„A nemzetbiztonsági bizottság ülésére én elmentem, sajnálatos módon nem tudtam válaszolni. Mindezekre a kérdésekre, egyszer és mindenkorra szeretném jelezni, hogy csak ott vagyok hajlandó válaszolni. Azért, mert jogilag én megsértenék egy államtitkot. Na most, hogyha én megsérteném, akkor önt, mint felbujtót ezért felelősségre kellene vonni, mert engem egy államtitok megsértésére próbál rávenni. Tekintsünk el ettől a kérdéstől. Úgy gondolom, végig kell gondolni azt is, hogy lejátsszák-e ezt?” – nyilatkozta Pintér Sándor belügyminiszter az RTL Klub Híradójában.

Kétszeresen is téved a belügyminiszter. A Btk. 14. § (1) szerint „felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.” A kérdés feltevésével természetesen szó sem lehetett bűncselekményre felbujtásról, már csak azért sem, mert az újságíró azért kérdezett, hogy kiderüljön, valójában miről szól a Pegasus-ügy. Hivatalosan még az sem derült ki, hogy a kormány megvásárolta-e ezt a kémprogramot, vagy sem. Az sem tudható, hogy államtitokról van-e szó, mint ahogy az is rejtély, történt-e bűncselekmény. Segíthetett volna e különös történet tisztázásában, ha a Parlament Nemzetbiztonsági bizottsága tárgyalhatta volna e történetet. Enélkül marad a találgatás, és hivatalos tájékoztatás híján  továbbra is  a sajtómunkások felderítő munkájára hagyatkozva tájékozódhatnak mindazok, akik szeretnék megismerni az ügy  valós hátterét.

A sajtószabadságról szóló 2010. évi CIV. törvény kimondja: „A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást…” A riporter a munkáját végezte, amikor kérdezett, azaz a sajtószabadságot „gyakorolta”. A kérdés az kérdés, amire vagy válaszolnak, vagy nem. De tévedés azt mondani, hogy pusztán a kérdés felvetése államtitok megsértésére való felbujtás lenne. A miniszter utolsó mondata pedig felér egy burkolt fenyegetéssel, hiszen a belügyminiszter hivatalánál fogva a rendőrség felügyeletét is ellátja. Ezt a MÚOSZ a szakma nevében visszautasítja. A tv-nek, a rádiónak, az online és nyomtatott újságoknak az a dolguk, hogy tájékoztassanak, és nem az, hogy a kapott információt visszatartsák.

A MÚOSZ azt várja a kormánytól, hogy záros határidőn belül tájékoztassa a közvéleményt a nemzetközi botrány nyilvánosságra hozható részleteiről, tekintse az ország választópolgárait felnőtt embereknek, akiknek joguk van a köz dolgairól hiteles információt kapniuk. A kormánynak az is feladata, hogy ne akadályozza, hanem segítse a tájékoztatási folyamatban az újságírók munkáját. (MÚOSZ)