Schadl György: „Mindenképpen át kellene valahogyan mennie”
Ezt üzente Schadl György a végrehajtói kar jelenlegi vezetőjének, aki kardoskodott is a szinte semmit sem tudó vizsgázó érdekében
Az MBVK székhely Budapest, Cházár András utca 13. alatt. - Kép: Google Maps
Az egyik szakvizsgázó alapvető dolgokat sem tudott, de miután rajta volt Schadl György listáján, így az értékelésnél „kardoskodott” érte Lukács Tamás, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar alelnöke – derült ki az rtl.hu birtokába került lehallgatási jegyzőkönyvekből.
Az ügy pikantériája, hogy Schadl György letartóztatása óta Lukács Tamás vezeti a végrehajtói kart, sőt a frissen kinevezett végrehajtók előtte tesznek esküt is. Ez utóbbi azért lehet aggályos, mert a törvény szerint a ceremóniának az elnök előtt kellene folynia, ám Schadl György börtönben van.
Külsős megkeresés, mindenképpen át kellene valahogyan mennie
– mondta egy 2021-es telefonhívás során Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke Lukács Tamásnak, a kar alelnökének. Az egyeztetés témája egy aznapi online szakvizsga volt, ahol Lukács Tamás volt az egyik értékelő, Schadl György pedig azért kereste őt, hogy megadja az egyik vizsgázó nevét, akit „frissen raktak rá a listára”, és akit a „figyelmükbe ajánlottak”.
A férfi nem közszereplő, ezért a nevét nem írjuk le, de a beszélgetés alapján egyértelmű, hogy jelentős hátszéllel indult neki a vizsgának. Ez nem volt egyedi eset, Schadl György ugyanis a nyomozati anyagok alapján rendszeresen megpróbált protekciót intézni, a papírok alapján több minisztériumból is kértek tőle segítséget.
Ezúttal viszont Lukács Tamás már előre jelezte, hogy a feladat nem lesz egyszerű, rajta kívül ugyanis olyanok is beleszólnak majd az értékelésbe, akik a vizsga folyamán ragaszkodnak a saját elképzeléseikhez – tagja volt a vizsgabizottságnak például az a bírónő is, akit Schadl György megpróbált elmozdítani a helyéről. A végrehajtói kar alelnöke ennek ellenére megígérte Schadl Györgynek, hogy igyekezni fog, vagy ahogyan ő fogalmazott:
megoldjuk.
Néhány órával később viszont már ismét telefonon beszéltek, Lukács Tamás pedig sajnálkozva mondta, hogy hiába „kardoskodott” az illetőért, leszavazták őt az értékelés során, azaz a vizsgázó végül megbukott. Pedig állítása szerint ő mindent megtett, a nyitókérdése például az volt, hogy
mi a kedvenc témaköre?
A lehallgatási jegyzőkönyvek alapján a következő hangzott el Schadl György és Lukács Tamás között:
Lukács Tamás: Most lett vége a vizsgának. A csávó, bazmeg, két mondatot nem tudott elmondani. Végig kardoskodtam érte, de úgy leszavaztak mint a szart, a bírónők, mind a négy nő. (…) Egy kibaszott mondatot… nem tudom mivel foglalkozik a csávó…, de perjogból semmi, annyira alap dolgokat…. Nem tudta mi az, hogy meghatározott cselekmény, csak annyit tudott, hogy cselekmény. Én úgy kezdtem, hogy akkor mi a kedvenc témaköre, hogy akkor arról beszélgessünk, és akkor azt úgy nagyjából döcögve elmondta. De a többinél egy kibaszott kukkot nem tudott értelmeset elmondani. És a másik, ami még kibaszta a biztosítékot a többinél, hogy körülbelül hússzor lekapcsolt a kamerája, olyan mintha akkor éppen gyorsan rákeresett volna valamire, mert lekapcsolta a kamerát. És ezen végképp kiakadtak.
Schadl György (csalódottan): Jó.
Lukács Tamás: Sorry, nem tudok mit csinálni, úgy leszavaztak, mint a szart.
