A budai Várban eredeti szépségében újjáépített, lenyűgöző látványt nyújtó Lovardát és a hasonlóan pompázatos Főőrség épületét kívülről már többször láthatták olvasóink a cikkeinkben, most viszont megmutatjuk a belső tereket is, a Várkapitányságtól kapott fotóknak köszönhetően. 

Az idén tavasszal megnyíló Főőrség és a jövő évtől látogató Lovarda kívülről olyan, mint Hauszmann Alajos idejében, 120 évvel ezelőtt volt, ám a belső tereket a tervezett új funkciókhoz alakították.

A Budai Várban sétálva kívülről már bárki megszemlélheti az újonnan felépített egykori Királyi Lovarda és a volt Főérség épületét, valamint a szintén újra  felépített Stöckl-lépcsőt is, amelyeket a háború után, évtizedekkel ezelőtt lebontottak. De egyre többen kíváncsiak arra, milyen is lehet belül az újraalkotott két pompázatos épület?

A napokban a Várkapitányság tartott bejárást a helyszínen,az épületek belső tereiben is, Fodor Gergely kormánybiztos vezetésével, az akkor készült MTI-fotók több lapban is megjelentek. Mi e képeken kívül megkaptuk a Várkapitányság dokumentáló igényű felvételeit is az immár befejezett épületekről, így részletekbe menően meg tudjuk mutatni, milyen is lett belülről a két kis palota.

A lovaglóterem két látványos elemének a találkozása: a fából készült nyitott fedélszék és a gyönyörű ablakok

A leglátványosabb terem a Lovarda egykori lovaglócsarnoka: lenyűgöző hatású, gyönyörű munka a fából készült nyitott fedélszerkezet, lényegében e pompás terem dekorációjának legfőbb eleme, ékessége. Az eredeti fedélszéket a főváros egykori rangos és sokat foglalkoztatott vállalkozása, a Neuschloss Károly és fiai cég kivitelezte. Örvendetes, ha ma is alkotnak olyan nagyszerű mesterek, mint 120 évvel ezelőtt, de hogy most ki készítette ezt a szép munkát, sajnos nem hozták nyilvánosságra.

Fotón is lenyűgöző a látvány, de a valóságban még felemelőbb lesz majd az élmény (Fotó: Várkapitányság)

A lovaglóterem másik látványosságát, a részben színes ablakokat eredetileg Róth Miksa cége készítette (Fotó: Várkapitányság)

A Királyi Lovarda megépítése annak idején a palotaépítéshez kapcsolódott. Mint ismeretes, az 1867-es kiegyezés után vált fontossá Magyarország számára, hogy méltó királyi palotája legyen, amelyben  az uralkodó szívesen időzik. A korábbi, Mária Terézia idején épült barokk palotát úgy minősítették a korabeli lapok, hogy az kicsi és huzatos. Ferenc József beleegyezett az építkezésbe, és Ybl Miklóst bízta meg a tervezéssel, az ő 1891-es halála után pedig Hauszman Alajos vette át a feladatot.

A Hauszman Alajos tervezte, újjáépült volt Királyi Lovarda déli főbejárata a kovácsoltvas szerkezetű üveg előtetővel a Csikós udvarban, az épület előtt a Csikós szobor látható (Fotó: Várkapitányság)

Hauszmann Alajos sok jelentős épületet tervezett szerte az országban és a fővárosban (köztük a Kossuth téri Igazságügyi Palota, vagy másik nevén a Kúria épületét, illetve a New York-palotát), de élete fő művének a királyi palotának és környezetének a megtervezése, megépítése tekinthető.

Elbontatott több olyan épületet, amelyek a palota bővítésének útjában áltak, vagy amelyek nem illeszkedtek a legmagasabb minőséget képviselő, elegánsnak, előkelőnek és kifinomultnak tervezett díszes környezethez. Amit létrehozott, az olyan látványos és lenyűgöző összművészeti alkotás lett, amellyel a budavári palotát és környezetét a legszebb európai uralkodói rezidenciák közé emelte.

