h i r d e t é s

Ő a valódi gazdasági csoda

Olvasási idő
12perc
Eddig olvastam
a- a+

Ő a valódi gazdasági csoda

2017. április 04. - 07:39

Orbán felcsúti barátja feltört, mint a talajvíz.

10 év alatt nagyobbra nőtt a vagyona, mint a Facebooknak, az Apple a kanyarban sincs - írja az Index.

  • Mészáros Lőrinc egy igazi gazdasági csoda, aki tíz év alatt ezerszeresére növelte kis gázszerelő cégének bevételeit.
  • A Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor Mészárosnak még csak egy cége volt, hét év alatt viszont már egy legalább harminc cégből álló birodalmat épített ki.
  • A felcsúti polgármester saját vállalkozásainak legalább 12 milliárd forint vagyona van.
  • Tulajdonostársain és bizalmasain keresztül pedig a saját vagyonának sokszorosára lehet hatása.
  • A legközelebbi üzletfeleinek cégeivel együtt nagyjából 70 milliárdos céges vagyont nevezhetünk Mészáros-közelinek, és ez csak az, amiről biztosan tudunk.

Úgy tűnik, mostanában már a csapból is Mészáros Lőrinc folyik. Alig telik el úgy hét, hogy ne derülne ki, Mészáros Lőrinc vett vagy alapított valami újabb céget, és mint amolyan üzleti mumust, őt vélik látni minden kicsit is kétes üzlet mögött. Az biztos, hogy Mészáros Lőrinc relatíve gyorsan lett falusi vállalkozóból az ország egyik legfontosabb embere, akinek mérhető vagyona nem is igazán tükrözi azt, hogy mekkora a súlya a magyar gazdaságban.

Most mégis igyekszünk végigvenni, hogyan jött létre Mészáros legalább harminc cégből álló birodalma, és mekkora vagyonon ülhet a felcsúti polgármester a cégein keresztül. Cikkünk második felében pedig megpróbáljuk összeszedni és összeszámolni, hogy a közvetlenül a tulajdonában lévő cégek mellett mekkora további vagyon fölött diszponálhat bizalmi emberein, üzlettársain keresztül. Megnézzük, kikhez tartoznak azok a cégek, amelyeket a sajtó Mészáros-közelinek szokott elkönyvelni, és hogyan kötődnek a felcsúti milliárdos polgármesterhez.

Mennyit ér az aranyember?

Mielőtt nekivágunk dobálózni a számokkal, következzék pár gondolat arról, hogyan jutottunk el azokhoz. Mészáros Lőrincnél és később, a hozzá köthető üzletembereknél a cégek saját tőkéjét vettük alapul ahhoz, hogy megmondjuk, nagyjából mennyit ér az a cég. Ez nem az egyetlen lehetséges módszertan egy cég értékének pontos meghatározására, és nem is biztos, hogy a legjobb, de jelen esetben a legpraktikusabb.

A saját tőke a vállalkozás vagyonát jelzi. Azt, hogy mennyit ér a cég, vagyis a tulajdonosa mennyi pénzt kapna érte, ha eladná, ki lehetne számolni a társaság eredménye alapján is, ami elég bevált módszer a „normális” piacgazdaságokban. Mészáros cégei viszont nem biztos, hogy a piaci teljesítményüknek köszönhetik az értéküket, hiszen azoknak a legnagyobb értéke maga a tény, hogy Mészáros Lőrinc a tulajdonosuk.

Az egyszerűség kedvéért egy-egy cég leírásánál nem vettük figyelembe, hogy annak pontosan hány százalékos tulajdonosa Mészáros Lőrinc, vagy az, akihez a céget kötjük. A Mészáros Lőrinc és üzlettársai között bemutatott kapcsolatok valósak, azt viszont nem tudni, hogy ez milyen ráhatást enged egyes szereplőknek, mondjuk Mészáros Lőrincnek erre a 70 milliárd forintnyi vagyonra. Ez leginkább majd utólag derülhet ki, ha valami történik ezekkel a cégekkel, ha kiderül egyáltalán. Bár a média rendszeresen Mészároshoz köti azokat a cégeket, amelyekről a cikkben szó van, látszik, hogy egyelőre azok a vállalkozások, amelyek Mészáros Lőrinc vagy cégei tulajdonában vannak, igazából csak egy kisebb részét képezik ennek az összegnek. Viszont a miniszterelnök bizalmasaként alighanem jelentős politikai befolyással rendelkezik.