Az ügy pikantériája, hogy Lukács Tamás jelenleg is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar alelnöke, azaz Schadl György letartóztatása óta ő a szerv legfőbb vezetője. Az rtl.hu telefonon érte el őt, de a kérdésünk elhangzása után csak annyit közölt, hogy nem szeretne nyilatkozni, majd bontotta a vonalat. A végrehajtói karnak küldött e-mailre egyáltalán nem érkezett válasz.
Lukács Tamás alelnökként az összes elnöki feladatot átvette Schadl Györgytől, azaz a frissen kinevezett végrehajtók előtte tesznek esküt is. Ez ugyanakkor sokak szerint aggályos lehet.
A törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz:
a végrehajtó a kinevezést követő egy hónapon belül a kar elnöke előtt esküt tesz,
arra vonatkozó passzus a pedig nincs, hogy ezt a feladatot átengedheti másnak. Miután viszont Schadl György letartóztatásban van, ezt csak úgy lehetett volna megoldani, hogyha az új végrehajtók bemennek hozzá a börtönbe és ott teszik le az esküt, vagy ha a ceremónia idejére kiengedik az elnököt.
A törvény szerint ha az eskütétel nem történik meg, akkor a kinevezéstől számított egy hónapon belül fel kell menteni a végrehajtót, ezzel kapcsolatban pedig Biró Marcellnek, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnökének kellene intézkednie. Az rtl.hu megkérdezte az SZTFH-t, hogy elfogadják-e törvényesen tevékenykedő végrehajtóknak azokat, akik nem Schadl György előtt tették le az esküt, azonban kérdéseinkre nem érkezett válasz.
A nem megfelelő eskütétel miatti következmények 43 bírósági végrehajtót érinthetnek, a kar tájékoztatása szerint ugyanis júliusban 34-en tettek esküt, idén március 15-én pedig kilencen kezdik meg a tevékenységüket. Az utóbbiak esetében az rtl.hu közérdekű adatigénylésére a végrehajtói kar azt közölte, hogy az esküjüket az idézett törvény, valamint a szervezeti és működési szabályzat alapján teszik majd le.
A törvény egyértelműen elnök előtti eskütételt ír elő, a szervezeti és működési szabályzat pedig jelenleg azt, hogy az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti teljes jogkörrel. (Az szmsz-t egyébként módosították, a legfrissebb változata februári dátumozású. Korábban még külön fejezet foglalkozott az elnökkel, amelyben szintén az állt: jelenlétében kell letenni az esküt.)
Szeptemberi cikkünk megjelenése után októberben módosították az elnökségi ügyrendet is, akkor ugyanis lehetővé tették, hogy az alelnök vezényelje le az eskütételt.
Ezzel a két lépéssel azonban az lehet a gond, hogy sem az elnökségi ügyrend, sem a szervezeti és működési szabályzat nem írhatja felül a törvényt.
Jogi alapvetés ugyanis, hogy egy alacsonyabb rangú jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb rangúakkal. Tehát például egy helyi önkormányzati rendelet nem írhat felül egy országgyűlés által elfogadott törvényt, vagy például egy jogszabály nem lehet ellentétes az alkotmánnyal. Ha nem létezne ez a hierarchia a szabályok között, akkor jogi káosz jönne létre, hiszen például egy társasházi közgyűlés döntése is felülírhatná az alkotmány passzusait.
Azt kell tehát majd eldönteni, hogy a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az elnökségi ügyrendben jogszerűen ruházták-e át az elnök feladatát az alelnökre.
Ha viszont utólag azt állapítják meg, hogy jogszerűtlen volt a végrehajtók kinevezése, akkor érvénytelenné válhat minden olyan cselekmény – így például a zár alá vételek, az árverések stb. – amelyeket olyan végrehajtók végeztek, akiknek nem volt megfelelő az eskütétele.
Az ügy komolyságát jelzi, hogy a HVG cikke szerint már volt olyan adós, aki panasszal élt amiatt, hogy az ügyében olyan végrehajtó járt el, aki – álláspontja szerint – nem is tekinthető végrehajtónak.
Az eskütétel egyébként nemcsak egy felesleges ceremoniális esemény, jogi szempontból ugyanis elengedhetetlen, ha a törvény előírja. Egy másik esetben a Fidesz-KDNP is fontosnak tartotta ezt: Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő például csak azután gyakorolhatta képviselői jogait, miután letette esküjét a Parlamentben.(rtl.hu)
