Ugyanakkor a pótlék a bolti, áruházi dolgozókon kívül is sok tízezer embert érint, főként a gyáriparban. Példátlan lenne, ha őket kihagynák az emelésből.

Nem lesz tartható a kiskereskedelemben a jelenleg előírt 50 százalékos vasárnapi pótlék - ennek mértékét jelentősen meg kell emelni - foglalt állást a Napi.hu-nak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A szakember ugyanakkor nem mondott számszerű javaslatot az emelés mértékére, szerinte ennek egy alkufolyamat során kell világossá válnia. Megjegyezte azonban, hogy a szövetség a jelenlegi helyzetben azt  támogatja, hogy a munkavállalók járjanak jobban, persze a gazdaságosság határain belül.

Ezt méltányolni kell!

A vállalkozók második javaslata, hogy módosítsák a Munka törvénykönyvét (Mt.) és a havonta előírt egy, vasárnapra eső pihenőnapot növeljék két napra. Ennek alapján a munkavállalóknak körülbelül 25 kötelezően kiadandó szabad vasárnapjuk lenne egy évben. A fennmaradó 25 napot pedig úgy osztanák fel, hogy azok fele részében az alkalmazott kötelezően berendelhető, míg a másik 12-13 vasárnap alakulásáról alkudozhatna a dolgozó a munkaadóval, kvázi "vétójog" mellett - ismertette Dávid.

A VOSZ harmadik javaslata, hogy a kereskedelemben aktív, gyermeküket egyedül nevelő édesanyákat csak önkéntes alapon lehessen berendelni vasárnapi munkára.

A teljes ágazat mintegy 350 ezres létszámú alkalmazotti állományának körülbelül 50-60 százaléka szakmunkás minimálbéren van bejelentve, amely 83 800 forintnyi nettó fizetést jelent - becsüli a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ). Ennek alapján, a jelenlegi 50 százalékos pótlék a többségnek csak átlagosan 2 ezer forintnyi többletet jelent vasárnaponként, ennyiért pedig nem szívesen viszik el a vasárnapot a dolgozók.

Dávid Ferenc szerint a minimálbéresek számára is jól érzékelhető pótlék-emelésre van szükség, még akkor is, ha emiatt kevesebb bolt lesz képes kinyitni a hét utolsó napján - úgy látja, a bérfejlesztés az egészséges verseny része.

Az idő sürget

A hétvégi pótlék és plusz szabadnap kérdését egyelőre nem tárgyalták hivatalos fórumon - a beszámolók szerint a kormányoldal egyelőre nem döntötte el mit tegyen. A szociális partnerek azonban mihamarább lépnének, hiszen heteken belül az összes nagy boltlánc kinyit minden vasárnap, ráadásul közeleg a kereskedelem számára is főszezonnak számító nyári időszak. (Az Országos Kereskedelmi Szövetség becslései szerint  legalább 10 ezer új emberre lesz igény a bolti, áruházi kiskereskedelemben. Ekkora hiányt korántsem lehet pusztánrészmunkaidősökkel és diákokkal feltölteni.)

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) célja, hogy a pótlék 100 százalékos legyen, ezt a munkáltatók jelentős része elfogadja tárgyalási alapnak - mondta lapunknak Sáling József, elnök. A szupermarketeket üzemeltető cégek, mint például a Spar, - amelyeknek csak az egy műszakos vasárnapi nyitva tartás éri meg - minden további nélkül elfogadnák a pótlék duplázását. A hipermarketek - amelyeknek viszont a több műszakos munkarend is megtérülő, jellemzően vonakodnak a kétszeres emeléstől, a jócskán megnövekvő bértömeg miatt. A 100 százalékos pótlék a diszkontok számára jelenthet versenyelőnyt, hiszen kevesebb terméket forgalmaznak, így kisebb a munkaigényük. A lépés vesztesei a kisboltok lennének - e kör pedig nem csak az apró magánvállalkozásokat, de a vidéken kicsi, néhány fős üzleteket működtető láncokat - köztük a Coopot is érinti - fejtegette Sáling.

