Nem alkotmányellenes, hogy az oltatlanoknak kevesebbet szabad, mint az oltottaknak
Nem számít, hogy közel ezer panasz érkezett
Bár közel ezer panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz, amiért a veszélyhelyzeti rendelkezések a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára többletjogosítványokat adnak az oltatlanokhoz képest, a testület elutasította az indítványokat.
A védettségi igazolvánnyal rendelkezők a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet alapján mentesültek egyes korlátozó intézkedések alól. A panaszokat benyújtók szerint a rendelet hátrányosan megkülönböztette azokat, „akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük alapján nem rendelkeztek védettségi igazolvánnyal”, és ez súlyos alapjogsérelmet okozott számukra.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható. A testület ez alapján elfogadta a jogkorlátozás legitim céljaként a koronavírus-járvány leküzdését, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentését, a károk enyhítését.
A jogalkotó pedig eleget tett az alaptörvényből fakadó azon kötelezettségének is, hogy a veszélyhelyzet alapjául szolgáló járványhelyzet változásával rendszeresen felülvizsgálja a korlátozó intézkedések szükségességét - állapították meg.
Az Ab a vizsgálata során diszkriminációt sem állapított meg.
Az Ab vizsgálta azt is, hogy az egészségügyi önrendelkezési jogot sértik-e a támadott rendelkezések. Ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy mivel az oltás felvételét a kormányrendelet nem tette kötelezővé, nincs érdemi összefüggés a támadott szabályozás és az emberi méltósághoz való jog, illetve azon belül az önrendelkezési jog között sem. (via Telex/MTI) / 444.hu