LMP: a kormány a letelepedési kötvényekkel megvalósította a bevándorlást az EU-ba

Demeter Márta (LMP) a nemzeti konzultációval kapcsoltban azt firtatta, megkérdezte-e a kormány a magyar embereket arról, hogy a fejük felett dönthetnek-e 20 ezer ember érdemi ellenőrzés nélküli beengedéséről az országba a letelepedési kötvény révén, csak azért, hogy fideszes körök "megtömhessék" a zsebüket.
Hozzátette: miközben milliárdokból kampány és nemzeti konzultáció folyik a nem létező Soros-tervről, addig a kormány a kötvényekkel "tudatosan megszervezte és megvalósította a bevándorlást" a teljes schengeni övezetbe.
Úgy összegzett: a Fidesz lebontotta az ország biztonsági rendszerét, nem kormányoz, hanem bűnözői logikán szerveződő tevékenységet folytat.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, határozottan visszautasítja a képviselő Orbán Viktorra és a kormányra vonatkozó "hazugságait, gyalázkodásait", semmi alapja nincs az elmondottaknak. Hangsúlyozta, a miniszterelnök az uniós fórumokon mindig a magyar emberek biztonsága érdekében lép fel.
Elmondta azt is: Magyarország a világ 10 legbiztonságosabb országa között van, a letelepedési kötvények pedig a gazdaság megerősödéséig jelentettek segítséget. Közölte, a kötvényt igénylők négyszeres szűrőn mennek át, míg döntés születik kérelmükről. Az ország biztonságát a kötvény nem veszélyeztette - hangoztatta.

MSZP: a kormányt és a nemzeti konzultációt kell megállítani

Molnár Zsolt (MSZP) véleménye szerint a kormányt, valamint az álkérdéseket tartalmazó, pénzszórásról szóló nemzeti konzultációt és nem Brüsszelt kell megállítani, a kormány ki akarja vezetni az EU-ból az országot. Rögzítette: a szocialisták nem akarják lebontani a kerítést és nem akarnak felülről nyitott, kötelező betelepítési kvótát sem.
Az ellenzéki képviselő több ügyet is szóvá tett, amelyekre szerinte az egész magyar társadalom választ vár és amelyekben a hallgatás beismerést jelent. Molnár Zsolt a többi között szólt a Pharaon-, a Naffa-ügyről, Kiss Szilárd ügyéről, az Arton Capitalnál történt betörésről, a letelepedési kötvényről.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a képviselő vagy teljesen tájékozatlan, vagy félrevezeti a nyilvánosságot, hiszen az Európai Parlament (EP) a múlt héten döntött azokról a javaslatokról, amelyekről szól a konzultáció.
Elmondta, Magyarországot a gazdasági kiszolgáltatottságról, a megszorításoktól, az adóemelésektől, az illegális bevándorlástól és attól a baloldaltól kell megvédeni, amely feladta 1956-ot, mint közös magyar eszményt.
Hozzátette: Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője olyan értelmezést adott 1956-nak, miszerint valójában az ÁVO-sok voltak az áldozatok, és hogy október 23-án a szocializmusért kiállókat ünnepeljük, nem ünnepeljük viszont az ordas gyilkosokat, lincselő csőcseléket és a náci restaurátorokat. 
Ilyen szavakkal jellemezte a forradalmárokat. Megáll az ész! - fogalmazott Dömötör Csaba.
Az államtitkár szerint nem magánakcióról van szó, hanem ez megtestesíti az egész baloldal hozzáállását 1956-hoz. 27 évvel a rendszerváltás után itt tart az MSZP, ez a párt ugyanaz a párt - hangoztatta. Hozzátette: az MSZP botrányos magatartásával megalázza azokat, akik életüket adták a szabadságért. 
"A szó, amit keresünk az a botrány, de közben találtunk egy másikat is, az pedig az, hogy szégyen" - mondta, úgy folytatva: szégyen, hogy az MSZP 2017-ben megtagadja az '56-os hősök kiállását és ezzel mostani szabadságunk alapjait.
Az államtitkár szerint ez még egy ok arra, hogy "a mi politikai közösségünk büszkén és méltósággal emlékezzen a pesti srácokra", mert "az igazság náluk van és náluk is marad". Mert ha esik, ha fúj, a magyar szabadság népe és büszke az 1956-os hősökre - tette hozzá.

