A parlamenti választás után az infláció megugrását hozza magával az élelmiszer- és benzinárstop vége a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői szerint. (Ezek a jelenlegi szabályozás szerint május 1-jéig, illetve 15.-ig élnek.) A jegybanknál úgy vélik: a februári 8,3 százalék után az első félévben az infláció 8 százalék felett marad, sőt kedvezőtlen esetben az árindex 10 százalék fölé is emelkedhet. Az infláció tetőzése júliusra várható: a legrosszabb jegybanki forgatókönyv megvalósulása esetén nyár közepén meghaladhatja akár a 11 százalékot is. Vagyis a következő hónapokban évtizedes rekordok dőlhetnek meg. 

Összességében az MNB a korábbi 5 százalékról  7,5-9,8 százalékra emelte idei éves inflációs várakozását, míg a 2023-as prognózisát 3,3-5 százalékos sávba emelte.  A friss inflációs előrejelzést bemutató sajtótájékoztatón Balatoni András, az MNB igazgatója úgy fogalmazott: rövid távon még gyorsulni fog a pénzromlás üteme, és csak 2022 vége felé fog a mutató érdemben csökkenni. A jelentés szerint sok függ az orosz-ukrán háború kimenetelétől: ha gyorsan lezárulnak a harcok, akkor a nyersanyagárak csökkenhetnek a világpiacon, mérsékelve ezzel az árnyomást. Elhúzódó harcok esetén erre nem, vagy csak később kerülhet sor, ezért is szór széles sávban az MNB inflációs előrejelzése.

A jegybank elemzői szerint a legdrasztikusabban az idén az üzemanyagok és a nem feldolgozott élelmiszerek ára emelkedik: az üzemanyagoknál éves átlagban 14-28 százalékos drágulást várnak. Az üzemanyagok jelentős emelkedését rövidtávon tompítja a május 15-ig meghosszabbított 480 forintos árplafon, ám ezt követően már érvényesülni fognak a piaci folyamtok.  A feldolgozatlan élelmiszerek ára 11,5-18,5 százalékkal emelkedhet a jegybank szerint, ugyanis az ukrán-orosz háború miatt megugró búza- és kukoricaár, illetve az energia- és nyersanyagdrágulás már megjelent az élelmiszerek inflációjában. Az élelmiszerárakat emeli a földgáz árának ötszöröződése is, hiszen a műtrágyákat földgázból állítja elő a vegyipar. Az ENSZ élelmezésügyi szervezetének (FAO) felmérése szerint a világpiacon a húsárak 23, a tejtermékek 63 százalékkal kerültek többe február végén, mint egy évvel korábban.

A gabona 52, az növényi olajok 117 százalékkal drágultak, míg a cukor „csak” 16 százalékkal kerül többe. Az árstop ezek közül számos terméket érint. Így, amennyiben nem lesz hosszabbítás május 1-je után, a főzőolajok ára a duplájára emelkedhet májusban az árstop kivezetésével, de drasztikusan emelkedhet a tej- és hústermékek ára is. 

Az iparcikkek inflációja az év elején 7 százalék fölé emelkedett, az éves drágulás számottevően magasabb a korábbi évek átlagánál – olvasható az Inflációs jelentésben. A jegybank elemzői szerint az iparcikkek az idén további  7,2-8,2 százalékkal drágulhatnak. A piaci szolgáltatások inflációja az év elején átlagosan 6 százalék körül alakult, az év elején a szokottnál erőteljesebben emelték áraikat a szolgálatócégek. Ezzel együtt az MNB ebben a szektorban csak 6-7 százalékos éves – vagyis infláció alatti – áremelkedést vár. Az alkohol- és a dohánytermékek drágulása viszont fokozatosan mérséklődött az elmúlt hónapokban, az idén 5,9 százalékkal kerülhetnek többe az élvezeti cikkek.

A jegybank elemzői szerint az inflációt fűtik a lakosság áremelkedési várakozásai is. Az utolsó, február eleji felmérés szerint – amikor még semmi híre nem volt az orosz agressziónak - a magyar lakosság 6,4 százalékos inflációt várt az idei évre. Az MNB szerint a magas inflációs várakozások a kiskereskedelmi és szolgáltatási szektor árainak folytatódó áremeléseit vetítik előre. Különösen fontos lenne a jegybank számára a lakossági inflációs várakozások hűtése az ár-bér spirál megelőzése miatt. A jegybank elemzői szerint igazából ezért fontosak a kormány árcsökkentő intézkedései, mert olyan termékekre vezették be, amelyek érdemben mérsékelhetik a lakosság inflációs érzetét és várakozásait. 

Népszava