A cikk – amely nem tér ki a párizsi vérengzésekre – arról ír, hogy kontinensünk az utóbbi évek legsúlyosabb identitásválságát éli meg a migránskrízis miatt, s jelenleg már nem egy, hanem két Európa létezik - írja a valasz.hu. Az egyik a határok szabad átjárhatóságának, a nyitottságnak a híve, és annak, hogy egyre szorosabb legyen az uniós szabályozás. A másik pedig úgy vélekedik, a konfliktusokat minden országnak magának kellene megoldania, és ennek ára az egységes és szabad Európa álmának feladása.

Ha jól értem, akkor a sorok közül az olvasható ki, hogy Magyarország a „második Európához” tartozik. Közelről azért ez kicsit másként látszik. Az unió két részének valóban egészen másfajta a viszonya a bevándorláshoz, s ez az egyik oka annak, hogy egészen másként lát problémákat, különösen a migrációét. A magunk részéről megértjük, hogy Németország, Nagy-Britannia, Belgium vagy Franciaország, ahol több millió, immáron állampolgárságot szerzett egykori bevándorló él, nem beszélhet nyíltan azokról a problémákról, amelyeket a migráció okoz, mert ezzel sértené a saját polgárai érzékenységét. Márpedig ezer jel – és sajnos, ezek közül jó néhány véres – emlékeztet arra, hogy ez milyen végtelenül szenzitív téma. A volt szocialista államok  őszintébben, nyíltabban mondhatják ki a véleményüket, és beszélhetnek az integrációs problémákról, mert az ő migránsaik jó eséllyel már több száz éve élnek velük, ráadásul eleve sem volt olyan nagy a kulturális különbség, sok esetben azonos vallás kötötte őket össze, mint a Magyarországra a török hódoltság után érkező  német telepesekkel. Emiatt nehéz közös európai megoldást kitalálni, emiatt türelmetlenek a keleti országok, és keresnek más megoldást, mint az unió, amit alapvetően a nyugati nézetek határoznak meg.

De visszatérve a cikkhez: a Time Orbán Viktor példájával mutatja be a menekültkrízis hatását. Az elemzés hangvételéből úgy látszik, nemkívánatos hatását. Amikor Orbán 2010-ben másodszor lett miniszterelnök „idegengyűlölő és tekintélyelvű politikája” elszigetelte őt Európában – állapítja meg a cikk írója. Jelenleg – a határkerítés megépítése miatt (amit a szerzője falnak nevez) –  lelkes követői vannak Közép- és Kelet-Európában. Mindezt annak köszönhetően, hogy sikerült kiszorítania az ország területéről a migránsokat. Ennek jeleként több állam, köztük Csehország és Lengyelország katonákat küld a magyar határra, hogy megerősítsék az ellenőrzést.

Orbánnak nem csak keleten vannak támogatói, hanem a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) is szövetséget kovácsol, ez Bajorország vezető pártja, és Merkel kancellár koalíciós partnere. A lap kiemeli, hogy Orbán Merkelt is támadja, amiért bátorította a migránsokat, hogy jöjjenek Európába és közvetetten felelősnek nevezte azért, mert sokan meghalnak az út során.

Mindez nem túl hízelgő Orbán Viktorra nézve. Ian Bremmer, a cikk szerzője ugyanis a migránskrízis fontos hatásának tartja, hogy megosztja az európai politikai életet, és felértékeli a populista pártokat. A szerző szerint nem csak az egyértelműen a krízis hatása, hogy Merkel népszerűsége négyéves mélypontra zuhant, de az is, hogy Orbán kitört korábbi politikai elszigeteltségéből, és számos új barátot szerzett.

valasz.hu