Jobbik: Rákosi-rendszer nyolc évig állt fent, jövőre a Fidesznek is letelik a nyolc év

Staudt Gábor (Jobbik) szerint a baloldali kormányok a külső érdekeket kiszolgáló helytartók voltak, Orbán Viktor kormányai viszont földesúri, hűbéresi rendszert építenek.
Az ellenzéki képviselő azt vetette a kormány szemére, hogy lassan a Rákosi-korba lép át és azt gondolja, hogy aki nincs a kormánnyal, az ellene van, és azzal le kell számolnia. A sajtó munkatársaival kapcsolatban is leszámolás a cél - folytatta -, ilyet demokráciában nem lehet megengedi. Staudt Gábor szerint félnek a véleményüket kifejezni a tanárok, a köztisztviselők, a rendvédelmi dolgozók. A félelemről szól az egész, hogy ne merjen szólni senki, ha a győztesekre írják ki a pályázatot - mondta.
A jobbikos politikus azt mondta, 1956 valódi tanulsága az, lehet félelemre rendszert építeni, de a Rákosi-rendszer is nyolc évig állt fent, "jövőre önöknek is letelik a nyolc év".
Dömötör Csaba válaszában azt mondta, az a párt aggódik most a demokráciáért, amely az iráni Forradalmi Gárdát hozta volna választási megfigyelőnek, amely nem mondatta le azt a képviselőjét, akit kémkedéssel gyanúsítanak, amely sóval hintette volna be a kereskedelmi tévéket és amely az uniós tagság ellen kampányolt.
Arról a pártól van szó - folytatta -, amely egy gárdát "ajándékozott" a magyar közéletnek, és amely kiszolgáltatta magát egy földesúrnak.
Vona Gábor Jobbik-elnök ünnepi beszédét Dömötör Csaba úgy értékelte: az pótbeszéd volt azoknak, akik az egyesült baloldali gyűlésre mentek volna. Szerinte Vona Gábor tervének az a lényege, hogy a Jobbik puszta hatalomvágyból feladja korábbi elveit, és kilúgoznak egy korábban nemzetinek tartott pártot. A Jobbik apránként kiiktat mindent a politikájából, ami kicsit is nemzeti - hangoztatta.

KDNP: a kabinet megbecsüli a nyugdíjasokat

Harrach Péter (KDNP) a korrekciós nyugdíjemelésről szólva elmondta: az 1,6 százalékos volt januárban, míg az infláció 2,6 százalékos, az 1 százalékpontos különbséget januárig visszamenőleg novemberben kapják meg az idősek.
Emellett nyugdíjprémiumban is részesülnek az érintettek, ennek felső határa mintegy 12 ezer forint, és ismét kapnak 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt, vagyis novemberi és decemberi pluszjuttatásuk együttesen jóval 30 ezer forint felett lesz.
A jelenlegi kabinet az elődjével ellentétbe megőrizte a nyugdíjak értékét - mutatott rá.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: az elmúlt években az ellenzék csak elvenni akart a nyugdíjasoktól, a Fidesz-KDNP-re viszont számíthattak, "biztonságot teremtettünk az idősek számára".
Emlékeztetett a 13. havi nyugdíj elvételére, miközben a multik ugyanúgy kivihették a "luxusprofitjukat". Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök retorikailag is kifejezte mindezt, amikor arról beszélt, hogy a férfiak az "öregecskedő feleségeiket" lecserélik - fűzte hozzá.

Fidesz: Brüsszel megkezdte a Soros-terv végrehajtását

Bóna Zoltán (Fidesz) az 1956-os eseményekre emlékezve kijelentette: a rendszerváltozás nagy erkölcsi adóssága, hogy az 56-os forradalmárok vérében és hazaárulásban fogant MSZMP jogutódja, az MSZP lett a demokráciában is a baloldal vezető ereje.
Az eszmei rokonság fennállásáról szólva utalt Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő internetes bejegyzésére, amelyet összeegyeztethetetlennek nevezett a demokratikus jogállam alapértékeivel. A Fidesz álláspontját hangsúlyozva kijelentette: amennyiben az MSZP a forradalom saját jogelődje általi elárulásával ma már valóban nem azonosul, úgy Szanyi Tibor már nem lehetne az MSZP tagja.
Ha elvész a szabadság, elvész a függetlenség is - jelentette ki, hozzátéve: nemzeti szuverenitásunk megőrzendő értékét támadja az Európai Parlament szakbizottságnak döntése, amely a Soros-tervet hajtja végre. Megdöbbentőnek nevezte, hogy a magyar baloldal képviselője is megszavazta a jelentést, amely korlátok nélkül osztaná el a migránsokat.
A brüsszeli bürokraták nem ösztönzik a határvédelmet sem - hangsúlyozta.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy felelt: ma nem szovjet tankok veszélyeztetik a függetlenséget, hanem a jogkörök lopakodó elvétele és az elhibázott bevándorláspolitika. Az EP szakbizottságának döntései - amelyeket a DK-s Niedermüller Péter is megszavazott -, állandó, kötelező elosztási rendszer létrehozását szorgalmazza, és a betelepítéseket oda irányítanák, amelyek a legrosszabbul állnak a befogadás terén. Mindez legjobban a visegrádi országokat érintené - mutatott rá.
Könnyebb lenne a bevándorló családok egyesítése, és büntetnék azokat a tagországokat, amelyek nem fogadtak bevándorlókat - folytatta.
Az EP korábban egy másik döntést is hozott - emlékeztetett Dömötör Csaba -, a harmadik országból történő betelepítésre is létrehoznának egy rendszert, vagyis, mint mondta, elkezdték azoknak a terveknek a végrehajtását, amelyek a konzultációban szerepelnek.

