Kijelenthető tehát, hogy a távhő a magyar családok, közintézmények fűtés- és melegvízellátását meghatározó energiaforrás. Nehéz azonban pontosan összehasonlítani, hogy mennyibe is kerül valójában a távfűtés egy-egy háztartás számára, hiszen azt településenként különböző cégek biztosítják, sőt egyes városokban több szolgáltató is található. Éppen ezért a Pénzcentrum kikérte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) a településekre vonatkozó pontos adatokat (2016), hogy kiderüljön, hol fizetnek a legtöbbet és a legkevesebbet a fogyasztók.

47-szer drágább alapdíj? Igen!

A legtöbb településen (szolgáltatónál) a légtérfogat alapú alapdíj és a gigajoule alapú fűtési vagy HMV hődíj szerepelt a listában, így első sorban ezeket rangsoroltuk.

A távfűtési alapdíj Nagyatádon, Putnokon és Záhonyban a legdrágább, míg Szarvason, Pornóapátiban és Ajkán a legolcsóbb.

Azért, hogy a költségeket forintban is lássuk, vettük a légtérfogat alapú alapdíjat és megszoroztuk egy 135 légköbméteres (átlagosnak mondható) lakás fogyasztásával. A számok egészen döbbenetes különbséget mutatnak, hiszen míg Pornóapátiban az alapdíj éves szinten 1 620, Ajkán 5 265 forint, addig Nagyatádon mindez 76 680 (47-szer több mint Pornóapátiban), Putnokon pedig 68 580 forint. Ez persze a két véglet, de az ötödik legolcsóbb Sátoraljaújhely (26 650) is több mint kétszer drágább, mint az 5. legdrágább Berettyóújfalu (59 400).

A hődíjakról és a melegvízről a Pénzcentrum cikkében olvashat >>