Pedig a glifozát nevű szert az IARC (az Egészségügyi Világszervezet rákkutatási ügynöksége) tavaly „valószínű emberi rákkeltőnek” minősítette – és nem mellesleg több mint 180 ezer európai állampolgár követelte az uniós tilalmát. Ráadásul olyan agrárországok, mint Franciaország, Olaszország és Hollandia  is jelezték: jól meglenne a mezőgazdaságuk a kockázatos vegyszer nélkül, és ellenzik a további engedélyezését Európában.

A glifozát toronymagasan a legelterjedtebb gyomirtó szer a világon. Eredetileg a Monsanto fejlesztette ki, ez a hatóanyaga a közismert Roundupnak, és a mai napig ez a vegyszer jelenti a kétes hírnevű amerikai mamut multi egyik legfontosabb bevételét, bár ma már számos más cég is gyártja a rákkeltéssel vádolt gyomirtót.

A legtöbb GMO-növénynek is az a legfontosabb jellemzője, hogy nem pusztulnak el a glifozát hatására. Így ha lepermetezik a GMO-földeket, akkor ott minden elpusztul, a génmódosított növények kivételével. Persze mindig akadnak a gyomok között is túlélők – amelyek emiatt fokozatosan egyre jobban ellenállnak a glifozátnak. Ezért a gyomirtóból is egyre több kell, sőt ezzel párhuzamosan folyamatosan emelik a glifozát élelmiszerekben megengedhető szintjét is.

Habár hazánkban nincsen GMO-termesztés, mégis a glifozát a legelterjedtebb növényvédő szer Magyarországon is. Sajnos ez a kockázatos anyag világszerte mindenütt jelen van a környezetünkben. Itthon is.

Nemrégiben a magyar sajtó is hírt adott arról, hogy az összes vizsgált német sör tartalmazott glifozátot, több esetben is az ivóvízre megengedett határérték sokszorosát. A kaliforniai borok glifozátszennyezettségét is bemutatta egy teszt. Ami viszont aggasztóbb, hogy egy pár hete bemutatottnémet vizsgálat szerint a teljes német lakosság szennyeződött glifozáttal: a vizsgált 2009 ember 99,6%-nak kimutatható volt a vizeletéből. A minták 75%-ában a glifozát szintje 5-szöröse volt az ivóvízben megengedett határértéknek! A legmagasabb értékeket a 0 és 9 év közötti gyermekek esetében mérték.

A glifozát egészségkárosító hatásáról is gyakran jelennek meg új bizonyítékok. Egy nemzetközi szaklap pár hete tette közzé azt a – magyar és nemzetközi tudósok által jegyzett – kutatást, mely szerint a glifozáttartalmú készítmények az emberi hormonrendszert is károsítják.

Idén márciusban szavaztak volna az uniós tagállamok a glifozát júniusban lejáró engedélyének meghosszabbításáról. A formalitásnak indult szavazást azonban elhalasztották, mivel nem lett volna meg a 15 éves engedélyt támogató szükséges minősített többség: Franciaország, Olaszország és Hollandia is ellenezte a javaslatot, a közelmúltban felmerült rákkeltő kockázat fényében. Emellett számos további tagállam (Svédországtól Németországon át Szlovéniáig) jelezte, hogy tartózkodnának a szavazás során. A tagországoknak csupán kisebbsége támogatta az újraengedélyezést – köztük hazánk is –, ám ez nem volt elegendő.

Sajnálkozott is az ipar. Az Európai Növényvédőszer-gyártók Szövetségének (ECPA) az igazgatója abszurd módon úgy nyilatkozott: nagyon dühösek, hogy elmaradt a szer újraengedélyezése az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának a nyomása miatt - amely egyébként az Unió egyetlen szabadon választott testülete. Az ipari lobbista emellett kárhoztatta a civil szervezeteket és az Unió elővigyázatossági elvét is – amely szerint, ha egy anyag egészségügyi kockázatot jelent, akkor mindaddig nem használható, amíg a veszélyt nem cáfolják.

Bár az EU elvben tiltja a rákkeltő növényvédő szerek engedélyezését, a glifozát újraengedélyezéséről azért szavazhattak volna mégis, mert az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) nem tartotta indokoltnak a vegyszer „emberi karcinogénként”, azaz rákkeltőként való besorolását. Ennek az engedékeny, az IARC általi rákkeltő besorolást elvető álláspontnak az alapját döntően a glifozátgyártó cégek vizsgálatai és a német hatóság elemzése adták. Az IARC általi besorolást azonban állatkísérletek támasztották alá, emellett kimutatták a glifozát emberi DNS-t károsító hatását is. Az EFSA értékelése számos vezető kutatót is felháborított. Olyannyira, hogy 96 tudós közös nyilatkozatban jelentette ki, hogy az EFSA besorolása nem hiteles, és „nem támasztják alá bizonyítékok” .

A számos neves hazai tudóst és szaktekintélyt felvonultató GMO-kerekasztal március 23-i ülésén az alábbi nyilatkozatot fogadta el:

„az elővigyázatosság elve alapján a glyphosate kivonását tartja megoldásnak a gyomirtás és állományszárítás gyakorlatából […] Hangsúlyozottan szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarország GMO-politikája és a glyphosate 15 éves meghosszabbítása teljesen ellentétes távlati hatású, hiszen a glyphosate-tal kapcsolatos elővigyázatosságról való lemondás a géntechnológiai úton módosított glyphosate-tűrő termékek/fajtacsoportok megjelenésével jár majd.”

Magyarán tartanak tőle, hogy a glifozát használata ösztönözheti hazánkban a GMO-k megjelenését.

A kormányt azonban ez szemlátomást nem aggasztja: az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának hétfői ülésén a kormánypárti többség leszavazta azt a javaslatot, amely a glifozát forgalmazás meghosszabbítását megakadályozhatta volna.

Az Európai Bizottság következő ülése, amikor ismét napirendre kerülhet a glifozát újraengedélyezése, várhatóan május közepén lesz. Friss hír, hogy egy, az EU 5 legnagyobb országában készült felmérésszerint a megkérdezettek 50-75%-a támogatja a glifozát betiltását.

Reméljük, hogy a jövendő döntéseik során még több tagállam és esetleg Magyarország döntéshozói is tiszteletben tartják majd az uniós alapelveket, valamint az emberek egészségét – és nem fogják támogatni a rákkeltő és hormonkárosító gyomirtó további használatát. Így talán hamarosan megválhatunk a szervezetünket napi szinten károsító vegyszertől.

A szerző a Greenpeace közép- és kelet-európai vegyianyag-szakértője. / kettosmerce.blog.hu