„»Aki eddig belénk harapott, annak belénk is tört vagy elvásott a foga« – mondja Orbán, felolvasva az elé tett szöveget, amely semmi más, csak hablaty, szózuhatag, értelmetlen szófoszlányok, s amelyet garantáltan nem ért sem szövegíró, sem szövegfelolvasó, sem hallgatóság. Viszont robbannak a legközönségesebb és legértelmetlenebb frázisok, hadd legyenek boldogok a messziről idebuszoztatottak.  

»Belénk is tört vagy elvásott.« Nem mindegy. A »belénk tört« azonnal kiváltott állapotot ír le, az »elvásott« egy hosszabb időtartamot jelent, a sok használattól valami (például a fog) megrongálódik, tönkremegy. Akár évtizedeket is magában foglalhat. Juhász Gyula tisztában volt a szó jelentésével, s a Temetők c. versében helyesen is használja: »Királyi bíbor itt elvásik / És rongy lesz a föltámadásig.«

A Bibliában ez olvasható: »Az atyák ették meg az egrest, és a fiak foga vásott el bele.« (Jeremiás 31,29; Ezékiel 18,2) Orbán, mint mindig, szakrálisan feloszt: ahogy akkor is kiderült, »ki a jó és ki a rossz, ki áll a történelem jó, és ki a rossz oldalán”, ma is így van ez, hiszen »mi az Istennel vagyunk.« Hamis prófétákat vizionál, csakhogy a hamis próféták az uruk asztalánál esznek (1Királyok 18,19), s az úr terít meg nekik. Az igaz próféta viszont az igaztalan, gonosz, kegyetlen és korrupt hatalmat támadja, még akkor is, ha ezért megalázzák, megverik, börtönbe vetik vagy pöcegödörbe hajítják.

Kik esznek manapság uruk asztalánál? Mondjuk fel a névsort, esetleg ábécérendben? És kiket aláznak meg nap mint nap? Őket is felsorolhatjuk? Ki lehet az új budai pasa – kérdezi, s közben retteg, hiszen a mostani budai pasa ő maga. Orbán beszéde a menekülő beszéde volt: országomat egy lóért! Álljatok ki mellettem, védjetek meg engem, a tőletek rabolt vagyonomat, a mindenemet, mert én vagyok a nemzet. »És ha eljön az idő, álljatok ki a házatok elé, és védjétek meg.« De vajon kinek a háza az? Kinek a kastélya elé kell kiállni? Mert hogy az a viskó nem a nemzeté, az biztos.” (mandiner.hu)