A vizsgált 30 ország átlagosan 13,2 pontot ért el a 21-ből. Még az átlagnál is rosszabbul teljesített Magyarország, amely 12,4-es pontszámával a 22. helyet érte le a rangsorban – írja a Pénzcentrum.

Mint kiderült, a magyarok nem gondolják okosabbnak magukat a pénzügyi ismeretek terén, mint amilyenek valójában, többségük ugyanis átlagos tudásúnak mondja magát. Hab a tortán, hogy átlagban a felnőtt magyar lakosság csupán egyharmada tud aktívan félretenni, tíz megkérdezettből egynek még hitelt is fel kell vennie, hogy hó végén kijöjjön a matek.

Az OECD legfrissebb tanulmányában 30 országot felölelve vizsgálta meg, hogy milyenek az emberek pénzügyi ismeretei és mennyire jár gyerekcipőben a pénzügyi tudatosság. A begyűjtött adatok szerint meglehetősen alacsony a pénzügyi ismeretek szintje a vizsgált országokban:

Az elérhető 21 pontból a vizsgált országok átlagosan 13,2 pontot értek el, ez az OECD tagoknál 13,7-et tett ki. A 21 pontot három területtel, a pénzügyi ismeretek, a pénzügyi viselkedéssel és pénzügyi hozzáállással lehetett elérni (egyenként 7 pontot).

A tanulmány szerint az elért, alacsonynak mondható összpontszám részben a pénzügyi ismeretek vagy éppen a viselkedésben fellelhető hiányosságokkal magyarázható, voltak olyan országok, mint Lettország és Észtország, ahol bár az átlagosnál magasabb a pénzügyi tudatosság, a pénzügyi viselkedés már alacsony pontokat hozott.

Magyarország 12,4-es pontszámával a 22. helyet foglalja el, holtversenyben Grúziával. A legrosszabb pontszámot hazánk a pénzügyi hozzáállásban szerezte, a legjobb pontszámokat pedig a pénzügyi ismeretekben értük el.

A vizsgált országok által elért átlagos pontszámokban az OECD lát fejlődési lehetőségeket, bár az országok között jelentős különbségek vannak. Átlagban a megkérdezett felnőtt lakosság csupán 56%-a ért el legalább 5 pontot a hétből, ugyanez az OECD tagországoknál 63%-ot tesz ki.

Az elemzésben résztvevő országok lakosainak a pénzügyi számítások terén is lenne hova fejlődni, ezt derült ki abból, hogy sokan nehéznek találták kiszámítani azt, hogy egy 2%-os kamatbevétel után hogyan nézne ki a megtakarításaiknak egyenlege.

A tanulmány adataiból kiderül, hogy a pénzügyi ismeretek tekintetében a nemek között is jelentős eltérések vannak. A férfiak 61%-a ért el öt pontot a hétből, a nőknél pedig mindössze 51%.

A felmérésben résztvevő 30 ország közül 19-ben statisztikailag is szignifikáns különbség van azon férfiak és nők arány aközött, akik elérték a 70%-os minimumszintet a pénzügyi ismeretekkel összefüggő kérdésekben, a regressziós analízis szerint a férfiak pénzügyi ismeretei kiterjedtebbek.

Meglepő, de önmaguk pénzügyi ismereteinek pontozásában a megkérdezettek meglehetősen reális képet adtak. A válaszadók többnyire tisztában vannak a saját pénzügyi ismeretszintjükkel. Azok, akik egy országban az átlagnál jobb pontszámokat adtak maguknak, átlagban jobb eredményeket is értek el a felmérésben.

A magyar válaszadók többsége úgy vélte magáról, hogy átlagos pénzügyi tudással bír, gyakorlatilag alig volt olyan, aki saját meglátása szerint nagyon magas pénzügyi ismeretekkel bírna.

Az NGM álláspontja:

A pénzügyi válság is megmutatta, hogy a pénzügyi tudatosságot erősíteni kell: a lakosság minden rétegének érdemes felvérteznie magát alapvető pénzügyi ismertekkel, hogy jobban eligazodhasson a termékek, a bennük rejlő kockázatok és lehetőségek útvesztőiben. A kormány üdvözöl minden olyan törekvést, amely a pénzügyi kultúra fejlesztését segíti elő. A felelős, körültekintő egyéni pénzügyi döntések végső soron megerősítik a családok, családi vállalkozások anyagi helyzetét, erősítik a gazdaság, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitását is. A Nemzetgazdasági Minisztériumban már elkészült a korábbi évek civil és kormányzati kezdeményezéseit összefoglaló és a pénzügyi tudatosság széleskörű fejlesztését célzó javaslat, amely hamarosan a kormány elé kerülhet. A témáról bővebben a penzcentrum.hu oldalon olvashat.

csalad.hu