Elegáns, előkelő, kifinomultan díszes – ilyen lett az újra felépített Lovarda, melynek főbejárata fölött lófejes sportembléma látható (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A Csikós udvar, ahová Hauszmann az új Királyi Lovardát tervezte (s amely terület ezt a nevet az épület előtt felállított Csikós című szoborról kapta), a középkor óta várfalakkal körülvett terület volt, de korábban alárendelt szerepet játszott: raktározásra használták. Hauszmann idejében, a Lovarda felépítése után lett a királyi palota színvonalához méltó gyönyörű díszudvar.

A 723 négyzetméteres alapterületű Királyi Lovarda 1899-1902 között épült fel, a főbejárat előtt az állatszobrairól híressé vált ifjabb Vastagh György alkotását, a Lovát fékező csikóst állították fel 1902-ben, a mai napig is csak Csikós szoborként emlegetett alkotással a művész a 1900-as párizsi világkiállításon díjat is nyert. A Lovarda épületét 1938-ig csak az udvartartás használta, ezt követően az udvarlaki őrség spanyol lovasiskolája is tartott benne reprezentatív bemutatókat.

Az épület előtt álló szobor, a Lovát fékező csikós, ifjabb Vastag György alkotása díjat nyert az 1900-as párizsi világkiállításon (Fotó: Várkapitányság)

A háborúban a Vár szinte összes helyszínéhez hasonlóan sajnálatos módon a Lovarda is sérüléseket szenvedett, de a régi képeken is láthatjuk, hogy semmi nem indokolta az elbontását. Ennek ellenére már 1950-ben lerombolták, a földdel tették egyenlővé, a Csikós szobrot pedig mintegy harminc évnyi átmeneti szünet utána Hunyadi udvarban állították fel.

A kormány a Nemzeti Hauszmann Program keretében döntött arról, hogy újjáépít néhány olyan épületet a Várban, a királyi palota környezetében, amelyeket a háború utáni években, évtizedekben indokolatlanul romboltak le. Köztük van az egykori Királyi Lovarda is, amely az első olyan épület, ami e program keretében a semmiből teljes egészében újra felépült.

A Lovarda újraépítésének terveit a Középülettervező Zrt. készítette el, Potzner Ferenc vezető tervező irányításával, 2015. november 10-től 2016 januárjáig. Az eredeti, Hauszmann Alajos-féle terveken kívül a korabeli szállítóleveleken, régi fényképeken rejlő információkat is felhasználták az építészek az újratervezéshez. A kivitelezés 2016 augusztusában kezdődött meg és 2019 szeptemberében fejeződött be, a West Hungária Bau Kft. és a LAKI Épületszobrász Zrt. együttműködésében.

A teljesen üres telken újra felépített Lovarda, előtte, a kép bal oldalán a Csikós szobor, háttrében a budai hegyek. A környezet és a terep rendezése az elkövetkező hónapok feladata lesz (Fotó: Várkapitányság)

A 7572 négyzetméteres telken álló régi-új épület alapterülete most is 723 négyzetméteres, de mégis eltér némiképp az eredeti, Hauszmann-féle épülettől. Ennek egyik oka, hogy most másfajta funkcióra szánják, mint 120 évvel ezelőtt. Az újjáépítés tervezésekor ugyan az volt az elképzelés, hogy az épület részben most is lovardaként működik, ám menet közben módosult a koncepció, eszerint a négy szinten összesen immár 1500 négyzetméternyi területet rejtő épület rendezvényközpontként működik majd, s az ehhez szükséges kiszolgálótereket is kialakították. A leglátványosabb belső változtatás, hogy a földszint alatt alagsor, az alatt pince is épült. Ezenkívül az épületnek emeleti szintje is van.

Mint a Budavári Palotának és a környezetében található ingatlanoknak a vagyonkezelésével és fejlesztésével megbízott Várkapitányságtól megtudtuk: a cél a minél hitelesebb rekonstrukció volt. Az épület külsejét illetően törekedtek az eredetivel azonos anyagok használatára, hogy a Lovarda a megjelenésésében a lehető legjobban hasonlítson arra, mint amit Hauszmann Alajos megépített. A belső terek kialakításakor is az volt a legfőbb szempont, hogy főleg a közönség által használt helyiségekben az eredeti enteriőr hű másolátát hitelesen lehessen megalkotni.

