DK: Erdogan nem megvédi Európát

Arató Gergely (DK) szerint Orbán Viktor miniszterelnök újabb "diktátorhaverja", Erdogan török elnök budapesti látogatásának levét a budapestiek itták meg: leszállították az embereket a villamosról, nem járt a metró, nem engedték ki az embereket az aluljáróból. Szerinte az Erdogan elleni tüntetés miatt zárták le a várost, mert nem akarta a kormány, hogy vendége lássa, nem látják szívesen.

Véleménye szerint Erdogan nem megvédi Európát a menekültektől, éppen ellenkezőleg: az általa indított háború miatt kurd menekültek tízezrei indulnak majd el Európa felé. A kormány azért támogatja ezt a politikát, mert a kormánypártok egyetlen politikai terméke a menekültek elleni gyűlölet, ezt szeretnék fenntartani és ehhez jönnek jól az elűzött százezrek – hangoztatta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, azt szeretnék elérni, hogy a világ meghatározó országai érdekeltek legyenek Magyarország sikerében, a török államfő látogatása is ezt a célt szolgálta. Emlékeztetett arra, hogy miniszterelnökként Gyurcsány Ferenc is fogadta Erdogant. Ha a baloldal annyira segíteni akart volna a budapestieknek, akkor nem szervezett volna tüntetést olyan útvonalakra, amelyek lezárása súlyosbította a helyzetet – mondta.

Azt javasolta a DK-nak, ha morális kérdésekben van kedve tenni, akkor mondja meg, hány helyen akarja a városok és a kerületek nyakába ültetni azt a Czeglédy Csabát, akit korábban már elítéltek adócsalásért és most is ezzel vádolják.

Azt is kérte, hogy a következő ellenzéki egyeztetésen tegyék szóvá a Momentumnak, hogy a román és a szlovák választáson nem a magyar jelöltet támogatja. Úgy értékelt, "kikeltek az SZDSZ-fiókák, és érzéketlenebbek a nemzeti ügyek iránt, mint az elődjeik valaha".

MSZP: növeljék a prosztatarák megelőzésének hatékonyságát!

Gurmai Zita (MSZP) a férfiegészség hónapja, november kapcsán beszélt arról, hogy a férfiaknál a prosztatarák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés, a szűrővizsgálatok azonban szerinte nem elérhetőek. Szóvá tette, hogy tavaly nem indult el vastagbélszűrési program, ami miatt felmerült a veszélye, hogy vissza kell fizetni hatmilliárd forint uniós támogatást.

Elmondta, sok szűrővizsgálat csak háziorvosi beutalóval lehetséges, de nincs elég háziorvos; a szűrőbuszokon is csak beutalóval lehet ingyenesen igénybe venni a vizsgálatokat. Azonnali hatállyal növeljék a prosztatarák megelőzésének hatékonyságát! – szólított fel.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, a képviselő szerint el nem indult vastagbélszűrési programba 220 ezer férfit hvatak be, közülük 53 ezren adtak mintát, 3000 férfit további vizsgálatra is behívták.

Hozzátette: a szűrőbuszokra nem kell beutaló, azokon elvégzik az alapvető vizsgálatokat. Beszélt a háziorvosok emelkedő támogatásáról, a praxisközösségeknek egészségmegőrző szolgáltatások esetén biztosított többlettámogatásról, valamint a letelepedési és praxisprogramokról.

Jobbik: a kormánypártok nagyon kikaptak Jászberényben

Jakab Péter (Jobbik) úgy értékelte, a kormánypártok az általuk "kihisztizett", megismételt jászberényi önkormányzati választáson nagyon kikaptak, az ellenzék pedig nagyon nyert. A győzelmet azzal magyarázta, hogy a magyar embereknek elegük van a gyűlölködésből, abból, hogy hülyének nézik őket, "ellopják a konyhapénzt is", és ezért nélkülözniük kell.

Szóvá tette az alacsony magyarországi béreket, szerinte ugyanis nem az alacsony bérekkel kell versenyezni Ázsiával, hanem minőségben és tudásban kell versenyképesnek lennie a magyar munkavállalónak. Úgy összegzett, a vidék Magyarországa azt üzeni a kormánypártoknak: tűnjenek el a közéletből, elég volt a látványberuházásokból, a stadionokból, a vidék termelő beruházásokat akar és olyan politikusokat, akik szolgálják a népet.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára rámutatott: az október 13-i önkormányzati választáson a kormányoldalt 1,8 millió, a nem kormányoldalt 1,3 millió választó támogatta. Ha üzentek a választók, akkor önöknek üzenték azt, hogy el kellene tűnni a közéletből – értékelt.

Orbán Balázs bírálta Gyöngyösi Mártont, a Jobbik európai parlamenti képviselőjét, aki amikor a Momentum román választással kapcsolatos álláspontjáról kérdezték, úgy válaszolt: ennyi erővel az etiópok gátépítéséről is kérdezhették volna.