Kérdések

MSZP: mikor vehetik birtokba a gyerekek a kabai tornatermet?

Bangóné Borbély Ildikó azt firtatta, mikor tornázhatnak a kabai iskolások az új tornateremben. Közlése szerint 2014. áprilisában 25 tanuszoda és 26 tornaterem megépítését támogatta a kormány, s Kabán tavaly decemberben kellett volna átadni az új tornatermet, de azt még most sem vehették birtokba a gyerekek.
Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: a kabai tornaterem műszaki átadása-átvétele szeptemberben megtörtént, jogerős használatba vételi engedéllyel bír október 18 óta, így használatának akadálya nincs.

A Jobbik a bírósági végrehajtói kar kommunikációs kiadásairól

A jobbikos Staudt Gábor azt tette szóvá, hogy a bírósági végrehajtói kar tavaly 1,45 milliárdot, idén újabb 800 millió forintot költött tájékoztató kampányokra, tanulmányokra, illetve egyéb "gyanús" kommunikációs célokra. Nem gondolnák, hogy gyanús költések helyett a devizakárosultak megsegítésére is lehetett volna ezt az összeget fordítani? - kérdezte a jobbikos képviselő, s felvetette a hűtlen kezelés büntetőjogi tényállását.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára közölte: a korábbi rossz végrehajtói struktúrát átalakították, az ebből fakadó anomáliákat megszüntették. A végrehajtói kar a felvilágosító kampánnyal az adósokat szerette volna tájékoztatni a jogaikról, s arról, hogyan tudnak élni velük, részletfizetési lehetőséget kérni - mondta. Ennek keretében készültek el a tájékoztató filmek, illetve füzetek, amelyek segítséget nyújtanak. Ezek a költések ugyanakkor a kar büdzséjének a terhére történtek - jelezte.

Az LMP az Eximbank hiteleiről

Demeter Márta (LMP) arról beszélt, hogy egy általánosságban célszerű eszközt, a kötöttsegély-hitelezést a kormány nem célirányosan használ, s azt kizárólag a saját magánüzleti céljai szerint teszi. Szerinte ezeket a programokat a haveri cégeknek milliárdos hasznot hozó üzletekre használják. Azt kérdezte, milyen programok valósultak meg az Eximbank által nyújtott hitelekből, és milyen szempontok alapján választják ki a projektben részt vevőket.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta: a kötöttsegély-hitel program lényege, hogy a piacinál kedvezőbb feltételeket nyújtanak kevésbé fejlett országoknak. Ez nem adomány, ingyenes szolgáltatás, hanem hitel - rögzítette. Azt, hogy milyen fejlesztéseket valósítanak meg az érintett államok, az ő joguk, a belső eljárásrendjük alapján. Nem a magyar kormány mondja meg mire használják fel, és kiket vonnak be, ugyanakkor számos országokban nagy sikerű programok valósultak meg - jelezte.

Fidesz: az Európai Bizottság maga ellen nem indít kötelezettségszegési eljárást?

Gyopáros Alpár (Fidesz) arról beszélt, hogy az Európai Bizottságnak saját maga ellen kellene kötelezettségszegési eljárást indítania. Mint mondta, az elmúlt években többször politikai indokból indult eljárás Magyarországgal szemben. Nem volna-e morálisan indokolt saját maga ellen is megindítani az eljárást a szerződéses határok feszegetése és áttörése miatt? - firtatta a fideszes képviselő.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára úgy reagált: Brüsszel politikai természetű vitarendezési módszerként, nyomásgyakorlási eszközként használja ezt a jogi eljárást. Magyarország a középmezőnybe tartozik az eljárásokat illően, de az látszik, hogy inkorrekt módon járnak el Magyarországgal szemben - mutatott rá. Ezeket azért is tartja problémásnak, mert azt a kérdést feszegetik, hogy az Európai Bizottság kit is képvisel tulajdonképpen, egyes milliárdosok érdekeit vagy az unió 508 millió polgárát.