Az újratervezésben részt vevő építészeknek a legapróbb részletekig alkalmazkodniuk kellett a Hauszmann-iroda terveihez, a formákat, a díszítőelemeket, az anyagokat illetően is (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az épület szerkezete  teljes mértékben követi az eredeti geometriát és figyelembe veszi az eredeti megoldásokat is, de megtervezésekor tekintettel kellett lenni a mai előírásokra, a szabványoknak megfelelő állékonysági és földrengésbiztonsági követelményekre. Befolyásolta a tervezést, hogy a Csikós udvar alá korábban egy mélygarázs épült, emiatt az épület elhelyezését a területen némiképp módosítani kellett.

Szerencsére bőséges dokumentáció állt a tervezők és a kivitelezők rendelkezésére: előkerültek a pallértervek, a részlettervek, valamint a gyártmánytervekből is csaknem mind. Mindemellett a 120 évvel ezelőtti építkezéshez kapcsolódó ajánlatok, költségvetések és számlák is megvannak, így segítettek segítséget nyújtottak abban, hogy a beépített anyagokkal, azok mennyiségével, valamint az eljárással is tisztában legyenek az építők.

A bejárati kapu, valamint a déli és északi rizalitok nyílászárói faszerkezetűek voltak, ezeknek még a felületkezeléséről is maradtak fenn információk. A lovaglócsarnok fémablakokkal készült, ezekről azt is tudjuk, hogy eredetileg színes ólomüveggel készültek volna, végül színes katedrálüveget kaptak.

A lovaglócsarnok fémablakai kívülről az eredetinek megfelelő színes katedrálüveget kaptak, de belülről most még egy réteggel látták el őket. A kép a Krisztinaváros felőli oldalról készült (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A lovaglócsarnok boltíves ablakaitól balra az északi rizalit (amelyhez még az egykori melegedőistálló is csatlakozik), jobbra a déli rizalit, a még épülő főbejárati, tornyos kapuzattal 2018 decemberében (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A Lovardának rendkívül érdekes és egyedi megjelenést biztosít a manzárdtetőzete, amely látványban két XVI. századi épületet idéz: a prágai Belvedere-palotát és a Palladio által tervezett vicenzai bazilikát. Az íves tetőidom az eredetinek megfelelően palával fedett. Az íves tetőn vörösréz pártázat ül, felette egy állókorcos vörösréz lemezfedésű lapos kontyolt tető zárja az épületet. A déli főhomlokzat kapuzatának két tornya hajlított nyolcszögmetszésű sisakját félgömb kupola fejezi be. Gazdag ornamentikájú díszmű bádog munka, a toronyoldalak palabetéttel fedettek.

Észak felől jól látható az egyedi kialakítású, lenyűgözően szép, pala- és vörösréz fedésű manzárdtetőzet. Háttérben a palota OSZK-szárnya és a Gellérthegy a Citadellával (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A déli oldalon található főbejárat kapuzatának tornyai a félgömb kupolákkal (Fotó: Várkapitányság)

Ha a déli főbeáraton beépünk az épületbe, a központi előcsarnokba érkezünk (ez a terület a déli rizalit), amelyben a bejárattól jóbbra találjuk az eredetivel megegyező főlépcsőt. Ennek tükörképeként, a bejárattól balra eredetileg ruhatár volt. Ehelyett most itt az alagsori ruhatárba és vizesblokkokhoz vezető lépcsőt találjuk. A főlépcsőt az eredetinek megfelelően alakították ki, lebegő kőlépcsőfokokkal, díszes kovácsoltvas korláttal és tölgyfa fogódzóval.

A Lovarda épületébe belépőket egy györnyörű, márványoszlopos előcsarnok fogadja (Fotó: MTI Koszticsák Szilárd)

A tér és a falak tagolása, díszítése, a mennyezeti stukkó is az archív tervek alapján készül. Ha a díszes lépcsőn felsétálunk az emeletre, az előcsarnök fölötti területen ugyanazt láthatjuk, mint 120 évvel ezelőtt: az emeleti páholyok és előterük, de a volt királyi páholy mögötti büfé előtér is az eredeti tervek szerint épült újjá.

