A selypi cementgyárról sajnos nem túlzás azt állítani, hogy olyan, akár egy kis Csernobil.

Itt azonban nem a radioaktív hulladék szennyezi a környezetet, s a közelben élőket, hanem az 1971-tól 2005-ig gyártott azbeszt. Bár az Európai Unió 2023-ra teljesen azbesztmentessé szeretne válni, ez a törekvés már nem sokat segít azokon, akik gyermekkoruk óta élnek a súlyosan rákkeltő anyagokat tartalmazó körzetben, s hétköznapjaik szerves része a palával való érintkezés.

Az Unió elgondolásai ellenére a szakértők úgy vélik, hogy még 2030-ra sem sikerülhet teljesen azbesztmentessé tenni kontinensünket, hiszen olyan mennyiségben készültek még nem régiben is azbeszt tartalmú építőanyagok, hogy azok szakszerű eltüntetése és az egykori gyárak érintett területeinek felszámolása rengeteg időt és pénzt igényel majd, s persze igényel már most is.

Hazánkban Selypen volt a legnagyobb olyan cementgyár, mely folyamatosan ontotta magából az azbeszt alapanyagú palaelemeket, szétszennyezve így valamennyi olyan vidéket, ahol később beépítésre kerültek az építőanyagok. Jelenleg 26 ezer tonna veszélyes hulladék hever a selypi cementgyár területén, melynek jelentős része kavarog a széllel. 2013-ban egy teljességgel szabálytalan bontás során felrobbantották az egykori cementgyár egy részét, minek következtében hatalmas mennyiségű por került a levegőbe, így semmi sem állt az útjába annak, hogy újra lecsapjon egy hatalmas azbesztfelhő. A közelben iskola és óvoda is működik.

Az azbeszt legfőbb építőeleme a magnézium-szilikát, s hétköznapi néven hegyilen, kőlen, bányalen, vagy foszkőként ismerjük a szerpentinásványok csoportjába tartozó anyagot.
Ebből készül az azbeszt, mellyel a legnagyobb probléma az, hogy szálai beágyazódnak a tüdőbe, s 20-30 éves lappangási időt követően nagyon sokszor mezoteliómát okoznak, mely nem más, mint a mellhártyarák.

Az Európai Unióban a becslések szerint évente 20-30 ezer újabb beteget regisztrálnak, akiknél szinte biztosan kimutatható, hogy betegségüket az azbeszt szálainak folyamatos belélegzése okozta.

Magyarország e téren időzített bomba, hiszen 1971 óta összesen 200 millió négyzetméternél is nagyobb felületen fedtek be tetőket olyan palával, mely azbesztből készült.