A háború határán az atomnagyhatalom India és Pakisztán
A kasmíri helyzet miatt ismét fagyossá vált a két állam viszonya: szerdán Iszlámábád indiai gépeket semmisített meg.
Forrás: NDTV.com
Egyre vészesebb helyzet alakul ki Kasmírban. Egy nappal azt követően, hogy indiai gépek légicsapást hajtottak végre iszlamisták búvóhelyei ellen, Pakisztán saját közlése szerint két indiai harci gépet lőtt le.
Az iszlámábádi hadsereg szóvivője, Aszif Gafur szerint mindkét gép Kasmír pakisztáni részén tartózkodott. Utoljára az 1971-es háború idején volt példa arra, hogy India megsértse a oakisztáni légteret - közölte.
A régióban mind nagyobb aggodalommal tekintenek a kasmíri helyzetre. Kína visszafogottságra intette Indiát és Pakisztánt. Peking azt közölte, mindkét ország feladata, hogy lépéseket tegyenek a helyzet stabilizálásáért. Hasonló nyilatkozatot tett közzé az Európai Unió is. Egyelőre azonban visszafogottságnak nyoma sincs, napról napra válik ellenségesebbé a légkör. Imran Khan pakisztáni miniszterelnök arra intette a hadsereget és a közvéleményt, hogy minden eshetőségre készüljenek fel.
Terroristákra, majd vadászgépekre lőttek
India kedden saját közlése szerint egy pakisztáni „terroristatábor” ellen indított támadást, s Újdelhi közlése szerint a Dzsais-e-Mohamed (Mohamed hadserege, JEM) terrorcsoport számos harcosát ölték meg, köztük néhány vezető személyt is. A hivatalos közlés szerint potenciális öngyilkos merénylők is életüket vesztették. Újdelhi egy február 14-én végrehajtott öngyilkos merényletre válaszolt, melynek során negyven indiai vesztette életét. A Kasmír északi részén, Szrinagarban végrehajtott merénylet célpontja a CRPF nevű paramilitáris rendőri egység volt. India már akkor is Pakisztánt vádolta az akció kitervelésével. Ez volt harminc év óta a legvéresebb merénylet a régióban, amelyért a JEM nevű szervezet vállalta a felelősséget.
Bár a terrorcsoportot hivatalosan 2002-ben betiltották az országban, az indiai és az amerikai kormányzat is úgy véli, hogy a pakisztáni kormányzat továbbra is megtűri. Vezetője, Maszúd Azhar pakisztáni területen tartózkodik, s innen toboroz harcosokat. India több ízben felszólította a szomszédos muzulmán államot, hogy lépjen fel a terrorcsoportokkal szemben, Újdelhi szerint azonban semmi sem történt. Pakisztán mindeközben visszautasította India keddi állítást, az iszlámábádi kabinet szerint szó sem volt semmiféle terroristatáborról Kasmírban, s az indiai akció során senki sem vesztette életét. (Szakértők is kételkednek abban az indiai állításban, mely szerint sokan haltak meg.) Ugyanakkor Sah Mehmud Kuresi pakisztáni külügyminiszter elítélte a pakisztáni légtér megsértését, s a „megalapozatlan agressziót”.
Fegyverként használnák a folyókat
Szerdán érkezett Pakisztán válasza az indiai gépek lelövésével. A nemzetközi közösség joggal aggódik a legutóbbi fejlemények kapcsán, hiszen két nukleáris hatalomról van szó. Ráadásul mindkét ország jelentős haderőt csoportosított a térségben. Csak India mintegy félmillió katonát állomásoztat a Kasmír völgyében. Bár az utóbbi időben is folyamatosan feszült volt a helyzet a régióban, s időnként tüzérségi támadásokra is sor került, légicsapásra már évek óta nem volt példa. A kemény keddi indiai válaszcsapás hátterében az is állhat, hogy az országban, áprilisban és májusban, parlamenti választást rendeznek, s Narendra Modinak nem áll jól a szénája. Az újraválasztásban reménykedő indiai miniszterelnöknek meg kell mutatnia, hogy keménykezű vezető. A légicsapások mellett azonban más lehetősége is van arra, hogy móresre tanítsa Pakisztánt. Mint a Neue Zürcher Zeitung hétvégén beszámolt róla, Modi kormánya nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy megfordítja három folyó folyásirányát. Így Iszlámábád jelentős vízkészlettől esne el. Pakisztán már így is jelentős vízhiánnyal küzd, a 200 millió pakisztáni fejenként évi ezer köbméter vízből gazdálkodhat. Ráadásul a vízkészlet 90 százalékát az agrárium használja fel.
Folyamatos feszültség Kasmírban
A mostani állapotok kialakulásának jócskán akadtak előzményei. Igaz, a 2000-es évek elején békésebb időszak kezdődött a két ország életében, 2003-ban tűzszüneti megállapodást kötöttek. A 2008-as pénzügyi központban, Mumbaiban végrehajtott, 166 ember életét kioltó terrortámadás azonban visszavetette a közeledés folyamatát. India Pakisztánt tette felelőssé a terrortámadásért. Újdelhi a Laskar-e-Taiba szervezetet vádolta, ám azt is állította, hogy a terroristák segítséget kaptak a hivatalos pakisztáni szervektől. Komoly feszültség keletkezett a két állam között a terrorakció nyomán, ám 2010 februárjában felújították a két évvel korábban zsákutcába került béketárgyalásokat. Bár nemhogy áttörés, még csak előrelépés sem történt. Az apró enyhülés nem is tartott sokáig: 2009-ben 28, 2010-ben 44, 2011-ben 51, 2012-ben pedig már 71 incidenst jegyeztek fel a határszakasznál.
2012 végétől aztán még jobban elmérgesedett a helyzet. Ismét a kölcsönös fenyegetőzés határozta meg a két állam viszonyát. Kasmír demarkációs vonalánál szinte mindennaposakká váltak az összetűzések. 2013 januárjában aztán pakisztáni katonák átlépték a kasmíri tűzszüneti vonalat, s megölték egy indiai járőrcsapat két tagját. India erre válaszként hazarendelte iszlámábádi nagykövetét.
2015 óta még több támadást hajtottak végre az indiai biztonsági erőkkel szemben Kasmírban, a helyzet azonban 2016. július 8-tól mérgesedett igazán el, miután megölték Burhan Vanit, az elsősorban a fiatalok körében népszerű, Indiában terrorlistán szereplő Hizbul Mudzsahedin csoport vezetőjét. Szeptember 18-án négy terrorista 19 indiai katonát ölt meg, több tucatnyian megsérültek. Akkor háború szélére sodródott a két ország, de sikerült elsimítani a feszültségeket.
Szerző: Rónay Tamás / nepszava.hu