A Lovarda előcsarnokának díszes részlete: elegáns lépcső köti össze a szinteket (Fotó: Várkapitányság)

A lovaglócsarnok minden részletében követi az egykori épület kialakítását. Meghatározó eleme a körbefutó ferdesíkú falburkolat, amely az ablakokig ér, és amelynek a fűtésben és a szellőztetésben is szerepe van. A lovaglótér kétszínű katedrálüvegeinek kompozíciója szintén azonos az eredetivel, az újraalkotás segítette, hogy megtalálták az eredeti költségkiírásokat, számlákat.

A végfalak tagolása és a páholyok körüli stukkók kialakítása is egyértelműen rekonstruálható volt a rendelkezésre álló rajzok, tervek és a fényképek alapján. Az újraépített dísz gerendaszerkezet is azonos lett az eredetivel: nem csak a formai kialakítás, de még a felületkezelés, színezés is azonosítható volt.

Kilátás a lovaglócsarnokra az emeleti páholyból. Innen jól látható az ablakokig futó falburkolat és a szemközti páholyok körüli stukkódíszítés is (Fotó: Várkapitányság)

A lovaglócsarnok mennyezeti világítása, állítható magasságú lámpákkal, háttérben az emeleti páholyok. Eredetileg itt még gázlámpák szolgáltatták a fényt (Fotó: Várkapitányság)

Egy szokatlan tér a hitelesen rekonstruált Lovardáról: eredetileg nem volt az épületnek pincéje, most viszont építettek alá: itt kapott helyet a mosdó és a ruhatár, ez a tér közvetlen összeköttetésben áll a Csikós udvar alatti mélygarázzsal (Fotó: MTI Koszticsák Szilárd)

A főbejárattal átellenben, az északi oldalon, az északi rizalit közepén elhelyezkedő egykori nyergelőhely kialakítása alapjában megegyezik az eredetivel, annyi eltérés láthatunk, hogy a lovaglócsarnok felőli falon nem csak középen van ajtó, hanem két pincérajtót is kialakítottak, hogy rendezvények esetén gördülékenyebb lehessen a kiszolgálás. Ebből a térből lépcső visz fel az emeletre, ahol próbatermet és trágyalótermet találunk, és innen lehet a zenekari páholyt és az északi oldalpáholyokat is megközelíteni.

Eredetileg az északi rizalithoz egy melegedőistálló csatlakozott, amely vasoszlopokkal 12 lóállásra volt osztva. E tér új funkciót kapott: rendezvények esetén ezt fogják használni a vendégek kiszolgálását segítő helyiségként, vagyis a közösségi rendezvények cateringigényeit elégíti ki, magyarul talán konyhának is nevezhetnénk.

A Lovarda a Krisztinaváros felől, itt jól látható balról a Lovardához csatlakozó melegedőistálló, mellette az északi rizalit két szintje, majd a lovaglócsarnok a hatalmas ablakokkal, utána a déli rizalit kétszintje, amelyhez jobbról a főbejárati kapuzat csatlakozik (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu)

Bár  a Lovarda teljes egészében elkészült, megnyitása a nagyközönség előtt jövőre, 2021-ben várható, mivel ezt megelőzően meg kell építeni a Hunyadi udvar és Csikós udvar között az akadálymetes közlekedést biztosító Hauszmann-féle rámpát. További feladat nyitás előtt a Csikós udvar burkolatának elkészítése, a vízelvezetés megoldása, a díszvilágítás kiépítése, fák, növények telepítése, padok kihelyezése. Ezt követően kültéri rendezvényeket is lehet majd itt tartani.

A Lovarda északi oldala, előtérben a rizalithoz csatlakozó volt melegedőistállót láthatjuk, amely a jövőben a vendéglátást segítő térként működik majd, a kép 2018 decemberében készült (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az újjáépített Lovarda elé több darabban érkezett meg 2019. július 10-én a solymári restaurátorműhelyből ifjabb Vastagh György alkotása, a Lovát fékező csikós, amelyet körbeállványoztak, hogy a helyszínen még elvégezzék rajta a szükséges munkálatokat. Végül augusztus 14-én kicsomagolták a műalkotást, amely mintegy hetven év után került vissza eredeti helyére.

