h i r d e t é s

Nincs remény a lakások visszaszerzésére Budapesten

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Nincs remény a lakások visszaszerzésére Budapesten

2022. január 29. - 08:55

Erzsébetváros polgármestere csaknem teljesen kizártnak tartja, hogy a végrehajtói kar elnöke által megvett önkormányzati ingatlanok visszakerülhetnek a kerületekhez. - írja a Népszava

Forrás: Népszava

Egyetlen percet se akar elvesztegetni Niedermüller Péter erzsébetvárosi ellenzéki polgármester a főváros új, az V. és VII. kerület ingatlanértékesítési gyakorlatát vizsgáló eseti bizottságának elnöke. Már felvette a kapcsolatot Budapest főjegyzőjével, a jövő hét elején pedig megkezdik a munkát Pikó András józsefvárosi és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesterrel, valamint az V. kerületből „kölcsönvett” két ellenzéki önkormányzati képviselővel, Szigeti Flórával és Kovács Alex Gáborral, akik nem tagjai a Fővárosi Közgyűlésnek.  

– Nagyon sajnálom, hogy a közgyűlés egyetlen kormánypárti tagja sem vállalta a bizottsági munkát, holott az ellenzéki polgármesterek készséggel részt vettek a Fidesz által szorgalmazott másik eseti bizottság, a Városháza-ügyet vizsgáló testület munkájában. Hiába kapacitáltam erre külön is Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi fideszes polgármestert, nem állt kötélnek – mondta Niedermüller Péter, aki szerint ezek után aligha várható, hogy az V. kerület vezetése különösebben kooperatív lesz a két érintett kerület ingatlanértékesítési gyakorlatának feltérképezésében. Az ügy megértéséhez érdemes felidézni: letartóztatták a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, Schadl Györgyöt, mert a gyanú szerint összesen több mint 800 millió forintot fogadott el végrehajtóktól a kinevezésükért. Ebben társa és segítője lehetett Völner Pál, aki igazságügyi államtitkárként összesen 83 millió forint kenőpénzt kaphatott a kinevezések elintézéséért Schadltól. A rtl.hu derítette ki később, hogy Schadl 2016 és 2020 vége között legalább tizenkilenc lakást, üzlethelyiséget, telket vagy pincét vásárolt meg. Ezek közül tíz önkormányzati tulajdonból került hozzá. Schadl a VII. kerületi ingatlanokat még a választás előtt, a városrész kormánypárti vezetése idején vette meg. Az V. kerület – ahol szintén vásárolt ingatlant Schadl – régóta fideszes irányítású. Az ár több helyen is a piaci tarifáknál kedvezőbbnek tűnt.

Niedermüller nem hiszi, hogy Schadl vaktában vásárolt volna lakásokat Erzsébetvárosban csaknem 300 millió forint értékben, így választ szeretne kapni arra a kérdésre is, hogy kik és milyen minőségben és formában tájékoztatták, illetve hívták fel a figyelmét az ingatlanokra. Vajon ő járta végig ezeket az ingatlanokat vagy más tette meg ezt helyette? Egy súlyos korrupciós ügy gyanúsítottjának ingatlanügyleteinél sokkal nyomatékosabban kell utána néznünk a döntéshozatal körülményeinek – válaszolta a Népszava kérdésére a bizottsági elnök. A folyamatok feltárása érdekében Erzsébetváros volt polgármestere Vattamány Zsolt, illetve az V. kerület volt és jelenlegi vezetője, Szentgyörgyvölgyi Péter mellett meghallgatásra hívná az érintett önkormányzati képviselőket, a vagyonkezelő cégek vezetőit, illetve az értékesítésben résztvevő ügyintézőket is. De azzal is tisztában van, hogy a fővárosi vizsgáló bizottság nem nyomozó hatóság, így csak kérhet, el nem rendelhet semmit, így tevékenysége az együttműködésen alapul. Erzsébetváros polgármestere csaknem teljesen kizártnak tartja, hogy a végrehajtói kar elnöke által megvett önkormányzati ingatlanok visszakerülhetnek a kerületekhez. Mint mondja, ezek egy részén Schadl néhány nap múlva túladott, a megmaradtakat pedig most lefoglalta az ügyészség.

Ezek visszavételére még akkor is kevés az esély, ha Schadlt elítélik, vagyonát pedig elkobozzák. De a bizottsági elnök szerint még sok minden kiderülhet, ami sokban árnyalhatja a képet. Niedermüller hangsúlyozta, hogy a cél nem csupán a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart vezető, súlyos korrupciós gyanúba keveredett Schadl ingatlanvásárlásainak feltérképezése, hanem egy átfogó látlelet készítése az érintett kerületek ingatlanértékesítési gyakorlatáról. Beleértve ebbe a pályázati kiírásokat, ezek nyilvánosságát, a döntéshozatalt megalapozó dokumentumokat, az ingatlanok előzetes értékbecslését, de kitérnek majd arra is, hogy a pályázati határidők megfelelő hosszúságúak voltak-e, az eljárások megfelelően szolgálták-e a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményét, illetve az elővásárlási jogot a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás szabályai szerint biztosították-e az érintetteknek, köztük például a fővárosi önkormányzatnak. (Népszava)