Az igazi magyar gazdasági csoda

Mészáros Lőrinc a kormány nemzeti tőkésréteget építő terveinek egyik kirakatbábuja lett, mert ahogy cégeinek száma és gazdasági súlya nőtt az elmúlt időben, az egy igazi magyar csoda. A felcsúti polgármester/fociklub tulajdonos/vállalkozó az elmúlt hét év alatt egy harminc cégből álló birodalmat épített, amely az építőipartól és a mezőgazdaságtól a turizmuson és borászaton át az autójavításig és legújabban a médiáig átfogja a magyar gazdaságot. 

Az elérhető legfrissebb, 2015-ös mérlegek alapján a 30 cég közül az a 22 cég, amelyeket nem azóta alapított a vállalkozó, összesen 45,3 milliárd forintos bevételt szedett össze, amiből 4,65 milliárd forintos profitot csinált. Ami viszont a cégek vagyonát illeti

Mészáros cégeinek 12 milliárd forint saját tőkéje van.

Azt pedig még nem is tudjuk, hogy mennyi pénz lesz azokban a cégekben, amelyeket csak tavaly alapított a vállalkozó. De hogyan jött létre az egyre csak terjeszkedő Mészáros Group? Hát, elég gyorsan.

Mészáros Lőrincnek a 2010-es kormányváltáskor még csak egy cége volt: a 2001-ben alapított, falusi gázszerelő cégből közbeszerzéseken induló építőipari vállalattá nőtt Mészáros és Mészáros Kft., ez azóta a Mészáros-cégbirodalom központi elemévé lett. A cég rettenetesen jól szerepel a különböző közbeszerzéseken, az RTL Klub gyűjtése szerint konzorciumi partnereivel együtt 140 milliárd forintot nyert el közbeszerzéseken csak 2016-ban. Ez a vállalat önmagában esélyesként indul a „Magyarország legsikeresebb startupja” címért, ugyanis 

a Mészáros és Mészáros Kft. 2006 és 2016 között ezerszeresére növelte a bevételeit.

Míg 2006-ban Mészáros cége 19,2 millió forint bevételt ért el, 2015-ben már több mint 20 milliárd forintot. Ezt a trükköt még a világ legmenőbb cégei közül is csak kevés tudta végrehajtani, a Facebook például 2006 és 2016 között „csak” majdnem hatszázszorosára tudta növelni a bevételeit (2006-os 48 millió dollárról 27,6 milliárd dollárra), az Apple pedig ugyanez alatt az idő alatt csak 12-szeresére nőtt. Amelyik cégnek pedig sikerült, például az Amazonnak, annak is több mint tíz év kellett hozzá (kb. 12, 1996 és 2008 között).

Mészárosnak nem minden cége ilyen sikeres, az agrárflottájának anyahajója, a Búzakalász 66 Kft. például gyakorlatilag egy eladósodott csődtömeg, amely saját tevékenységével 341 millió forintos veszteséget termelt, és csak úgy tudta végül pluszosan zárni az évet, hogy apportálta két tulajdonolt cégének a tőkéjét, és 3,8 milliárd forint hosszú lejáratú adósságot is hurcol magával. Ennek a vállalkozásnak a tulajdonában volt az azóta már eladott Bakony Hús Kft., amellyel Mészáros a Puskás bacont árulta Oroszországban, de többek között a Búzakalász tulajdonában van a MÁV-nak ásványvizet szállító Vivienvíz, a B+T Management és azok a borászati érdekeltségek is, amelyeket Tokajban vett Mészáros.

2015-ben még a Mészáros és Mészáros hozta a legtöbb pénzt a polgármester cégei közül 20 milliárd forintos bevétellel és 3,7 milliárd forintos profittal, míg második helyen a klímatechnikával foglalkozó CLH Kft. volt (erről a cégről még később részletesebben is írunk), amit az R-Kord követett több mint 6 milliárdos bevétellel és 750 millió forintos profittal.

Ez a sorrend várhatóan 2016-ban is így maradt, mert bár Mészáros vett pár nagyon értékes céget, például a 2002-ben privatizált  „piszkos 12”  állami gazdaság egyikét, a 195 milliós profitot termelő Agrosystem Zrt.-t, de ezek valószínűleg nem tudják majd letaszítani a trónról a M&M Kft.-t.

A felcsúti Steve Jobs egész céges vagyona megállíthatatlanul növekedett a 2010-es kormányváltás után, amikor sorra vásárolta vagy alapította a cégeket, és kapta az állami megbízásokat. A vállalkozó teljes vagyona a cégei saját tőkéje alapján a 2006-os 6,8 millió forintról tíz év alatt nőtt a mostani 12 milliárdra.

A 30 cégéből pedig 29 a 2010-es kormányváltás óta eltelt hat évben lett Mészárosé.

