Mégis Gyutai Csaba, volt zalaegerszegi fideszes polgármester vezetheti azt a miniszterelnökségi tulajdonú állami szervezetet, amely az országos kastély- és várprogram közel 40 milliárd forintos büdzséjét kezeli.

A büntetőeljárás nyomozási szakaszában a sajtónak adandó tájékoztatásról szóló 26/2003. (VI.26.) BM-IM együttes rendelet 4. § (4) bekezdése értelmében

A nyomozó hatóság – a 6. §-ban meghatározott kivétellel – nem adhat olyan tájékoztatást, amelynek során a gyanúsított, a sértett, a tanú, valamint a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy azonosíthatóvá válik”. Fenti normára való tekintettel megkeresésére nem áll módunkban válaszolni.

A kacifántos üzenetet a Budapesti Rendőr-főkapitányság írta érdeklődésünkre, hogy mi a helyzet azzal a feljelentéssel, amit Pataki Márton, az Együtt elnökségi tagja tett fél évvel ezelőtt. A BRFK sajtóelhárító mondatából annyi azért kiderül, hogy folyik a nyomozás, hiszen éppen erre hivatkozva tagadták meg az érdemi választ.

Pataki ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés gyanújával kérte büntetőeljárás megindítását a Budavári Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Nonprofit Kft. és Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. viselt dolgai miatt. Mindkét cég állami tulajdon miniszterelnökségi kezelésben, mindkettőt Gyutai Csaba, volt zalaegerszegi fideszes polgármester vezeti.

Az Együtt politikusa az Index tényfeltáró írására csapott le. A májusi megjelenésű cikk szerzője erős információkat szerzett egy finisbe jutott átvilágításról. A vizsgálat, amit a PWC könyvvizsgáló végzett kormányzati megrendelésre, a Budai Vár, a Várkert Bazár, továbbá egyes vidéki várak és kastélyok üzemeltetését vette górcső alá, és megdöbbentő megállapításokat tett.

Így például:

• Gyutai céges lakásba költözött a budai Várban, de legalább két és fél éven keresztül nem fizetett sem bérleti díjat, sem rezsit, ellenben céges (azaz állami) költségre újíttatta fel az ingatlant 5 millió forintért,
• Gyutai lánya és annak barátja kirívóan alacsony bérleti díjért, pályázat nélkül béreltek ingatlant szintén a Várban,
• a Gyutai vezette Várgondnokság Kft. havi 5478 forintért adott bérbe egy 82 négyzetméteres Krisztina körúti ingatlant,
• a két miniszterelnökségi testvércégnél jellemző volt a kettős foglalkoztatás, továbbá iratkezelési szabálytalanságokra, teljesítés nélküli, szóbeli szerződések alapján történő kifizetésekre bukkantak az átvilágítók.

A cikk akkor bejárta a médiát, magát a jelentést azonban máig atomtitokként kezeli a Miniszterelnökség. Lázár János kancelláriaminiszter egy korábbi kormányinfóján június 30-ra ígérte a vizsgálat hivatalos befejezését. Azt pedig Csepreghy Nándor államtitkár, Lázár helyettese ígérte, hogy a „politikai szezon kezdetéig”, vagyis szeptemberre válhat nyilvánossá a jelentés.

Ez azonban máig nem történt meg. Az Átlátszó november elején nyújtott be közérdekű adatigénylést a dokumentum megismerésére, egyelőre nem kaptunk rá választ.

Politikai bennfentesek már májusban Gyutai menesztéséről szivárogtattak. Ehhez képest a cégnyilvántartás jelenleg is változatlanul az expolgármestert mutatja mindkét cég ügyvezetőjének, s cikkünk megjelenéséig a cégbíróságra sem érkezett változást mutató dokumentum.

40 milliárd forint kastélyrekonstrukciókra

Sőt, az Átlátszó értesülése szerint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi Központ megszűnése után a továbbra is Gyutai által vezetett Budavári Nkft.-nél folyik össze a vár- és kastélyrekonstrukcióra szánt uniós pénz, csaknem 40 milliárd forint.

Az uniós gazdaságfejlesztési programba szuszakolták a 2015 óta zajló kastélyfelújítást: kezdetben a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi Központ, majd annak tavaly év végi megszűnése után a jogutód Budavári Nkft. vette át a kiemelt örökségvédelmi programokat, így a gigantikus kastély- és vár-rekonstrukciót is.

