52 milliárd forintnyi befektetés után 1,2 milliárdos veszteséget halmozott fel a ZalaZone állami tesztpálya
A bérköltségek ötödét sem fedezte az összeg. - írja a 444.hu.
2019-ben már biztosan voltak ügyfelei az 52 milliárd forintból épített állami autó-tesztpályának, a ZalaZone-nak, de a pálya egész évben alig 109 millió forint árbevételt ért el, a bérköltségek ötödét sem fedezve – írta meg a G7, ami szerint ez európai összehasonlításban nagyon gyenge eredmény, kisebb, alig pár milliárd forintból épült pályák is a sokszorosát érték el ennek az elmúlt években. A szeptemberben még 112 fős cégnél ma már alig 53 ember dolgozik.
Eddig 51,5 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket a pálya megépítésére, úgyhogy ha 30 év alatt meg kéne térülnie a befektetett összegnek, akkor kamatkiadásoktól eltekintve is legalább évi 1,7 milliárdot kellene visszatermelnie, de ez nem az elvárt árbevétel, hanem a profit, ugyanis az árbevételnek a működést is finanszíroznia kellene.
Forrás: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Összehasonlításul: Európa egyik legnagyobb, 23 ezer embert foglakoztató, egy komplex autóipari tesztelést, dokumentálást és engedélyeztetést végző cége, a spanyol Applus Services S.A. is csak 1,6 milliárdos éves profitot ér el.
Egyébként a megkötött szerződések 96 százaléka Fidesz-közeli építőipari cégeké lett: a Duna Aszfalt, a Szabadics Zrt. és a ZÁÉV örülhetett összesen 49,5 milliárd forintnyi megbízásnak. Főleg utakat és épületeket kellett felhúzni, tehát egy 2×1,5 km-es területen, a 2 km hosszúságú főpálya és ehhez kapcsolódó utak építésére annyi pénz ment el, amiből 20-30 km autópályát is lehetne építeni.