Abban egyetértett a piaci várakozásokkal, elemzőkkel Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója a Portfolio.hu mai, Budapest Economic Forum nevű konferenciáján, hogy a magyar gazdaság az idén 7 százalékkal növekedhet. Ami azt jelenti, hogy a kormány valamivel optimistább, hiszen 7,5 százalékot is elképzelhetőnek tart - ezt éppen az előtte felszólaló Varga Mihály pénzügyminiszter erősítette meg. A 2022-es bővülést illetően viszont Nagy a derűlátóbb, ő ugyanis 6 százalékot vizionál.

Méghozzá a kormány utóbbi hetekben bejelentett, egyértelműen választási fogásként értékelhető költekezési tervei miatt. Ezek összességében akkora összegeket jelenthetnek, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki posztjáról tavaly májusban távozott, s tanácsadóként júniusban máris Orbán Viktor mellé szegődött szakember úgy véli, az idei negyedik, valamint a jövő évi első negyedévben a költségvetés hiánya akár a féléves GDP 15,8 százaléka is lehet. Ez éves szinten 7,9 százalékot jelenthet. 

Nagy egy táblázatban számszerűsítette is a jövő áprilisban esedékes kormányzati kiadásokat és azok hatását.

Forrás: Privátbankár

E hatalmas volumenű költekezésnek ugyanakkor Orbán főtanácsadója szerint megvan a fedezete: döntően a kincstári egységes számlán (kesz) jelenleg heverő 4500 milliárd forint, amelyhez hasonló kormányzati tartalékra tíz éve nem volt példa. E forrást egészíti ki még egy 500 milliárdos állami devizabetét. 

A GDP 6 százalékának megfelelő értéket tesznek ki az állami beruházások, a 25 százalékos beruházási ráta egynegyede az államtól érkezik - érzékeltette Nagy más adatokkal is a központi költekezés volumenét. Amit lehetővé tesz, hogy míg korábban a kormányzati beruházások körülbelül 70 százaléka teljesült, most 85 százalék ez az arány.

Áttérve a monetáris politikára, Nagy azt mondta: hiányzik valami. Az szerinte rendben van, hogy az MNB kamatot emel, de a reálkamatot kell nézni, márpedig az negatív. Vagyis nem beszélhetünk szigorításról, csak a lazítást sikerült kompenzálni - fogalmazott meg kritikát egykori munkáltatójával szemben Orbán gazdaságpolitikai főtanácsadója. Aki ugyanakkor elismerte, hogy a jegybank nehéz helyzetben van, hiszen - mint fogalmazott - tele vagyunk fix kamatozású hitelekkel, ezek miatt egy-egy kamatdöntés hatásfoka mérsékeltebb.

Az MNB Monetáris Tanácsa ezekben az órákban ülésezik arról, mennyivel emelje tovább a jelenleg még 1,65 százalékos jegybanki alapkamatot. A döntés 14 órakor válik ismertté.

Nagy az infláció várható alakulását illetően nincs egy platformon az MNB-vel, sőt mint a pénzügyminiszter már említett felszólalásából kiderült, a kormánnyal sem. Szerinte ugyanis az infláció a következő másfél évben, azaz 2023 áprilisáig még 4-5 százalék között lehet, miközben a kormány-MNB páros immár egybehangzóan 2022 végére 3 százalékos pénzromlásban bízik. (Privátbankár)