A South China Morning Post riportjából megtudhattuk, hogy Kína azért döntött az egyedi, univerzumba bocsátott egység mellett, mivel környezetkímélő, korszerű módszerekkel kívánják leváltani a jelenlegi erőműveket.

Az egy megawatt kapacitású szerkezetet 2030-ra szeretnék megépíteni, és ha minden az előzetes tervek szerint alakul, akkor 2049-re már egy gigawattra növelhetik a gigantikus létesítmény termelési teljesítményét.

A tesztelési bázis felállítását már megkezdték, a kínai kormány 15,4 millió amerikai dollárral egyenértékű pénzösszeggel támogatja a projektet, amely kivitelezését júniusban indították el.

A gyár 2021 végére készülhet el, ezt követően közel kilenc éven keresztül folytatódhatnak a fejlesztési munkálatok. A geostacionárius műholdak pályáján, a Földtől 36 ezer kilométeres távolságban közlekedő űrszerkezet napelemeit 24 órán keresztül érik majd a napsugarak, ezért sokkal hatékonyabbak lehetnek, mint a hagyományos panelek.

A begyűjtött energiát az erőmű magas frekvenciájú mikrohullámok segítségével továbbíthatja a Föld felé, mindezt közel 98 százalékos hatásfok mellett, amire eddig csupán néhány startup találmánya volt képes, bár az eljárást Nikola Tesla már a 19. században bemutatta.

Ha sikerrel járnának, azzal a következő évtized beköszöntével forradalmasíthatnák az megújuló energiaforrások piacát, új alternatívát kínálva ezzel a fosszilis üzemanyagokra épülő módszereknek. (liner.hu)