Egyre több magyar hal meg: ezekben a megyékben a legsúlyosabb a helyzet
Utoljára, 2001-ben, az első Orbán-kormány alatt volt ilyen magas a halálozások száma.
2017-ben 132 ezer ember vesztette életét Magyarországon. Ez igen aggasztó, hiszen utoljára 2001-ben volt ilyen magas a halálozások száma. A halálozások nominális számát persze nemcsak az adott megye egészségügyi állapota, egészségügyi rendszere határozza meg, hanem az adott népesség korösszetétele és a belföldi vándorlás is - írja a Hello Vidék.
Ha összességében nézzük az éves halálesetek számát, akkor szomorú kép rajzolódik ki előttünk 2001-ig visszatekintve. 2017-re ugyanis „visszajutottunk” oda, hogy körülbelül ugyanannyi ember hal meg évente, mint 2001-ben, 132 ezer. Nem véletlen, hogy az elmúlt években elakadt a várható élettartam javulása idehaza.
Nyilván a halálozások nominális számát nemcsak az adott megye egészségügyi állapota, egészségügyi rendszere határozza meg, hanem az adott népesség korösszetétele és a belföldi vándorlás is. Ettől függetlenül érdemes megvizsgálni, hogy hosszabb távon hogyan jött össze az elmúlt évek 130 ezres halálozási száma.
Elsőként a 2014-es évhez viszonyítunk, ekkor ugyanis éves szinten 126 ezer haláleset történt Magyarországon, ilyen alacsony nominális számra 1974 óta nem volt példa, vagyis 40 éves csúcs dőlt meg.
Ha a három évvel ezelőtti adatokkal vetjük össze a legutóbbi, 2017-es halálozási statisztikát, akkor három megye halálozási számának növekedése szembeötlő. Három év alatt Fejér megyében közel 11 százalékkal, Pest megyében 9,7 százalékkal, míg Veszprém megyében 9,2 százalékkal haltak meg többen, mint 2014-ben. Őket követi Heves, Csongrád és Baranya megye.
Összességében azt is elmondhatjuk, hogy 2014-hez képest nem volt olyan megye, ahol csökkent volna a halálozások száma.
Ha viszont a 2017-es adatokat a 2001-es számokhoz mérjük, akkor többségében csökkenést tapasztalunk a halálozások tekintetében. Heves és Nógrád megyében volt a leglátványosabb a csökkenés, 5 százalék körüli.
Ezzel szemben látványosan növekedett a halálozások nominális száma Pest megyében (21 százalék), Fejér megyében (14,3 százalék) és Veszprém megyében (6,3 százalék). Feltételezhetően ez azzal áll összefüggésben, hogy ezekben a megyékben nagyobb az idős korosztály aránya, akik sokkal kiszolgáltatottabbak a betegségeknek.
