„A Magyarországon folyó politikai életben a szociáldemokrata irányzatot képviseli. Az MSZP kormányzása alatt Magyarország az Európai Unió tagjává vált, és számos reformot hajtott végre a gazdaság, az oktatás és az egészségügy területén. Az MSZP jelenleg az ellenzék része Magyarországon.”

Ha valaki arra is kíváncsi, hogy milyen helyzetben vagyunk most, nos a kép nem lesz vigasztaló. „Az MSZP története során több időszakban is jelentős támogatást élvezett Magyarországon, és korábban az ország politikai életének meghatározó szereplője volt. Az MSZP az 1994 és 2010 közötti időszakban volt kormányon, azonban a 2010-es parlamenti választások óta az MSZP számottevő támogatottságvesztést szenvedett. Összességében az MSZP jelenlegi erőssége az ország politikai környezetének függvényében változó lehet.”

A mesterséges intelligencia tárgyszerűbbnek tűnik, mint néhány TV stúdiókat elszántan járó megmondó ember, vagy a más ellenzéki pártokhoz kötődő „közvéleménykutató”, aki online vagy telefonon megkérdezi a „gazda” párt szavazóit, ugyan kire szavaznának. Érdemes ennél megalapozottabb információra támaszkodni. Elsőül annak az egyetlen nem kormány által fenntartott intézetnek az adataira, amelyik személyes megkérdezésen alapuló véleménykutatást végez. Az így kapott értékek a legalkalmasabbak ugyanis következtetések levonására.

Az elmúlt hónapban publikált kutatás szerint a Fidesz és az ellenzéki tábor is csökkent 2022 márciusához képest (6,7 és 5,8 százalék a támogatottság csökkenése). Ez a demokratikus ellenzék egészének kudarca, az ellenzék támogatottságának jó esetben ugyanis nőnie kellett volna, ha csökken a kormánypárt elfogadottsága. Az ellenzék egésze számára a logikus cél a többségre törekvés lenne, de erre nézve a két, a sajtó által favorizált párt (DK, Momentum) sem beszél másról, mint a reményéről. Remélik, hogy az Orbán rendszer megdönti önmagát!? A remény ráadásul nem vezet a választók politikai cselekvéséhez, ezért nem aktívak a választók, amit az is mutat, hogy a bizonytalanok, titkolók száma 11,6-ről 19,9 százalékra nőtt.

A kutatás azt is jelzi, hogy a választók nem láttak figyelemreméltó politikai cselekvést az MSZP-től: 2022 márciushoz képest visszacsúsztunk, de nem estünk össze, s mivel a pártot választók körében több mint 5 százalékon állunk, ma az EP mandátum megszerzése biztosnak tűnik. Az okok közül a legfontosabb, hogy mindegyik ellenzéki párt, bár eltérő mértékben, balra tolódott a tavalyi választási középre húzódás és a jóléti válság kihasználása miatt, és ezt a versenyt nem nyertük meg. A mi esetünkben csak azt érzékelik a választók, hogy Komjáthi Imre megjelenésével a szabadság-biztonság tengelyén elmozdultunk a biztonság irányába. Igaz, az MSZP támogatottsága novemberben magasabb volt, mint most vagy tavaly tavasszal, de ez nem vált tartóssá, mert a nem kormánypárti média csak a DK/Momentum versennyel foglalkozik, így egyébként őket fel is erősíti a választók szemében. Mindez természetesen hat az MSZP szavazókra is, hiszen állandóan azt hallják, hogy az MSZP támogatottsága milyen alacsony.

Az MSZP-t a távozók és az átállók miatt is gyengének tartják. A disszidensek között van, aki politikai okból távozott, mert nem ért egyet az általunk képviselt új politikai irányvonallal, a radikális szociáldemokrata állásponttal: ilyen az élelmiszerárstop, a munkavállalók védelme, vagy az, hogy fizessenek a milliárdosok. Van olyan is, aki feladja azokat az értékeket, amelyek miatt korábban a mi politikai közösségünket választotta, és a politikai szerepvállalást megélhetési üzletnek tekinti. S van, akinél mindkét ok szerepet játszik. Nem az egyszerű párttagok szakítanak, akik hóban, fagyban aláírást gyűjtöttek, régebben ajánló cédulát szedtek össze, hogy a disszidensek képviselők lehessenek; hanem ők, akik a párttól vagy annak képviseletében jövedelmet húztak.

A mi generációnk felelőssége is, hogy az MSZP hogyan áll talpra. Az új nemzedékhez tartozó egyik megyei elnök idézte egy mostani beszélgetésben az általam 2010 őszén mondottakat: „Az új vezetők közül sokan már nem lesznek itt, rájuk már senki nem fog emlékezni, de én még mindig tagja leszek az MSZP-nek.” Sokan vagyunk így, és ez több, mint nosztalgia. Tisztában vagyunk azzal, hogy a Fidesz hatalma számára az igazi veszély az MSZP megerősödése lehet. Nem véletlenül mondta Kubatov Gábor: „Azt gondolom, hogy több mint három évtized után most a valódi rendszerváltás részesei lehetünk: az MSZP 1,5 százalékon áll. Gyakorlatilag megszűnt létezni. A Népszabadság már a múlté. Szabadság van és béke.” Így tehát nincs más hátra, mint előre! Mai és korábbi támogatóink bizalmának megőrzés és megszerzése az MSZP talpra állásának útja.

A mi történetünk, narratívánk alapja a múltunk értelmezése, a világlátásunk és a szakmai kompetenciánk. Az MSZP imázsának lényege ugyanis a múltból a jövőbe tartó folyamat. Az, hogy az MSZP volt a rendszerváltás fő ereje az elmúlt évtizedekben és az egyetlen történelmi párt, amely vállalja a baloldal történelmi örökségét. Az is, hogy az MSZP az euro-atlanti orientáció kezdeményezője és elkötelezettje volt és marad, amit most Ukrajna (a legnagyobb szomszédunk) önvédelmi harcának támogatásával lehet kifejezni, és azzal, hogy új viszonyt akarunk a két nép között.

A kompetenciánk révén az MSZP a jövendő rendszerváltás motorja lehet. Az SZDSZ régi szlogenjét idézve „Tudjuk, merjük, tesszük”. A jövendő rendszerváltás első lépése, hogy a demokratikus ellenzék többséget szerezzen az önkormányzatokban és az EP magyar delegációjában. Ehhez a mai választási rendszerben együttműködésre van szükség. A konstruktivitást az húzná alá, ha az EP választási együttműködést is a megvalósítanánk. Az MSZP azonban még ennél is többet szeretne: a mindennapi biztonság megteremtését. (Népszava)