h i r d e t é s

Orbán is elismerte, hogy Budapest volt bajban, mégis csak vidékre ment a pénz

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Orbán is elismerte, hogy Budapest volt bajban, mégis csak vidékre ment a pénz

2020. szeptember 15. - 16:56

 

Miközben a miniszterelnök is érzékeli, hogy "beszakadt" a fővárosi turizmus, a kormány a budapestit nem, csak a vidéki vendéglátást támogatja milliárdokkal.

A koronavírus-járvány miatt elnéptelenedett Halászbástya a budai Várban idén tavasszal - Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Miközben január és augusztus között a kormány 122,2 milliárd forintnyi pályázati támogatást osztott szét a turisztikai célelőirányzatból vidéki szállodák és panziók fejlesztésre, addig az igazán nagy bajban lévő budapesti szállodák egy fillér állami támogatást nem kaptak. A kormány kizárta a pályázatokból a nagy bajban lévő budapesti hoteleket, de még az idegenvezetők és az éttermek sem kaptak kormányzati segítséget - vagyis a komplett fővárosi turizmust magára hagyta a kormány.

Mindez azért is figyelemre méltó, mert Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét végi interjúiban éppen arról beszélt, hogy "a kabinet lépéseinek köszönhetően idén minden korábbinál jobban teljesített a belföldi turizmus, a nagyrészt külföldiekre épülő budapesti idegenforgalom azonban beszakadt". 

Kérdés, hogy miért a vidéki vendéglátókat támogatja a kormány, ha azok rendben vannak, és miért nem a fővárosiakat, amelyek viszont "beszakadtak". Erre a kormányfő sem tért ki az állami médiában tett nyilatkozatai során, viszont felvezetett egy ötletet, hogy a főváros büdzséjéből kellene támogatni a turisztikai ágazatot. Mondta ez úgy, hogy az állami Magyar Turizmus Zrt. több tíz milliárd forintokat oszt szét évente az idegenforgalmi szereplők között.

A tavaszi leállások után majd minden fővárosi szálloda bezárt. Ezek közül csak néhány szálloda indult újra, ám a foglaltsági adataik eddig nem haladták meg a 10-20 százalékot – ilyen alacsony töltöttséggel pedig nem lehet nyereségesen üzemelni. Erre érkezett a szeptemberi határzár, amely újra ellehetetlenítette a fővárosi turizmust.

Ezzel szemben vidéken a belföldi turizmusnak köszönhetően 60-80 százalékos foglaltsággal üzemeltek a szállodák, különösen a vízpartokon, ezek közül is kiemelkedtek a balatoni szálláshelyek, amelyek gyenge június után július-augusztusban az egyik legjobb szezonjukat zárták, mind foglaltságban, mind bevételben.

A tóparti árak 20-40 százalékkal is meghaladhatták a tavalyi szintet. Belföldön a Balaton régió volt a legnépszerűbb és a kis panziók még a tavalyinál is nagyobb forgalmat bonyolítottak. Ezzel szemben a külföldi vendégek száma 75 százalékkal esett vissza országosan - ugyanez Budapesten 88 százalék volt – a KSH adatai szerint. 

A Népszavának nyilatkozó szállodaipari szakértő szerint helye lehet a turizmusfejlesztésben a önkormányzati, így akár a fővárosi támogatásoknak is, ám a fővárosi szállodaipar jövő májusi újraindításhoz komoly kormányzati segítség szükséges. Ennek minimumfeltétele a januárig érvényes hitelfizetései moratórium meghosszabbítása addig, míg a budapesti turizmus újra el nem indul és nyereséget nem termel.

A nemzetközi turizmus újraindulása lassú folyamat lesz, és függ majd a nemzetközi repülőjáratoktól is, ugyanis Budapestre a külföldi utazók 85 százalékkal légi úton érkezik. A fővárosi vendégek jelentős része az üzleti utazókból kerül ki, a másik jelentős részt pedig a brit „bulituristák” adták. Itt jóval lassabb lesz a visszaépülés, hisz a brit gazdaságot az uniós átlagnál jelentősebben sújtotta a gazdasági visszaesés – tette hozzá a szakértő.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a fővárosi turisztikai ágazatban üzleti modellváltás szükséges, hiszen az rövid, de hosszabb távon sem lesz fenntartható, hogy a vendégéjszakák több mint kilencven százalékát a külföldiekhez kötődik. Nagy kérdés, hogy van-e értelme a profilváltásnak, azaz évi több tízezernyi külföldi vendég kiváltható-e belföldi turistákkal. Valószínűleg nincs, hiszen soha nem fogja a belföldi turizmus kiváltani a külföldieket a főváros idegenforgalmában. 2009-is visszamenőleg a budapesti vendégéjszakák 86-88 százalékát minden évben a külföldi üzleti és rekreációs vendégek fizették.

Egy olyan országban, ahol hála az autópálya-hálózatnak másfél-két óra alatt elérhető a határszélekről a főváros, nem fognak évente tíz és százezrek a fővárosban több éjszakát eltölteni. El lehet erre a célra költeni 150 milliárd forintot imázskampányokra – ám mire egyáltalán ez az ötlet átmenne a fejekben, már túlleszünk a koronaválságon – nyilatkozta a Népszavának egy a neve elhallgatást kérő szállodaipari menedzser. (nepszava.hu)


 

h i r d e t é s