A kereskedelmi szakszervezet, a bevásárlóközponti dolgozók számára is (vissza)követeli a 100 százalékos bérpótlékot és a VOSZ-hoz hasonlóan javasolja, hogy legyen havonta legalább két előírt vasárnapi pihenőnap. Ezen felül a KASZ, önkéntes vasárnapi munkavégzést akar, hiszen jelenleg erre nincs lehetőség - a munkavállalót hozzájárulása nélkül is be lehet osztani dolgozni a hét utolsó napján.

Nagyon sokan vannak - ezért nehéz a döntés?

A feldolgozóiparban százezres nagyságrendben dolgoznak az emberektöbb műszakos tevékenység keretében, így jelenleg az 50 százalékos vasárnapi pótlék számukra is jár. E körbe tartozik az elektronikai ipar dolgozóinak többsége, valamint - a munkaszervezéstől függően - számos autóipari alkalmazott, de az érintettek között van gyógyszergyártás és a kőolaj-feldolgozás is. A Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint minden tekintetben méltánytalan lenne, ha e dolgozókat kihagynák a pótlékemelésből. A szövetség azt szeretné, hogy a növekedés az összes érintett munkavállalóra vonatkozzon, ám még nem tisztázott, hogyan tudja majd ezt az álláspontot képviselni - mondta lapunknak László Zoltán alelnök.

Ők kaphatnak pótlékot vasárnap

A Munka törvénykönyve szerint vasárnapi bérpótlék olyan munkavállalóknak jár, akik kizárólag a munkáltató munkaszervezése miatt dolgoznak rendes munkaidőben, tehát, ahol a vasárnapi munkavégzés nem magától értetődő. E körbe tartoznak a kereskedelmi és kereskedelmet kiszolgálótevékenységet, illetve a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatást végző foglalkoztatottak mellett, a több műszakos tevékenység keretében, illetve a készenléti jellegűmunkakörben dolgozó munkavállalók.

Nem jár a vasárnapi pótlék a megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatottaknak, valamint -egyebek között - az idényjellegű munkát végző és a kizárólag szombati és vasárnapi részmunkaidőben dolgozó munkavállalóknak, még akkor sem, ha több műszakos a tevékenység. Utóbbi kör a kereskedelemben is sokakat érinthet, például diákmunkásokat, osztott munkaidős beosztottakat. A jogértelmezés változékonyságát jól tükrözi, hogy a Kúria korábban eltörölte a bevásárlóközponti dolgozók vasárnapi pótlékát, arra hivatkozva, hogy a fogyasztói szokások megváltoztak - ennek megfelelően a plázák rendeltetésszerűen vannak nyitva a hét utolsó napján.(a plázákban lévő élelmiszerüzletek dolgozóinak azonban továbbra is jár a pótlék).

A szakszervezeti vezető úgy tapasztalja: jelenleg az alacsony foglalkoztatottság miatt rendkívüli módon túlterhelik a gyári dolgozókat, s a hektikus megrendelések miatt még a vezető autógyártóknál is jókora munkaerőigény jelentkezik a hétvégéken.

Szerinte nem csak emelni kell, hanem a munkaügyi védelem is erősítésre szorulna: a gyáriparban nagy gondot jelent, hogy az esetek jelentős részében a munkaadó elmulasztja kifizetni a hétvégi pótlékot (és nem csak ezt, hanem a túlóra- és egyéb pótlékokat is). E gyakorlat jellemzően a nagy cégek második-harmadik körös beszállítóinál, alvállalkozóinál fordul elő.

Máshol megvonnák - nem illik ez össze

Mint azt korábban megírtuk: a kormány, ezidáig nem hivatalos Mt.-módosító javaslata szerint megvonnák a kötelező hétvégi pótlékot a készenléti jellegű munkakörökben dolgozóktól. Ez szintén több tízezer embert érintene kedvezőtlenül - például a vasutaknál, valamint a villamos-, és gázipar egyes "félkötetlen" munkaköreiben. E javaslatot a kabinet vélhetően a MÁV nyomására "csempészte" a módosítóba - s az teljesen szembemegy a versenyszféra újabb trendjeivel, amelyek szerint a munkavállalókat megpróbálják bőkezűbben javadalmazni az elmúlt évekhez képest. A javaslatról még az is kiderülhet, hogy ellentétes az EU normáival.

napi.hu