Ilyen ország márpedig egészen biztosan nincs, holott de.

Van, és abban az alábbi ábra szerinti eszelős, össze-vissza beszélő, arrogáns izék méltatlankodnak közjogilag:

Kövér László portást tehát megkérdezték egy gyűlöletkeltő lakossági szeánszon, mit gondol ő a bérunió nevű kezdeményezésről, amelyet a Jobbik már egy ideje elég következetesen feszeget.

Olyannyira következetesen, hogy további hét (lehet, hogy nyolc) közép-kelet-európai ország képviselőivel együtt Vona Gábor pártja az Európai Bizottsághoz fordult, hogy az Unió alapszerződéseiben, alapelveiben az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, mint alapvető célkitűzés jelenjen meg.

Az akció célja tehát az, hogy egy magyar asztalos, tanár, ápolónő, buszsofőr ugyanannyit keressen, mint egy osztrák asztalos, tanár, ápolónő, buszsofőr.

Vona konkrétan úgy fogalmazott: a bérunión alapuló új Európa azt jelentené, hogy a fejlesztési forrásokat olyan beruházásokra fordítjuk, amelyek valódi, versenyképes munkahelyeket és versenyképes béreket tudnak teremteni.

Jó.

Most tekintsünk el attól, hogy egy ilyen kezdeményezés (függetlenül attól, hogy kinek a kútfejéből pattant ki) sikerre vitele mennyire bonyolult procedúra (kezdve a május 22-től számított 1 év alatt összegyűjtendő 1 millió aláírástól), hogy mennyire vehető komolyan például az,

hogy teljesen különböző teljesítőképességű gazdasággal leírható országokban a vécésnénik ugyanannyit keressenek.

Nem a javaslat pragmatizmusát, megvalósíthatóságát, egyáltalán létjogosultságát szeretném most vita tárgyává tenni, hanem a kormánypárti reakciót, ami konkrétan az összes agytekervényemet kiégette.

Idézzük csak Kövér polihisztort:

Történelmi okokból kifolyólag egy tőkeszegénységgel küszködő régió, ennek vannak gazdasági értelemben előnyei is.

Ezért van annyi munkavállaló – főleg lengyelek – Nyugat-Európában, mert kevesebbel is beérik – elnézést kérek, idézőjelbe téve -, mint a jóléti állam szolgáltatásaihoz hozzászokott, hogy ne mondjam, némely esetben

hozzálustult helyi polgárok.

Ez egy versenyelőny a lengyel munkavállaló számára, mert van munkája Londonban, és viszonylag jól keres, és azt hazautalja.

Az meg annak az országnak is versenyelőny, számos szegény(ebb) közép- és kelet-európai ország  ebből él”.

Annak illusztrálására, hogy mennyire dühöngő vércinikusok irányítják ezt az országot, említsük meg itt azt is, hogy Kövér nem az első fideszes szócső, aki megnyilvánult ebben a kérdésben, amelyet egyébként a sajtó úgy általában nem vert különösebben nagy dobra.

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője például azt mondta, hogy azért ne zárkózzanak fel a magyar bérek az európai uniós szintre, mert akkor majd ide betelepítik a migránsokat, akik elveszik a rezsicsökkentést, és a munkahelyteremtő támogatások lehetőségét.

Ja? Jó.

Dömötör Csaba, a rogáni propagandamonstrum államtitkára közben azzal érvelt, hogy egy ilyen típusú intézkedés jogköröket vonna el Magyarországtól az unió javára, mégpedig a bérmeghatározás ügyében, mint ahogy ez az energiaárak emelkedése esetében is megfigyelhető.

Az már önmagában is borzasztó, hogy a Jobbik beszél szolidárisabb, igazságosabb, tisztességesebb Európáról, és a Jobbik mondja ki, hogy Brüsszelt nem megállítani, hanem megreformálni kell, hogy megállításra egyedül Orbán Viktor olcsó munkaerőre építő politikája szorul.

Nem mintha nem lenne elég félelmetes, hogy a szelsőjobbos Jobbik a konzervatív közép álcáját ölti fel ideig-óráig, miközben az egykori liberális Fidesz meg a legocsmányabb szélsőséges fasisztoid manőverekkel operál.

Viszont legalább annyira elborzasztó az, amit Kövér László az ő mosdatlan szájával mond bele az arcunkba. Persze, akkor is az lenne,

• ha nem kellene lasszóval befogni a magyar munkavállalókat, mert olyan súlyos a munkaerőhiány;
• ha Magyarország nem tartozna, az EU legszegényebb tagállamai közé;
• ha nem tudnánk, hogy miközben a kormányváltás óta a társadalom felső 10 százalékának javult a helyzete, 60 százaléknak kurvára romlott a pozíciója;
• ha minden tizedik munkavállaló nem számítana szegénynek (ők azok, akiknek a bére nem éri el a medián bérnek – 140 ezer forint körül van – a 60 százalékát;
• és ha úgy általában nem lenne evidencia, hogy az Európai Unióban Magyarországon a legnehezebb kitörni a szegénységből.

Nem mintha nem tudnánk, hogy a Fidesz egyik leginkább Európa-ellenes őskövülete Kövér László, de ilyen megvető, magas lóról hallucináló pofátlanság még az ő rinocéroszbőrrel borított pofájának viszonylatában is erős.

Szóval azért jó nekünk, mert szegények vagyunk.

Azért jó nekünk, mert kevesebbel is beérjük és mert különben is rohadjon meg a jóléti állam, hát hiszen mi munkaalapú társadalmat építettünk ide és még az sem jött össze.

Külön aljadékság a lengyel munkavállalókra vetíteni a mondanivalót, akik természetesen az ország méretéből, a lakosság számából (közel 38,5 millió) adódóan nyilván nagyobb számban reprezentáltak a nyugat-európai munkaerőpiacon, mint mondjuk a magyarok, vagy a románok.

Az, hogy több lengyel dolgozik Nyugaton, mint magyar, csak annyit jelent, hogy a Földön négyszer annyi lengyel él, mint magyar.

De milyen versenyelőny, te aljas házmester?

Lázár kollégád a múltkor a sárba tiporta a külföldön dolgozó magyarokat, amikor azt bírta ugatni, hogy Magyarországon szar a fizetés, de mégis jobb az élet, mint ha Nyugaton dolgozna valaki rabszolgaként. Most akkor nem rabszolgaság, hanem versenyelőny?

Az a kibaszott versenyelőny számunkra, hogy nem kell ellustult nyugati jólétben élnünk, hanem amióta a nyakunkon tapostok a duplájára nőtt a dolgozói szegénység?

Ez a versenyelőny?

Hogy a lakosság több, mint 40%-a a létminimum alatt él, amit azért töröltetek el, mert amit nem mérünk, az nem létezik?

Most akkor nem az van, hogy a Nyugat gazdaságilag összeomolni készül?

Nem az van, hogy ha mi nem lennénk, akkor már rég darabokra hullottak volna?

Most akkor elismerted, hogy a statisztikák kozmetikázása mellett a sok százezer kivándorolt magyar azért kell, mert hazaküldi a pénzt?

Nem az van, hogy jobban teljesítünk, nem az van, hogy dübörög a gazdaság, hanem az van, hogy elüldöztétek a magyarokat, akik itt nem tudtak megélni, és most próbálod ezt úgy beállítani, mintha ez a lehető legjobb dolog lenne, ami velünk történhetett.

Kövér! Szerintem te ne érd be kevesebbel: ne kérj elnézést. Köpj fel és állj alá!

Szerző: Molnár Bálint/kolozsvaros.com