LMP: nem foglalkoznak eleget az iskolai zaklatások megelőzésével

Hohn Krisztina (LMP) az iskolai zaklatások, a bullying kapcsán úgy vélekedett, hogy ennek prevenciójával nem foglalkozik megfelelő mértékben a magyar oktatásügy. Ennek a megfelelő kezelésére nincsenek felkészítve sem a gyerekek, sem a felnőttek, holott maradandó sérüléseket okoz – mondta. Szerinte a legtöbb diák érintett, és fontos, hogy a pedagógusok olyan képzéseket kapjanak, amelyek segíti őket a bántalmazások felismerésében.

Rétvári Bence közölte, a kormány két – az oktatási és a digitális – stratégiájának részeként is elindított programokat, hogy segítse ezeket a helyzeteket megelőzni, kezelni. Hozzátette: a pedagógusok gyakorlati segítséget kapnak az iskolai bántalmazás megelőzésére.

Elmondta azt is, hogy az új büntető törvénykönyv szigorúbban bünteti a tanárok mint közszolgálatot ellátó személyek elleni erőszakot. Az agresszió megelőzését segítő programok között említette az ovizsaru-, vagy az iskolai bűnmegelőzési tanácsadó programot.

Párbeszéd: ne vágjanak ki fákat a Normafánál!

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, bár a Fővárosi Közgyűlésben ellenszavazat nélkül fogadták el a klímavészhelyzet elfogadásáról szóló határozatot, négy nappal később, a "fideszes kormányhivatal" engedélyt adott 220 fa kivágására a Normafánál, hogy parkolót építsenek. Úgy értékelt: a kormányoldal elméletben támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, a gyakorlatban azonban mégsem értik, hogy mit jelent.

Közölte: az ügyben a hatósághoz fordultak és most szombatra tüntetést is szerveztek, hogy felemeljék a szavukat a fakivágások ellen. Hangsúlyozta: a Normafa busszal, fogaskerekűvel, kisvonattal és a libegővel is megközelíthető, ezért nincs szükség arra, minél több autót engedjenek oda.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta: a kormány fontosnak tartja a klímaváltozás elleni küzdelmet, és azon dolgozik, hogy 2030-ra az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen.

A Fővárosi Közgyűlésről szólva úgy vélte: egyértelművé vált, hogy Karácsony Gergely főpolgármester nem akarja megfékezni a múlt embereit, hiszen olyanok kerültek pozícióba, akiknek "bérletük volt a Napkelte című műsorba, amikor tombolt a baloldali sajtószabadság". Visszatért Atkári János, és Gy. Németh Erzsébet, Demszky Gábor volt helyettesei, Draskovics Tibor, Kolber István, Tordai Csaba, Katona Tamás, Gyurcsány Ferenc kormányának tagjai, Gál J. Zoltán, Gyurcsány Ferenc volt kabinetfőnöke, de visszajött még bűnözőket védő ügyvéd és Horn Gyula unokahúga is – sorolta az államtitkár, aki szerint ők a múltat akarják "visszatalicskázni, a pénzt pedig ki".

Emellett – folytatta – az is kiderült, hogy Karácsony Gergely olyan intézkedéseket akar bevezetni, amelyekről a kampányban nem volt szó: a stadionstop helyett múzeum- és kórházstop jöhet. Kitért arra is: a "képmutatás álarca" is lehullott Karácsony Gergelyről, hiszen kiderült, hogy "csak akkor zöld, ha be van kapcsolva a kamera". Megjegyezte: a színjáték a baj, nem az, ahogy a főpolgármester közlekedik.

KDNP: alkalmazkodni kell a digitalizáció kihívásaihoz

Latorcai János (KDNP) arról beszélt, hogy a digitalizáció mára minden gazdasági folyamatot áthat, azonban lényeges, ki juthat hozzá az adatokhoz, ki használhatja az ebből eredő lehetőségeket és jövedelmet. Kitért arra is: a digitalizáció eredményeképpen számos hagyományos munkalehetőség megszűnik, miközben újak sokasága keletkezik, amelyek a társadalomban is gyökeres fordulatot hozhatnak. Hangsúlyozta: ezért fokozott figyelmet kell fordítani a következő időszakban a digitális infrastruktúra és az oktatási-szakképzési politikák kialakítására, hogy a munkaerő alkalmazkodni tudjon a digitális gazdaság kihívásaihoz.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára elmondta: a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb és legversenyképesebb ország között legyen. A digitalizáció esélyt és lehetőséget teremt, és az élet minden területére kihatással van – tette hozzá. Kiemelte: a kormány célja, hogy Magyarország a digitalizáció nyertese legyen, ezért kiemelt figyelmet fordít a kis- és közepes vállalkozások digitalizációjára, és a magyar emberek digitális jártasságának fejlesztésére. (MTI)