Az újjáépített Lovarda elé hetven évnyi kényszerszünet után állították fel ismét ifjabb Vastagh György alkotását (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mivel a Csikós udvar több méterrel mélyebben fekszik (a Várhegy nyugati lejtőjén), mint a felső palotaudvarok, így a Hunyadi udvar vagy az Oroszlános udvar, Hauszmann Alajos a területek közötti összeköttetést – és az alsó udvar palotaegyetteshez való kapcsolódását – egy gyönyörű, neoreneszánsz stílusú díszlépcső (a Stöckl-lépcső) megépítésével oldotta meg, amely 1896-ban el is készült. Másrészt a szintbeli különbséget áthidalására egy lejtős utat (rámpát) tervezett, amelyet 1900 körül alakítottak ki.

Ez utóbbinak a rekonstrukciója még nem készült el, az elkövetkező hónapok feladata lesz, a díszlépcső azonban megépült, szintén az eredeti terveknek megfelelően. Nevét a korábban itt, a közelben álló, de Hauszmann által elbontatott Stöckl-épületről kapta. Ez egy reprezentatív hivatali épület volt, amely az 1850-es években készült el, az ausztriai kastélyok szomszédságában álló melléképületek mintájára, amelyeket németül Stöckl Gebӓude-ként emlegettek.

A Csikós udvarból a Hunyadi udvarba felvezető Stöckl-lépcső, ahogyan Hauszmann Alajos is megtervezte (Fotó: MTI Koszticsák Szilárd)

A Csikós udvarból, a Lovarda elő fotózva ilyen a látvány: balra a Főőrség épülete, középen a Stöckl-lépcső, jobbra a palota OSZK-szárnya, középen a háttérben a palota kupolája (Fotó: MTI Koszticsák Szilárd)

Ha a Csikós udvarból tekintünk rá a várfal vonalára épült egykori Főőrség épületére, láthatjuk, hogy innen szemlélve hatalmas, négyszintes ház. Ám ha a Stöckl-lépcsőn felsétálunk a Hunyadi udvarba, ahová egyébként főhomlokzatával az épület fordul, egyemeletes, díszes kis palotát látunk. Azért tervezte ide Hauszmann ezt a kis építményt, mert a korábbi főőrségi épületet, amely a mai Országos Széchényi Könyvtár főbejárata helyén állt, a palota krisztinavárosi szárnyának építésekor el kellett bontani.

A Főőrség új épülete 1901-1903 között készült el, szerves egységet alkotva a mellette álló Stöckl-lépcsővel, beosztása pedig megegyezett a régi őrségépületével. Alapvetően a palotaegyüttest védő főőrség, valamint a királyt és környezetét védő testőrség kiszolgálására épült. Utóbbi közel 200 főnyi állományának természetesen nem ebben az épületben biztosítottak szállást, hanem a mai Dózsa György teret északról és délről körülfogó két laktanyaépületben.

 A francia barokk kerti pavilonokat felidéző Főőrség épületét 1971-ben bontották el. Mostani újáépítésénél az volt a cél, hogy külsejében, megjelenésében, az anyaghasználatban, a megoldásokban is az eredetivel azonos módon, hitelesen alkossák újra, szerkezetében a mai előírások és szabványok figyelembevételével. A belsejében pedig az új funkcióknak megfelelő kortárs tereket alakítaottak ki. Mivel teljes funkcióváltásról van szó, ez új enteriőröket jelent.

Az 1971-ben elbontott és most újjáépített Főőrség igazi látványosság lett: a turisták folyamatosan fényképezik (Fotó: Várkapitányság)

A Főőrség a Hunyadi udvar nyugati oldalán áll, a várfalon, balra a palota OSZK-szárnya, az épülettől jobbra a Lovarda teteje látható ​(Fotó: Várkapitányság)

Az 578 négyzetméter alapterületű épület gazdagon díszített főhomlokzatának két timpanonos sarokrizalitja egy loggiát fog közre, amelyet négy ión oszlop tagol. Az épület egyik érdekessége a tetőzet sarokpontjain látható 12 szobor. Eredetileg az ókori rómaiak szokása volt, hogy egy győztes csata után a zsákmányolt fegyverekből és páncélokból győzelmi emléket, más néven trófeumot emeltek.

