A földárverésekből származó bevétel felhasználása, az egészségügyi törvények módosítása, a szakképzési rendszer átalakítása, a börtönviszonyokat érintő szabályozások és a foglalkoztatási törvények módosítása lesznek a közvélemény figyelmének fókuszában 2016 második felében – írta elemzésében a Policy Agenda.

A kormány által az Országgyűlésnek benyújtott törvényalkotási tervben ötvennégy törvény szerepel.

A PHa-index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikáció lehetősége és a politikai szereplőkkel való lehetséges konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvénytervezeteknek.

Az elemzőcég által kidolgozott Politikai Hatás Index (PHa-index) segítségével azt vizsgálták, hogy mely miniszterek számára lesz nehéz az őszi törvényalkotási időszak.

A Policy Agenda szerint az Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma számíthat a legnehezebb jogalkotási munkára az elkövetkező félévben. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium ugyanakkor nem veszi ki a részét a jogalkotási munkából.

A jogalkotási terv és a korábban nyilvánosságra került információk alapján a Policy Agenda öt olyan ügyet sorolt fel, amelyek magas PHa-indexszel rendelkeznek, azaz várhatóan a közvélemény figyelmének fókuszában lesznek.

• A Földet a gazdáknak! programból befolyó bevétel felhasználása (3,8): az ellenzék által sokat vitatott földárverésekből származó pénzeket kívánja a kormány felhasználni, és erre kell törvényt alkotnia a parlamentnek. A törvényjavaslat vitája könnyen egybeeshet azzal a népszavazási kampánnyal, amelyhez az MSZP várhatóan összegyűjtötte a szükséges kétszázezer aláírást.
• Egészségügyi törvények módosítása (3,65): keveset lehet tudni arról, hogy mit szeretne ennek kapcsán módosíttatni a kormány. A törvényalkotási tervben nagy terjedelmű módosítást jeleznek előre. A Lázár János miniszter által említett javaslat (szűrésen való részvétel és a fizetendő egészségügyi járulék közötti kapcsolat), a cselekvéskényszer az egészségügy helyzete miatt mind azt mutatja, hogy nagyobb átalakításokat is hozhat az ősz ezen a területen.
• Szakképzési rendszer átalakítása (3,2): a közoktatás mellett a szakképzés is komoly kritikákat kapott. A jogalkotási terv szerint a kormány csökkenteni szeretné a vizsgaszervezési intézmények számát, amely biztosan vitákat vált ki.
• Börtönviszonyokat érintő szabályozás módosítása (3,1): az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben hozott ítéletében arra hívta fel Magyarországot, hogy többek között dolgozzon ki programot a börtönzsúfoltság felszámolására. Önmagában ez a kérdés még nem került volna bele a TOP5 mezőnybe, ugyanakkor a kormány retorikája éppen arra épül, hogy „ne akarják nekünk kívülről megmondani, hogy mit tegyünk”. Ez a kérdés akkor lesz napirenden, amikor az Európai Bizottság elleni kvótanépszavazás a leginkább előtérben lesz.
• Foglalkoztatási törvények módosítása (2,8): nem derül ki annál több a törvényalkotási programból, mint hogy közepes méretű átalakítást szeretne a kormány ezen a területen. Ugyanakkor a szociális partnerekkel való tárgyalási kényszer miatt mindenképpen előtérben lesz a kérdés, még ha nem is feltétlenül a legnagyobb visszhangot kiváltó ügy lesz.

168ora.hu