h i r d e t é s

Nem csak Orbánnal küzdök

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Nem csak Orbánnal küzdök

2019. március 02. - 07:05

Nem egyszerűen Orbán Viktort kell leváltani, hanem azt a tömeglélektani helyzetet, amely hatalomba segítette, és ott is tartja. 

Vona Gábor - Forrás: MTI

A Magyar Hang interjúja

A Jobbik egykori elnöke elmondta azt is, hogy nem számít volt pártja felszámolására, de ha mégis megtörténik, és új formációt hoznak létre, abba már nem lépne be. Az aktív politizálással felhagyó Vona Gábor beszélt még a legújabb ÁSZ-bírságról, a Jobbik kapcsán ismét előkerült antiszemita bélyegről, az ellenzéki képviselők akciójáról az MTVA-ban, de arról is, hogyan vélekedik az esetleges visszatérésről.

– A Jobbik épp megteremtette a lehetőségét, hogyha a fizetésképtelenség miatt felszámolnák a pártot, egy újat alapíthassanak. Ön abba belépne? 
– Nem, hiszen a pártpolitikai tevékenységgel felhagytam. A jobbikos tagságom a politikai közösség iránti szolidaritásból megmaradt, de nem veszek részt az aktív munkában. A magam életét most alapvetően párton kívüli és pártok feletti értelmiségiként igyekszem élni. Az ezzel járó nagyobb mozgástér és szabadság pedig felszabadító érzés. (…)

– Az MTVA épületében december végén lezajlott eseményeket hogyan látja? 
– Nagyon vegyesen. Volt, amivel azonosulni tudtam, volt, amivel nem. 

– Volt olyan tüntetés, amelyen kint volt? 
– Nem, mert az én személyemet még mindig a pártpolitikához kapcsolják sokan, akár jó, akár rossz szándékkal, én pedig ettől már szabadulni szeretnék. Közélettel, társadalmi ügyekkel, a XXI. század kihívásaival foglalkozom, de már nem politikusként. Azt nem állítom, hogy ne lenne szükség pártokra. Sokszor elmondtam már, hogy ami engem ma a pártpolitikában egyedül lelkesíteni tudna, az a Jobbik–LMP–Momentum-konstelláció. Nem az a cél, hogy egy nagy uniópárt jöjjön létre, hanem olyan stratégiai szövetség, amely rendszerváltást ér el – hiszen itt már nem kormányt, hanem rendszert kell váltani –, majd ezután egy demokratikus, európai és polgári társadalom felépítésén fáradozva megvívhatnák egymással a politikai versenyüket. 
(…)

– Ön is elismeri, hogy nagyon nehéz a Fidesz szavazóinak megszólítása, de azért ez is a célja? 
– Nekem az a célom, hogy mindenkit megszólítsak, aki hajlandó gondolkodni. Nem mondtam, hogy ez egy csapásra megvalósuló sikertörténet, ez kínkeserves munka. Én most elsősorban azok megtalálására koncentrálok, akik közös gondolkodásra késztethetők, akik szét tudnak sugározni bizonyos értékeket, normákat a tágabb környezetükben is. (…) 

– A gyakorlatban ez mit jelent? 
– Van rengeteg jó ügy. Ha valaki csak azt mondja, hogy indít egy mozgalmat, és utána nem hajlandó műanyag szívószálat elfogadni, azt én támogatom. Nyilván egy ilyen kezdeményezéstől nem lehet várni a kormány megroppanását, de ettől még nagyon fontos szerepe van. Az ügyek az utcán hevernek, de mivel kizárólag a politikai és a kereskedelmi, celebvalóság tematizálja az életünket; nincsen erős, polgári, harmadik nyilvánosság, illetve az ezt fenntartó aktív társadalmi hálózat, ezek nagy része az utcán is marad gazdátlanul. Itt hangsúlyozom, hogy nem akarok irányítani, nem nekem kell elmondanom, hogy kinek és mit kell tenni. Az emberek kezdjenek el gondolkodni, utána jönni fog a megfelelő cselekvés is. Nem várom el, hogy bárki egyetértsen velem, bőven elég, ha valakinek van saját, átgondolt véleménye.

– Vagyis nem a politikai befolyásolás és a kormányváltás ezzel a célja? 
– Annál több. Ha leváltanánk az Orbán-kormányt, meggyőződésem, hogy nem változna érdemben az ország helyzete. Egy átmeneti és kaotikus időszak után előbb-utóbb jönne egy újabb „Orbán Viktor”, aki felismerné a rideg valóságot, hogy nincs polgári társadalom, nincs öntudatos középosztály, vagyis szinte bármit meg lehet tenni az emberekkel. Ehhez mindössze álbiztonságérzetet kell kreálni. Az a kínos üzenetem: hogy valójában nem Orbán Viktort kell leváltani, hanem azt a tömeglélektani helyzetet, ami hatalomba segítette, és ott is tartja. Én nem egy konkrét személlyel küzdök már, hanem a mögötte lévő láthatatlan erővel, vagyis a társadalom tanult tehetetlenségével. A konkrét személlyel szemben vereséget szenvedtem áprilisban, valószínűleg azért, mert az az üzenet, hogy megvédelek a külső és belső ellenségektől, ma elfogadhatóbb üzenet az embereknek, mint az enyém, hogy itt az idő a pozitívumok, a közös pontok keresésére és a hídépítésre. (…)

magyarhang.org