Észak-Írország 25 éven belül kiválik az Egyesült Királyságból
Az ír sziget lakóinak többsége szerint Észak-Írország 25 éven belül kiválik az Egyesült Királyságból és egyesül az Ír Köztársasággal.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság az ír sziget politikai megosztásának közelgő századik évfordulója alkalmából Észak-Írországban és Írországban is átfogó felmérést végeztetett a LucidTalk közvélemény-kutató céggel.
A szerdán ismertetett eredmények szerint a határ két oldalán egyaránt többségben vannak azok, akik szerint tíz éven belül még nem várható Észak-Írország és az Ír Köztársaság egyesülése: Észak-Írországban 55 százalék, Írországban 59 százalék tartja ezt valószínűtlennek.
Arra a kérdésre azonban, hogy véleményük szerint 25 év múlva mi lesz a helyzet, a felmérésbe bevont észak-írországiak 51 százaléka, az írországiak 54 százaléka úgy vélekedett, hogy Észak-Írország addigra elhagyja az Egyesült Királyságot és egyesül az Ír Köztársasággal.
Az észak-írországi konfliktus rendezési folyamatát elindító 1998-as nagypénteki - hivatalos nevén belfasti - megállapodás azt írja elő, hogy az Ír Köztársaságban és Észak-Írországban is egyidejű népszavazást kell tartani az ír sziget egyesítéséről, ha a brit és az ír kormány egybehangzó megítélése szerint ennek a határ mindkét oldalán számottevő a társadalmi támogatottsága.
Az azóta hatalmon volt brit kormányok azonban rendre úgy ítélték meg, hogy a referendum a közvélemény megoszlása alapján nem indokolt.
A BBC megbízásából elvégzett, szerdán ismertetett átfogó felmérés ezt a megítélést látszik alátámasztani. A közvélemény-kutatás szerint ugyanis Észak-Írországban - ahol a brit koronához nagyrészt hű protestáns lakosság többségben van - a válaszadók 49 százaléka azt mondta, hogy ha "ma" tartanának népszavazást, arra voksolna, hogy Észak-Írország maradjon az Egyesült Királyság része, és csak 43 százalék támogatná az egyesülést az Ír Köztársasággal.
Írországban ugyanakkor többségben vannak az egyesülés hívei: 51 százalék válaszolta azt, hogy népszavazás esetén az ír sziget egyesítésére voksolna és mindössze 27 százalék szavazna arra, hogy Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyságban maradjon.
Az ír sziget megosztásáról, a független Írország és az Egyesült Királyságban maradó Észak-Írország létrehozásáról intézkedő, az ír függetlenségi háború lezárását célzó londoni parlamenti határozat 1921. május 3-án lépett életbe, és V. György király 1921. június 22-én nyitotta meg Belfastban az első észak-írországi parlamentet.
A brit kormány ünnepi és megemlékező rendezvényekkel készül Észak-Írország megalakulásának századik évfordulójára, ám a BBC megbízásából készült felmérés szerint még az észak-írországi lakosságon belül is csak 40 százalék gondolja úgy, hogy az évforduló ünneplésre ad okot.
A megkérdezett észak-írországiak 76 százaléka ugyanakkor egyetért azzal a megállapítással, hogy az Észak-Írország státusa feletti viszály továbbra is rendezetlen és nem lehet kizárni az erőszakcselekmények kiújulását sem.
Ugyanezekkel a megállapításokkal az Ír Köztársaságban elvégzett egyidejű felmérés résztvevőinek 87 százaléka értett egyet.
A feszültség érezhetően erősödik a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás óta. A referendumon az Egyesült Királyság teljes lakosságának szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre, Észak-Írországban azonban a szavazók 55,8 százaléka a további EU-tagságra szavazott.
Az EU-népszavazás óta rendkívüli mértékben felerősödtek Skócia függetlenségi törekvései is, miután a skót választók 62 százaléka arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU tagja. A függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt irányította skót kormány már több gyakorlati jogi lépést tett az újabb függetlenségi népszavazás előkészítésére, jóllehet a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti brit kormány jelenleg nem hajlandó ehhez hozzájárulni.
Skóciában 2014-ben már tartottak egy népszavazást a függetlenségről, de akkor a skót választók 55 százaléka még az elszakadás ellen voksolt. (MTI)