Mészáros csak tavaly 12 céget alapított vagy vett bennük tulajdonrészt, ami szépen beleilleszkedik a trendbe, hogy Magyarország leggazdagabb polgármestere 2014 óta minden évben egyre több cégben lesz tulajdonos. Mészáros, felesége, gyerekei vagy cégei tulajdonában most körülbelül harminc vállalkozás van, az egészen piciktől – mint Mészáros lányával közös szépészeti kereskedő cége, az MBA Beauty Hungary – az egész nagyokig, mint amilyen az ingatlanos Talentis Group Zrt.

Mészáros-közeli milliárdok

Mészáros Lőrinc igazi gazdasági súlya nem is feltétlenül abból fakad, hogy sok cége van (bár egyre több van az élet egyre több területén), hanem abból, hogy a sajátján kívül még elég sok céghez köthető a neve. Ezek főleg olyan vállalkozások, amelyeket üzlettársai, bizalmasai, esetleg beosztottjai vezetnek. Ezeket a cégeket a sajtóban gyakran „Mészáros-közeli”-nek nevezik. Az üzlettársak, akikről cikkünkben részletesebben írunk:

  • Csík Zoltán, aki Mészáros agráriumban, ingatlanban és újabban médiában érdekelt cégeit irányítja vagy ellenőrzi ügyvezetőként, igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagként.
  • Szíjj László és Varga Károly, a Duna-Aszfalt és még jó pár építőipari cég tulajdonosai, akiknek több közös cége is van a felcsúti polgármesterrel 
  • Schmidl Péter, aki a kapocs Mészáros és a 17 milliárd forintos Hunguest Hotel lánc között.

Az összesítésünkbe az egyszerűség kedvéért csak pár Mészároshoz köthető üzletember cégeit vettük be, de ennél valószínűleg messzebbre elér Orbán bizalmasának keze (például van olyan cég, amelyhez névleg Mészárosnak semmi köze, mégis az ő címére van bejelentve Felcsúton).

Az egyik ilyen ember Csík Zoltán

volt budapesti gyilkossági nyomozó, aki Mészáros több cégének jogi képviselője, ügyvezetője vagy igazgatósági tagja, és van közös cége Mészáros lányaival és feleségével. Csíkról keveset tudni, legtöbbször akkor kerül a hírekbe, amikor kiderül, hogy milyen bizniszeket intéz Mészáros Lőrincnek.

Azok közül az üzletemberek közül, akikkel ebben a cikkben foglalkozunk, ő kötődik a legtöbb szálon a felcsúti vállalkozóhoz:

  • Csík benne volt Mészáros agrárcégeiben, az Aranykorona Zrt.-ben igazgatósági tag volt, a Korona-Alba Zrt.-ben még mindig ügyvezető.
  • Ő menedzseli Mészáros egyik újabb szerzeményét, az ingatlanbizniszben és agráriumban érdekelt Talentis Groupot is, amely tavaly került Mészároshoz, és ő felügyeli a Talentis tulajdonában lévő TBP Ingatlanhasznosító Zrt.-t és az Agrosystem Mezőgazdasági Zrt.-t is.
  • A Talentis Groupon keresztül pedig már a médiabizniszben is érdekelt, ugyanis ez a cég vásárolta meg Mészáros nevében az Echo Tv-t Széles Gábortól, amelynek igazgatóságában Mészárosné Kelemen Beatrix mellett Csík is helyet kapott. 
  • A polgármester lányaival pedig közös vagyonkezelőt alapított Medio Vario néven.

Csík Zoltánnak ennél áttételesebb kapcsolatai is vannak Mészároshoz, például ami a szállodaipart illeti. A Scentrum Kft. nevű cégén keresztül Csík tavaly tulajdonos lett az Event-Immo Kft.-ben, amelyet egy Schmidl Péter nevű budapesti vállalkozó alapított 2010-ben. Schmidl korábban 12 évig a Hotel Normafa igazgatója volt, így járatos lehet a szállodaiparban, emellett van pár kisebb vendéglátós, rendezvényszervező cége is.

Az Event-Immo pár olyan szálloda üzemeltetője, amelyek sajtóértesülések szerint éppen Mészáros tulajdonába kerülnek, például az egerszalóki négycsillagos Saliris Resort, vagy a mátraházi Lifestyle Hotel Mátra. 

Szintén az Event-Immo üzemeltette  a balatonalmádi Ramada Hotelt, miután a felszámolótól az épületet Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord vette meg. Ez a szálloda viszont most már nem Ramada, hanem Hunguest Hotel Bál Resort néven várja a vendégeket. A Hunguest-hotelláncot 2016 októberében vette meg Leisztinger Tamástól a Jászai Gellérthez tartozó Konzum cégcsoport, a Hunguest igazgatóságába pedig bekerült Schmidl Péter is. A Hunguest Hotel elég nagy értéket képvisel, több mint 17 milliárd forint saját tőkéje van. A cég pedig személyi és üzleti kapcsolatban is van Mészárossal, bár hogy pontosan mire mekkora ráhatása van, az talán sosem fog kiderülni.

