h i r d e t é s

Nem ezt ígérték nekünk és Izraelnek – kiakad a Mazsihisz a Sorsok Háza miatt

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Nem ezt ígérték nekünk és Izraelnek – kiakad a Mazsihisz a Sorsok Háza miatt

2018. szeptember 07. - 17:27

 

Sem Köves Slomó, sem Schmidt Mária szerepvállalása nem nyerte el a legnagyobb zsidó vallási szervezet tetszését, és felróják a kormánynak, hogy olyan koncepciót támogat, amelyet sem a hazai sem a nemzetközi zsidó szervezetek nem fogadtak el. - írja a nepszava.hu.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója, Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b-j) a Sorsok Házáról tartott sajtótájékoztatón 2018. szeptember 7-én. A józsefvárosi pályaudvaron kialakított holokauszt emlékközpont jövőre megnyílik, tulajdonosa a zsidó közösség lesz - jelentették be a sajtótájékoztatón. Forrás: MTI Fotó: Mohai Balázs

A kormány döntése számunkra csalódást okozott, nem ezt ígérték sem nekünk, sem az izraeli kormánynak

 – reagált a Népszavához is eljuttatott közleményben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a kormány pénteki bejelentésere, amely szerint a Köves Slomó rabbi nevével fémjelzett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába és működtetésébe kerül az évek óta elkészült, de üresen álló Sorsok Háza múzeum.  

A Mazsihisz arra utal, hogy az egykori Józsefvárosi pályaudvar területén megépült múzeum kiállításának koncepcióját a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványra bízták, amelynek vezetője a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Schmidt Mária lett. A pénteki bejelentés szerint az EMIH a jövő évtől a Schmidt Mária-féle alapítvánnyal együttműködve fogja üzemeltetni a Sorsok Háza múzeumot.

Schmidt szerepvállalása sokaknak nem tetszett, és ezzel a kormány is tisztában volt: izraeli útja során Orbán Viktor miniszterelnök ellátogatott a Jad Vasem központba is, illetve a kabinet az izraeli történészeket „megszondáztatta”, mit szólnának ahhoz, ha Schmidt Mária vezetésére bíznák a Páva utcai múzeummal összevont Sorsok Házát. A Jad Vasemben Orbán tudomására hozták, hogy Schmidt Mária megítélése nem javult az elmúlt években. Orbán erre azt mondta: szeretné elkerülni a „régi problémák” megismétlődését, és semmiképpen sem akar újabb botrányt, inkább megállapodást. 

 A Sorsok Háza 2018. szeptember 7-én. A józsefvárosi pályaudvaron kialakított holokauszt emlékközpont jövőre megnyílik, tulajdonosa a zsidó közösség lesz - jelentették be a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. MTI Fotó: Mohai Balázs

A kormány végül megkerülte a vele szemben kritikus álláspontot felvállaló Mazsihiszt, és a lényegesen lojálisabb partnernek tekintett EMIH-et hozta helyzetbe. Erre írta a Mazsihisz pénteki közleménye: „bár az EMIH része a sokszínű magyar zsidóságnak, de semmiképpen sem képviseli azt”. Az EMIH és Köves Slomó bevonása a Mazsihisz szerint „a legkevésbé sem garantálja, hogy a Sorsok Háza hitelesen, őszintén és felelősen szóljon majd zsidó honfitársaink százezreinek jogfosztásáról és kiirtásáról”.

Az eddigi tervekben a Mazsihisz épp erre a hitelességre nem látott megnyugtató garanciákat és ebben a tekintetben a friss bejelentés sem hozott érdemi változást. A sajtótájékoztatón elmondottak ugyanazt a koncepciót tartalmazták, amelyet Schmidt Mária 2015-ben már közzétett, és amit sem a hazai, sem a nemzetközi szervezetek nem fogadtak el

– állítja a Mazsihisz, amely Sorsok Házától függetlenül is egyértelművé kívánja tenni, hogy „sehol a világon nem a kormányok döntik el, ki képviseljen egy vallási közösséget”.

Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját régóta komoly bírálatok érik – többek között – történészek és zsidó szervezetek részéről. Kritikusai szerint a főigazgató igyekszik úgy tenni, mintha a magyarországi zsidók diszkriminálása és üldözése nem a Horthy-rendszerben gyökerezne, hanem 1944-ben, a német megszállás után kezdődött volna, és felelősei kizárólag a nácik és magyar kiszolgálói lettek volna. Ezzel szemben például zsidótörvényeket már 1938-tól hoztak, 1941-ben pedig már deportálták a hontalannak minősített zsidókat.

nepszava.hu


 

h i r d e t é s