Az adót befizető közönség ilyen helyzetben joggal várja el, hogy a riporter megpróbálja objektíven, elfogulatlanul és a tényekre koncentrálva tájékoztatni a közönséget arról, mi történt a Főpolgármesteri Hivatalban ez idő alatt. Hogy ez jogos és számonkérhető elvárás lenne a köztévé híradójával, annak szerkesztőjével és műsorvezetőjével szemben, azt törvények és normatív előírások támasztják alá.

A sajtótörvény szerint „mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről.” A megfelelő, hiteles és pontos tájékoztatás fogalmába az irreleváns, kizárólag a politikai hangulatkeltést szolgáló, a kérdő mondatokban a kormánykommunikáció üzeneteit megfogalmazó álkérdések aligha tartoznak bele. Ugyanúgy nem egyeztethető össze a közmédia feladatkörével az, ha a 353593 budapesti által megválasztott főpolgármesternek egyetlen választ sem engednek befejezni.

A Közszolgálati Kódex szerint „a médián keresztüli közlésekben, a sajtószabadság gyakorlása során egyértelműen meg kell jelennie a közérdek szempontjainak, hiszen a médián kívül nem áll rendelkezésre hasonló erejű alternatív megoldás a szükséges demokratikus tájékoztatás és a közösségi viták lefolytatásának biztosítására. (…) A semlegesség alkotmányjogi elve értelmében az állam nem választhat a létező világnézetek és értékfelfogások között, azokat egyenrangúnak kell tekintenie. A semlegesség elve addig és csak addig tartható, amíg mindenki számára biztosított az egyes felfogások és nézetek közötti szabad választás (…) A közszolgálati médiaszolgáltatás céljai: kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás (…) az egyes eltérő vélemények ismertetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás (…) A közszolgálati médiaszolgáltatások törekszenek arra, hogy az eltérő álláspontokat úgy jelenítsék meg, hogy a hallgatóknak és a nézőknek lehetőségük legyen a különböző vélemények összehasonlítására.”

Amint a Kódex kifejti, a közmédiának nem feladata, hogy a politikáról, politikusokról, politikai kérdésekről alkotott véleményt a néző/hallgató helyett megfogalmazza, ellenben feladata, hogy pártatlanul, a manipuláció szándéka nélkül ellássa a nézőt/hallgatót minden olyan információval, amelyek lehetővé teszik, hogy a néző/hallgató a maga véleményét autonóm módon kialakíthassa. Erre az említett műsorszám, illetve az azt követő, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjével folytatott, szembeötlően más stílusú beszélgetés kísérletet sem tett.

Állásfoglalásunk közreadásával párhuzamosan felkérjük a Médiatanácsot és a Közszolgálati Kuratóriumot az említett műsorszám fenti szempontok szerinti vizsgálatára, azzal kapcsolatban a személyi és szervezeti felelősség megállapítására, és a hasonló jogsértések megelőzését célzó haladéktalan intézkedések megtételére.

Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke
N. Kósa Judit, a MÚOSZ etikai bizottságának elnöke

muosz.hu