Az esperes szerint ebben mutatkozik meg az ortodox egyház – a közhiedelemmel ellentétes – rugalmassága.

Január 6-án ünneplik többek között a szerb és az orosz ortodox keresztények a karácsony napját. Kevesen tudják azonban, hogy ez nem minden keleti keresztény egyházmegyére és egyházközségre igaz, egy 1920-as években hozott döntés okán a fix ünnepek esetében eldönthető, hogy Milutin Milankovics (1879–1958) szerb matematikus és csillagász új-Julián naptárát, vagy a hagyományos Julianus-naptárat követik. Szeged is megosztott, míg a magyar és a román ortodox keresztények a protestáns és katolikus társaikkal egy időpontban ünnepeltek, a szerbek csak január 6-án tartják meg a szentestét. Imrényi Tibort, a szegedi Szent György ortodox egyházközség parochus lelkészét kértük fel, hogy mutassa be az eltérő időszámítás okait.

Az állandó időpontú ünnepeknél van választási lehetőség, a húsvét esetében maradt az egység

„1923-ban Konstantinápolyban egy összortodox szinódust tartottak, amelynek résztvevői megállapították, hogy az állami és egyházi naptár között már 13 nap differencia van. Ezért az autonóm és az autokefál (egyházi közösség püspöke nem tartozik hierarchikusan egy másik autoritás alá – szerk.) egyházaknak szabat kezet adtak abban, hogy eldöntsék, szeretnék-e az állami időszámításhoz igazítani ünnepeiket. Ez azonban csak a fix dátumú ünnepek – mint karácsony, vízkereszt – esetében érvényes, viszont a mozgó ünnepeket – így a húsvétot – nem érintette, itt megmaradt az ősi alexandriai számítás minden ortodox keresztény egyháznál. Ezt később megerősítette a moszkvai általános szinódus is 1948-ban” – nyilatkozta lapunknak Imrényi Tibor. A szegedi lelkész megjegyezte, hogy a korszerűsített naptárat új-Julián naptárnak nevezik, amely gyakorlatilag, egészen a 2800. esztendőig, egybeesik a Gergely-naptárral.

Forrás: szegedma.hu

A szerb, az orosz egyház, a jeruzsálemi patriarchátus az ónaptárt követi, az alexandriai, a ciprusi, a bolgár, a román, a finn egyház az új időszámítást veszi figyelembe. Ez utóbbiak közé tartozik a budapesti székhelyű Magyar Ortodox Egyházmegye, míg az előbbihez a Budai Szerb Egyházmegye. Bonyolítja a helyzetet, hogy akár egy egyházmegyén belül is kérheti a helyi egyházközösség, hogy az új naptárat vezessék be. „A mi egyházmegyénkben többségben vannak a magyar alapítású, vagy az egykor görög, de elmagyarosodott egyházközségek, akik az új Julianus-naptárat követik, azonban az egyházi szláv nyelvű egyházközségek, ahova orosz, ukrán testvéreink járnak, az ónaptárat használják. Ez a különbség nem okoz gondot, megünnepeljük a katolikusokkal, a reformátusokkal azonos időpontban a karácsonyt, majd januárban csatlakozunk a szerbekhez, az oroszokhoz, s velük együtt is megtesszük ugyanezt” – mondta a lelkész.

Minden ország hagyománya megjelenik a karácsony megünneplésében

Különböző hagyományok is kötődnek az ortodox karácsonyhoz, így azt a húsvéthoz hasonlóan negyvennapos böjt előzi meg, amely november 15-én kezdődik (az ónaptár szerint 13 nappal később). Érdekességként emelte ki Imrényi Tibor, hogy lelki és testi böjt közül az utóbbinál megjelenik a beszéd, a szórakozás, a látványosságok korlátozása. Eljegyzést, házasságot böjtben nem kötnek, de a karácsony és vízkereszt közötti „szent napokban” sem.

„A római katolikusoknál sem egyforma a karácsony, például Franciaországban és Horvátországban másmilyenek a helyi hagyományok. Nincsen ez másképpen az ortodox keresztényeknél sem, például a szerb testvérek ilyenkor teleszórják a templomot szalmával, megemlékezve az egykori betlehemi jászolra, ez nálunk, vagy az oroszoknál, a grúzoknál nem jelenik meg. Ezeket a hagyományokat tiszteljük, örülünk, ha találkozunk velük” – zárta szavait Imrényi Tibor.

szegedma.hu