Az „Európai Energiaunió” első lépéseiről egyeztek meg az európai állam- és kormányfők csütörtöki ülésükön.

A megállapodás értelmében a tagállamok nem köthetnének titkos szerződéseket a gázszállításról, az EU felé el kellene számolniuk minden egyezségről.

Az egész kontinensre kiterjedő energiabiztonság megteremtése az Európai Tanács élére decemberben kinevezett Donald Tusk volt lengyel kormányfő szívügye volt. Bár egykori szövetségese, Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása után egy háttérbeszélgetésen kifejtette, hogy a témában komoly vitákra számít Brüsszelben – ráadásul a héten a cseh és szlovák nyilatkozatokból arra lehetett következtetni, hogy ők is szeretnék felpuhítani a megállapodást –, úgy tűnik, Orbán és a csonka visegrádi blokk befolyása nem volt elég ahhoz, hogy az orosz gázfüggés csökkentése iránt elkötelezett európai vezetőket eltántorítsák. Feltűnő egyébként, a tekintélyes Financial Times pénteken cikkezett arról, hogy elsősorban Orbán Viktor oroszbarátsága miatt felbomlóban van a visegrádi négyek – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – szövetsége.

Energiaunió: a barátság vége?

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az energiaunióról szóló mostani megállapodás csak a főbb irányokról rendelkezik, így jelentősen változhatnak a szabályok, mire konkrét formát öltenek.

A tervezet legellentmondásosabb pontja az átláthatóság követelménye lehet, ugyanis olyan szabályokat akarnak kidolgozni, amelyek transzparens és az uniós jognak megfelelő gázszerződéseket követelnének meg a tagállamoktól. Bár tiszteletben tartanák az üzleti titkot, nem lehetne olyan titkos megállapodásokat kötni, amelyek veszélybe sodornák a kontinens energiabiztonságát – hívta fel rá a figyelmet Donald Tusk, aki szerint ezt lesz a legnehezebb elfogadtatni az európai vezetőkkel.

Ha ilyen formában létrejönne az energiaunió, akkor a Gazpromnak az üzletpolitikáját, Putyinnak pedig a külpolitikáját kellene komolyan felülvizsgálnia.

Az energiaóriás nem adhatná a gázt az egyes európai országoknak eltérő áron, így nem élhetne vissza az olyan országok helyzetével, amelyek erősen függenek az orosz importtól.

Másrészt olyan árukapcsolásokat sem lehetne átvinni, ahol például az EU-n belüli lobbiért cserébe egy állam olcsóbban kapná az energiahordozót Oroszországból. Márpedig a februári Orbán–Putyin-találkozó egyik, nyilvánosságra nem hozott eredménye éppen ez lehet: Orbán vállalta az orosz érdek kijárójának szerepét a tervezett új Török Áramlat ügyében, cserébe a kormányhoz közeli szereplők – szakértők a miniszterelnök érdekkörébe sorolt MET nevű céget emlegetik leggyakrabban – kedvező áron köthettek üzletet a Gazprommal.

Ha tehát az EU elkezdi betartani az energiaunióról kötött mostani megállapodást, az nem fog jót tenni Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin barátságának.

vasarnapihirek.hu (Fotó: hvg.hu)