy Köpeczi-Bócz Tamás, az Emmi uniós pénzekért felelős államtitkára 2005-ben is helyettes államtitkár volt.