MSZP: miért marad el az 1-es villamos meghosszabbítása?

Kiss László (MSZP) azt kérdezte, miért marad el az 1-es villamos meghosszabbítása. Erről volt szó korábban, s ez a vonal kötné össze az óbudai temetőt és környékét a III. kerület legforgalmasabb részeivel. Mint mondta, maga Tarlós István főpolgármester akadályozta meg a projektet, ezt egy interjúban maga is elismerte. Valaha remélhető, hogy mégis megvalósul? - firtatta a szocialista politikus.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára közölte: 2014-20 között a Külső Bécsi úti villamosvonal fejlesztésére 10 milliárd forint fejlesztési támogatás áll rendelkezésre, a támogatási összegen felüli eszközöket a fővárosi önkormányzatnak kell beszerezni. A főváros ugyanakkor a program leállításáról döntött azzal, hogy az erre szánt összeget átcsoportosítanák további alacsonypadlós villamosok és trolik beszerzésére.
Ha felmerül olyan előre "nem felbecsülhető haszon", amelynek hatására a projekt megtérül, akkor a villamos meghosszabbítása 2020 után megvalósulhat - jelezte.

Jobbik: vezessék be a diplomás bérminimumot!

Hegedűs Lorántáné (Jobbik) azt sürgette, kezeljék érdemben a közszféra egészében jelentkező alulfizetettséget és bérfeszültséget. A minimálbér és a garantált minimálbér mellett be kellene vezetni a diplomás bérminimumot is - javasolta.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a kormány nem végzettség szerinti életpályamodellt vezetett be, hanem szakmai-ágazati életpályamodelleket, amelyek viszont igazodnak a végzettséghez. Hozzátette azt is, hogy a közszféra minden ágazatában volt bérrendezés.

LMP: korrupciógyanús közbeszerzések miatt büntették az Állami Egészségügyi Ellátó Központot

Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, hogy már másodszor büntették meg az Állami Egészségügyi Ellátó Központot korrupciógyanús közbeszerzés miatt. Kért-e vizsgálatot az ügyben Orbán Viktor miniszterelnök? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált: Hadházy Ákos azt kérte számon a kormányon, hogy miért nem egy külföldi cég nyert egy közbeszerzésen. Egyébként pedig ha valahol szabálytalanság történik, a jogorvoslati rendszer azt kiküszöböli - jegyezte meg.

Fidesz: nehéz megmondani, miért támadja az ellenzék a Földet a gazdáknak! programot

Pócs János (Fidesz) azt mondta: az Alkotmánybíróság (Ab) döntése szerint a Földet a gazdáknak! program nem ütközik az alaptörvénybe. A programot az ellenzék támadta meg, de az Ab megerősítette annak jogszerűségét - jelezte, hozzátéve: nehéz megmondani, hogy az ellenzék miért támadja a programot. Az Ab ugyanakkor arra szólította fel az Országgyűlést, egészítse ki a földalaptörvényt - emlékeztetett.
Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára azt válaszolta: reméli, pont került az ügyre, de az kiderült, hogy a földművesek csak a Fidesz-kormányra számíthatnak. Egyúttal jelezte, az Ab észrevételeit jogszabállyal akarják orvosolni, ehhez azonban kell az ellenzék is, mert kétharmados rendelkezésekről van szó.

MSZP: megépül-e valaha a kelenföldi zajvédőfal?

Józsa István (MSZP) arról érdeklődött, hogy mikor épül meg Őrmező és Kelenföldi pályaudvar közötti zajvédőfal, és felújítják-e valaha a pályaudvar épületét.
Fónagy János NFM-államtitkár azt közölte: a szóban forgó helyen az eddigi zajmérések nem érték el a határértéket, de a Kelenföld-Budaörs vasúti szakasz rekonstrukciója során a zaj elleni védekezés kérdését ismét meg lehet vizsgálni, és ha kell, meg lehet valósítani a zajvédő falat. (MTI)

Az MTI tudosítása szerint a DK-nak sem napirend előtti felszólalása, sem kérdése nem volt a kormány felé.