Hogy érzékeltessük, hogy a Hunguestnek van valami köze Mészároshoz, fenti grafikonunkon Schmidl Zoltánon keresztül kötöttük Mészároshoz és Csík Zoltánhoz. Schmidl viszont kicsit kilóg a felsorolásunkból, mert a Hunguest-hotelláncnak nem tulajdonosa, hanem az igazgatóság tagja. Viszont ő a kapocs más Mészáros-közeli érdekeltségek és e között az elég értékes cég között.

Csík Zoltánnak több másik vállalata is van, ezek közül talán az Easy Holding Zrt. érdemel még említést, amely, miután Spéder Zoltán megszabadult az FHB Bankhoz és a takarékokhoz kapcsolódó tulajdonaitól, Spéder egyik cégétől megvette az Exo-Bit Zrt.-t, azt a társaságot, amelyik a takarékintegráció informatikai fejlesztéseiért felelt.

Csík Zoltán tehet arról is, hogy a Médiaworks felvásárlása és a Népszabadság kinyírása kapcsán elhíresült Opimus Nyrt. Mészáros-közeli cégnek számít, Csík Scentrum Kft.-je részesedést vett a cégben, amely ezután megalapította az Opimus Press leányvállalatát, a Mediaworks felvásárlóját. Csík azon kívül, hogy áttételesen részvényes az Opimusban, a cégcsoport egyik vállalata, az Euro General Zrt. igazgatóságában is bent van. 

Két másik fontos Mészáros-szövetséges Szíjj László és Varga Károly,

a két gyerekkori barát, akik együtt alapították az „új Közgép”-ként emlegetett Duna Aszfaltot. Szíjj és Varga közösen jutott a tiszakécskei játszótérről a száz leggazdagabb magyar listájára, előző a 26., utóbbi a 27. helyre, (egyelőre) mindketten megelőzve a 31. helyen lévő Mészáros Lőrincet.

A tiszakécskei központú, de már leginkább Budapestről irányított Duna Aszfalt mellett nem sok cég tud labdába rúgni a mélyépítési pályázatoknál: a cég már 2014-ben lekörözte a Közgépet az elnyert közbeszerzési pénzek terén, idén eddig már 153 milliárd forintnyi uniós pénzt nyert.

A Duna Aszfalt és a páros többi építőipari cége, mint a Vakond Kft. vagy a Hódút Kft., sok közbeszerzésen együtt indul Mészáros cégeivel, az ismeretségük a Duna Aszfalt szóvivője szerint csak szakmai, a cégről készült portrénk forrásai viszont azt mondták, hogy különösen Szíjj és Mészáros között nagyon jó a kapcsolat.

Szíjj és Varga ezen kívül is több szálon is kötődik Mészáros Lőrinchez :

  • A Duna Aszfalt a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen alakította meg a Marlera-Istria Ingatlanfejlesztő Kft.-t, amellyel a magyar milliárdosok a horvát ingatlanpiacot akarják meghajtani.
  • Szintén a két cég közös projektje a Visonta Projekt Kft. nevű búzafeldolgozó üzem, amelyet kiemelt beruházássá minősített a kormány.
  • Szíjj és Varga Mészárossal együtt szállt be a CLH és CLH Klmaszervíz Kft.-kbe 2015-ben, amely utána már Mészáros második legnagyobb bevételt hozó cége lett, és többek között a Magyar Nemzeti Bank és az Örkény Színház klímaberendezéseinek közbeszerzésen elnyert, 252 milliós beszerelésével.

Szíjj a Duna Aszfalt mellett (vagy azon keresztül) több más építőipari cégben is érdekelt, például a Körösaszfalt Kft.-ben vagy a Magyar Építő Zrt.-ben (amelyben 2016 végéig igazgatósági tag volt Csík Zoltán). Szíjj neve emellett felsejlett az MKB Bank privatizálásakor, sokan ugyanis őt sejtik a bankot megvásároló ismeretlen befektetési alapok mögött.

Varga Károly 2015 végén kiszállt a Duna Aszfaltból, de az elérhető céginformációk szerint még mindig van hat közös cégük, a Mészárossal közös üzleteken kívül. 

Ezeken a vállalkozókon keresztül Mészáros Lőrincnek még a sajátján kívül közel 60 milliárd forintnyi tőkéhez van ilyen-olyan köze.

Ezek pedig még csak a legnyilvánvalóbb és egyszerűen visszakövethető kapcsolatok és összefonódások Mészáros Lőrinc körül.

 

index.hu