Borókai Gábor: az előző baloldali kormány alatt "nagyobb" volt a szabadság a médiában
Borókai Gábor volt az ATV Egyenes Beszéd vendége péntek este, ahol beszélt Simicska Lajosról, a Heti Válasz és a magyar sajtószabadság helyzetéről is.
Borókai elmondása szerint az utolsó nyomtatott lapszám már csütörtök kora reggel elfogyott, volt olyan alternatív terjesztő, aki reggel fél 9-kor hívta őket: maradt-e még a lapból?
A beszélgetésből kiderül az is, hogy a tulajdonos Simicska Lajosnak Borókai többször is vitt olyan ajánlatevőket az elmúlt években, akik megvették volna a Heti Választ, de az oligarcha ezt mindig visszautasította, ellenben most a választások után szabad kezet kaptak a lap eladására.
Simicska április 9-én hívta be Borókait és adott neki felhatalmazást arra, hogy eladhatja a lapot, ha van rá vevő. Borókai szerint Simicska valószínűleg más eredményre számított a választásokon, és nem anyagi okokból ad túl médiaportfólióján, hanem mert „nem látja értelmét a sajtó fenntartásának”.
Borókai szerint ők 2010 és 2014 között azt az álláspontot képviselték, hogy legyen a kormánynak egy válság időszak után lehetősége kormányozni. A Heti Válasz fordulatát pedig nem a G-naphoz köti. Szerinte 2014-től kezdve folyamatosan erősödött a szerkesztőségen belül az a gondolat, hogy valamiféle konszolidációnak kéne jönnie a Fidesz kormányzásában:
„legyen végre rend, legyenek világos szabályok amikhez mindenki tud alkalmazkodni, és mindenki tudja tenni a dolgát, tud csinálni, médiát, üzletet, politikát”
Borókai arról is beszélt, hogy míg a baloldali kormányok alatt nagyobb volt a ”szabadság„ a piac uralta a politikát. Ezt Borókai szerint nem tudták jól kezelni a szocialisták, ebből keletkezett egy rendetlenség.
Borókai szerint most viszont egy olyan rend lett, ahol a politikának van befolyása, a piacra és a médiára. A kormány úgy tekint az ezekben a szektorokban létező szereplőkre, mint akik a kormányzásának vagy segítői, vagy gátolói.
Szerinte az újságírói munkának, a teljesítménye az értéke eltűnt. A hirdetések eloszlásában se a piaci, elérési, minőségi szempontok játszanak szerepet, hanem nagyon szigorúan politikai célok alapján dől el kinek jut hirdetés. Ez torzítja a a magyar sajtónyilvánosságot, de a véleményszabadság szerinte teljes ma Magyarországon. (merce.hu)