A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapszabályában hiába keresem és a gazdasági kamarákról szóló törvényben sem találom, hogy neki bármi beleszólása lenne egy adott gazdasági társaságnál folyó béralkuba. Sőt! Az általa vezetett köztestületnek éppen az lenne a hivatása, már ha marad a törvény által kiszabott és saját statutuma által megjelölt úton, hogy előmozdítsa a piaci magatartás tisztességét. Sem üzengetéssel, sem fenyegetéssel, sem a közvélemény manipulálásával nem hátráltathatja a tárgyaló felek megegyezését.

Az elmúlt napokban éppen arról győződhetett meg a magyar közvélemény, hogy az Audi győri gyárában komolyan veszik a párbeszédet, az érdekegyeztetést. A munkáltató és a munkavállalók képviselői a vonatkozó jogszabályokat tiszteletben tartva tárgyalásokat folytatnak a cég munkavállalóinak keresetéről, javadalmazásáról, a bérek emelésének mértékéről. Nyilvánvaló, hogy nehéz bértárgyalásokról van szó, de az eseményeket figyelve, várhatóan megegyezésre jutnak a felek. Közös véleményre juthatnak abban is, hogy a béren kívül milyen intézkedések javíthatják a győri gyár vonzerejét.

A fürdőszoba berendezésekkel foglalkozó egykori vállalkozó a megszólalásával azt ajánlja a tárgyaló feleknek, hogy a fürdővízzel együtt öntsék ki a gyereket is. Pedig a gyermek – a munkavállalók sztrájkhoz való joga - már harminc éves és hagyni kellene, hogy a maga útját járja. A történelem-orosz szakos volt szovjet cserediákban úgy látszik maradt némi "becsípődés” arról, hogy a sztrájk biztosan káros Magyarország nemzetközi megítélésére.

Kénytelen vagyok megnyugtatni Parragh urat és a neki dolgozó propagandistákat, hogy a győri Audiban folyó sztrájk éppenséggel azt üzeni a világnak, hogy hazánkban – ha mérsékelt habzással is -, de helyi szinten működik a szociális partnerek közötti párbeszéd, lehetséges az érdekérvényesítés a munkaerőpiacon. Ez jó hír azok után, hogy a kormány nem hajlandó tárgyalni sem a szakszervezetekkel. Elképzelhető azonban, hogy rossz hír azoknak kamarai tagoknak, társaságoknak, amelyek minden téren a piac korlátozásában, a rabszolgatörvény bevezetésében, a hazai munkaerő mértéktelen kizsákmányolásában érdekeltek.

A Kamara elnökének – jogszabály alapján a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek az érvényesülését elősegítendő - éppenséggel arról kellene beszélni a külföld figyelmét is felkeltő esemény kapcsán, hogy a munka világában nálunk is nagyobb teret kell kapni a tisztességes béralkunak. A piaci szereplők jó példának tekinthetik az Audi győri gyárában folyó tárgyalásokat, ahol az történik, ami egy normális piacgazdaságban történni szokott. A munkavállalók alkuba bocsátották a munkaerejüket, tudásukat, hogy tisztességes munkával tisztességes megélhetést biztosítsanak maguknak.

Ha a kötelező kamarai tagdíjakból tengődő Parragh Lászlónak ez nem tetszik, pályát kell módosítani és munka után kell érdeklődni a győri gyárban. Egy jó kis minimálbéres beosztással akár még a kormányzati propaganda plakátarca is lehet az idei kampányban.