Az épület Hunyadi udvar felőli főhomlokzatának oszlopokkal tagolt loggiája (Fotó: Várkapitányság)

Ezt a hagyományt a barokk építőművészet fedezte fel újra, ezért hasonló, póznára tűzött harci eszközök voltak láthatóak az egykori Honvéd Főparancsnokság, illetve a háború után lebontott Honvédelmi Minisztérium épületén is. A Főőrség épületén látható szobrokat archív fotók alapján, az eredetiekkel megegyező anyagból alkották újra.

A saroklizalit fölött jól láthatók a római szokásra emlékeztető trófeumok (Fotó: Fliszár Nóra/pestbuda.hu)

A Főőrség külső megjelenésében meghatározó az édesvízi mészkő támfal és lábazat, e felett a durva mészkő sarokrizalitok és ezek kartusai és reliefjei, az oszlopcsarnok ajtókeretei, valamint  a főpárkány és attikafal anyag azonos volta. Ezt színezi az oszloptörzsek és a gránit előlépcsők szürke színű megjelenése. A nem kőszerkezetű kváderek és falfelületek egységesen románcement felületűek. Ez az agyagos márga alapú égetett őrleményt széleskörűen alkalmazták a XIX. században. Erre meleg sárgásbarna – kőszerű – színe és a légköri hatásoknak ellenálló tulajdonsága predesztinálta.

Az attika mögötti meredek tetősíkok palával fedettek, az eredeti épületnek megfelelően. A palafedés természetes angol palából készült szürke (antracit) színben. A palafedés típusa kettős sarkított téglányfedés. Az eredeti épület manzárdtetős fedésű volt, a felső (kisebb lejtésű) tetőszakaszon vörösrézlemez fedéssel, míg az oldalsó (nagyobb lejtésű) tetőszakaszokon palavörös színű természetes palafedéssel. A koronázó párkány és az attikacsatorna szintén vörösrézből készült. Ez a tetőkoncepció – amely az építészeti megjelenést és a látvány történelmi hatását is alapvetően meghatározza – az újraépítés során változatlanul fennmarad.

Az alsó, természetes palafedésű tetőfelület lejtése mintegy 38 fok, a felső, állókorcos vörösréz lemez fedésű tetőfelület lejtése pedig mintegy 10 fok. A két lejtésszakaszt egymástól díszes koronázó párkány választja el.

A Főőrség földszintjén egy étterem és kávézó kap helyet, amelyet bérlő üzemeltet (az alatta lévő szinten üzemel majd a konyha), felső szintjén pedig egy olyan rendezvényteret alakítottak ki, amely alkalmas kiállítások bemutatására, előadások tartására vagy egyéb rendezvények lebonyolítására is. Az épület idén tavasszal nyílik meg a nagyközönség előtt.

A Főőrség épületében az új funkcióknak megfelelő modern belső teret alakítottak ki (Fotó: MTI Koszticsák Szilárd)

A Főőrség épületének felső szintje: kiállítás és rendezvények várják itt tavasztól a nagyközönséget (Fotó: MTI Koszticsák Szilárd)

Van még egy látványosság a Főőrség épületéhez kapcsolódóan, ám ez a Csikós udvar felől közelíthető meg. Az épület legalsó szintjén egy brozkapu készült, amely majd a későbbiekben egy régészeti kiállítótérbe vezet, ha ez utóbbi is elkészül. A 3,2 méter magas és 7 méter széles díszes kapun a magyar történelem 27 olyan jelenete látható, mely a Budai Várhoz kötődik. A műalkotás Farkas Ferenc szobrászművész munkája. 

A Főőrség épületének Csikós udvari szintjén látható a Várnegyed történetét feldolgozó bronzkapu (Fotó: Várkapitányság)

Fotók forrása: pestbuda.hu A bronzkapu mögött régészeti kiállítótér nyílik majd (Fotó: Várkapitányság)

A Lovarda és a Főőrség környezetében ezeken kívül számos más beruházás, építkezés is folyamatban van, nagy befogadóképességű liftek épülnek a turistacsoportok szállítására, akadálymentesítés várható több helyszínen, felújítják a Karakas pasa tornyát is, amelyben kávézó és mosdó kap helyet.

A Várkapitányság fotóit Kárász Karolina készítette.

pestbuda.hu