A Magyar Katolikus Püspök Konferencia titkársága a Népszava megkeresésére kimutatást készített arról, hogy az elmúlt öt évben hogyan alakult a papság létszáma Magyarországon. A püspöki kar sajtószolgálata egyházmegyénként kérte be, majd összesítette az adatokat.

A statisztikából az látszik, hogy 2015-ről 2016-ra néhány fővel emelkedett, majd csökkenésnek indult az aktív egyházmegyés papok száma. 2019-ben újra megállt a csökkenés, ám trendfordulóról túlzás lenne beszélni: a katolikus lelkipásztorok száma tavaly csupán egy fővel nőtt. Idehaza – a nyugdíjasokat nem számítva – 1436-an teljesítenek egyházmegyés papi szolgálatot.

A püspöki kar kimutatásában külön kategóriaként szerepelnek a szerzetes papok. Számuk 256-ról 223-ra fogyott öt év során, és hasonló mértékű apadás tapasztalható a papi hivatásra készülő papnövendékek esetében is. Ebből arra lehet lehet következtetni, hogy az utánpótlással szintén bajok vannak.

Az egyházmegyés és a szerzetes papok száma együttesen – a 295 nyugdíjas papot is hozzávéve – a mai Magyarországon 1954. Összevetésül: tizenöt évvel ezelőtt, 2005-ben a szerzetesrendeket is beleértve a papok száma 2576, a papnak tanuló növendékeké – a mostani 216-ot lényegesen meghaladó módon – 356 volt. A paphiány mértékét akkor 25-30 százalékosra becsülték. A helyzet azóta láthatóan tovább romlott.

Az egyház különféle módszerekkel próbál tenni a paphiány ellen: vannak, akik leginkább az ima erejében bíznak. Veres András, a katolikus püspöki kar elnöke például – még a szombathelyi egyházmegye püspökeként – abban a reményben hozott létre imaszövetséget, hogy a hívek bevonásával sikerül megakadályozni a papi hivatások számának további csökkenését. (nepszava.hu)