A kormány több határozatban döntött, mely állami tulajdonú kastélyok és várak kerülnek be a programba. A kormányzati támogatásfigyelő oldal szerint a legrégebbi pályázaton a Forster tavaly júniusban (Egri vár), a legfrissebben a Budavári idén május végén diadalmaskodott (Fertőd második pályázata).

Újabb pályázatot egyelőre nem mutat a támogatott projektkereső oldal. 

Az elnyert pénzekre a nyerteseknek közbeszerzést kell kiírni. A Közbeszerzési Értesítőt böngészve kiderül, a kiíró nem minden esetben a konzorciumvezető – ami vagy a Forster vagy a Budavári -, hanem olykor valamelyik konzorciumi tag. Ez általában a helyi önkormányzat vagy annak érdekeltsége, illetve a Forster esetében szinte mindig köztük van a későbbi jogutód, a Budavári Nkft. is.

Hogy mikorra tervezik a munkák érdemi megkezdését és főleg befejezését – megkérdeztük a Budavári Nkft.-től. Azt is tudakoltuk, hogy amennyiben ugyanazon a településen többször is nyert projekt (Fertőd, Nagycenk, Sümeg, Majk/Oroszlány), a pályázat valóban két külön munkára vonatkozott-e. Múlt hét elején küldött kérdéssorunkat az állami cégnél olvasták ugyan, de választ egyelőre nem kaptunk.

Az viszont kiderült a Közbeszerzési Értesítőből, hogy a már meghirdetett pályázatok iránt érdeklődik Gyutai „földije”, a zalaegerszegi ZÁÉV, illetve a szintén kormánykedvenc WHB. Ők egyébként más presztízsberuházások mellett a Várkert Bazár építésén is együtt szorgoskodtak.

Megszüntetett műemlékvédelem

Nyilvánvaló, hogy egy kastély szebb felújítva, mint nem. Mégis szembeötlő, hogy a kormányzat előbb szüntette meg az állami műemlékvédelmi rendszert, s csak utána vágott bele az uniós tízmilliárdokat felemésztő munkákba.

Forrásunk, aki korábban a közigazgatási műemlékvédelemben dolgozott vezető beosztásban, már azt is cáfolja, hogy új találmány lenne az úgynevezett kastélyrekonstrukció: korábban is milliárdokat fordítottak fenntartásra, felújításra, állítja.

A rendszer 2012 után annyit változott, hogy a hatósági jogkör átkerült a kormányhivatalokhoz, ahol „mint kés a vajon” mennek át a legabszurdabb elképzelések is – az intézményrendszer „kukacoskodása” nem akadály többé.

Forrásunk sem látja egyelőre, hogy a felújításon kívül hol húzható ki pénz a rendszerből. A működtetés ugyanis inkább viszi a pénzt, ennyi panzióra/konferenciaközpontra még Olaszországban sem lenne igény, még akkor sem, ha ott is a kormányfő családja vezényelné a turizmust a háttérből.

A másik talány, hogy efféle presztízsberuházásokat miért bíznak egy egyciklusos vidéki polgármesterre, s miért hagyják nála akkor is, amikor már a nyomozók kopogtatnak a céges papírokért. Korábban Gyutait minden sajtóhír L. Simon László akkori kulturális államtitkár bizalmasának mondta. Ehhez képes vicces volt, ahogyan a várgondnokság-botrány után, a nyár elején Lázár János és L. Simon László egymásra kente a felelősséget.

Úgy tudjuk, a volt polgármester még magasabb poszton lévő mentorokat is maga mögött tudhat. Azaz ismét életbe lépett a „ha támadják, meghosszabbítjuk Lovasberényig” szabály. Valóban rezgett a léc május végén, de különös módon éppen a botrány mentette meg Gyutait, mondják most kormány-közeli informátoraink.

Befolyásos támogatókban nem volt hiánya Gyutainak már a 2010-es önkormányzati választások előtt sem. Akkor a helyi pártszervezet ellenében, a budapesti központból döntöttek arról, hogy ne az addigi polgármester, Gyimesi Endre, hanem az alpolgármester, a háta mögött gyakran pitbullnak titulált, ambiciózus Gyutai induljon a városvezetésért.

atlatszo.hu